Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj 2011-ben
Dr. Hermecz István, az Akadémia volt levelező tagja, okleveles vegyészmérnök, a Sanofi-Aventis/Chinoin preklinikai fejlesztéseinek egykori igazgatója, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem tanára. Legfontosabb tudományos eredményeit a nitrogénhídfős heterociklusos vegyületek kémiájában érte el. Ipari kutatói tevékenysége három eredeti gyógyszer - a probon, a latonoproszt és a flisint - gyógyszerpiaci bevezetéséhez járult hozzá. A közreműködésével kidolgozott 127 alapszabadalom nyomán több mint 1500 bejelentés került iparjogvédelmi oltalom alá, melyek jó része jelentős nemzetgazdasági haszonnal járt. A glaukóma kezelésében új terápiás lehetőséget biztosító hatóanyag szintézisének kidolgozása és megvalósítása eredményeként a prosztaglandin üzletág árbevétele megtízszereződött és a foglalkoztatottak száma is duplájára nőtt.
(Hermecz István professzor úr a díjátadást megelőző héten tragikus hirtelenséggel elhunyt, az elismerést családja egy későbbi időpontban veszi át.)
Dr. Pedryc Andrzej, okl. kertészmérnök, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Pedryc professzor különböző irányú munkáinak gerincét a kajszibarack nemesítése képezi. Nemesítési céljai között fő szempont volt az érési szezon széthúzása korán és későn érő fajtákkal, valamint a fagytűrés fokozása mint a közép-európai kajszitermesztés egyik fő problémája. A fagytűrésre irányuló nemesítési törekvéseit a szabadföldi szelekciós tevékenysége mellett kiegészítette a jelenség klímakamrás szimulálásával, biokémiai hátterének kutatásával. Jelentős számú publikációja mellett társnemesítője, illetve vezető nemesítője három, iparjogvédelmi oltalommal védett kajszibarackfajtának és három további növény-fajtaoltalmi bejelentésnek. A Harmat, a Korai zamatos, valamint a honosított Szamarkandszkij rannij teljesen új érési kategóriát jelentenek a hazai fajtaválasztékban, melyekkel jelentős importköltség-megtakarítás érhető el.
Dr. Szipőcs Róbert PhD, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Napjaink lézerfizikájának egyik legdinamikusabban fejlődő területe a femtoszekundumos lézerek kutatása és fejlesztése. Szipőcs Róbert társaival olyan speciális lézertükröt fejlesztett ki, amely forradalmi változást hozott e tudományterületen. A csörpölt dielektrikum tükröknek nevezett berendezések alkalmazásával a korábbinál rövidebb lézerimpulzusokat előállító, stabilabb, egyszerűbb felépítésű femtoszekundumos lézerek építhetőek. A magyar és amerikai szabadalmi védettséget élvező találmány nyomán az első dielektrikum tükrök az intézet laboratóriumaiban készültek el, míg femtoszekundumos lézerben történő kipróbálásuk elsőként egy közös magyar-osztrák pályázat keretében, a Bécsi Műszaki Egyetemen történt. A dielektrikumtükröket, illetve femtoszekundumos lézerrendszereket számos világhírű cég forgalmazza.