A szabályozás kialakulása, fejlődése

A szabályozás kialakulása, fejlődése

 

A szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 77/1989. (VII. 10.) MT rendelet, valamint az újításokról szóló 78/1989. (VII. 10.) MT rendelet tett először említést arról, hogy az Országos Találmányi Hivatal újítási és találmányi szakértői testülete szakértői véleményt ad olyan újítási díjazási ügyben, amelyben bírósági eljárás még nem indult. Az iparjogvédelem területén - e jogszabályi háttér alapján - 1989-ben kezdte meg működését az első szakértői testület.

Ezt követően a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) teremtette meg a Találmányi Szakértői Testület felállításának jogi hátterét. Az Szt. 118. §-ának (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján született meg a Találmányi Szakértői Testületről szóló 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet, amely az iparjogvédelemmel kapcsolatos valamennyi jogvitás ügyet a Találmányi Szakértői Testület feladatkörébe sorolta.

Az Szt. módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény fontos rendelkezései közé tartozott, hogy a Szakértői Testület 2003. január 1-jétől új néven, Iparjogvédelmi Szakértői Testületként (ISZT) folytathatta működését, valamint az, hogy az Szt. - annak új 114/Z. §-a révén - immár az ISZT-re vonatkozó keretszabályokat is tartalmazta. 2009. augusztus 1-jétől e keretszabályokat az Szt. 115/T. §-ában találhatjuk meg.

Az ISZT szervezetének és működésének részletes szabályai a fenti jogszabály-módosítással összhangban 2003. január 1-jén hatályba lépett 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendeletből ismerhetők meg. E jogszabályt - különös tekintettel a Szakértői Testület eljárási szabályai és az alkalmazott díjtételek tekintetében - 2005-ben módosította a 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelet.