Millenniumi Díj 2010
MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA
PETŐFI IRODALMI MÚZEUM
ÚJIRÁNY CSOPORT – építészet, tájépítészet, termékfejlesztés, film, animáció
TactoLogic kutatás-fejlesztő Kft - a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Interdiszciplináris Műszaki Tudományok Doktori Iskola közös vállalkozása
MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA
A szakmai önképzés és egyesületi élet iránti igény hívta életre 1867-ben a magyar mérnökök első egyesületét, amely egészen a második világháború végéig szolgálta a hazai mérnöktársadalom szakmai fejlődését, de igazából klasszikus értelemben vett érdekvédelmet nem folytatott.
A mérnöki hivatás szakosodása 1878-ban indította arra Haász József újvidéki királyi mérnököt, hogy mérnöki kamara létrehozását kezdeményezze, azonban még csaknem 45 évnek kellett eltelnie addig, míg végre a magyar országgyűlés elfogadta „A mérnöki rendtartásról” szóló törvényt. Hogy idáig eljuthatott a magyar mérnökség ügye, abban meghatározó szerepe volt Zielinski Szilárdnak, a hazai vasbetonépítés úttörőjének. A megfelelő politikai háttértámogatást a parlamenti képviselő, jeles műegyetemi professzor, Herrmann Miksa jelentette. Az így megalakult kamarának, melynek Zielinski, majd Hermann lett az elnöke, 1924 januárjában már több mint 3500 tagja volt.
2003 szeptemberében előzetes egyeztetések után 11 ország, köztük Magyarország képviselői megalapították a Mérnöki Kamarák Európai Tanácsát. Az MMK megnövekedett feladatait a 2001-ben elnökké választott Kováts Gábor vezetésével fokozatosan romló körülmények között próbálta megoldani. A köztestület 2009-ben ünnepelte 20 éves jubileumát, ugyanebben az évben a tisztújító küldöttgyűlés Barsiné Pataky Etelkát választotta a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé.
Legnagyobb hazai műszaki értelmiségi szervezetünk elnöksége négy pilléren alapuló programot fogalmazott meg, melyben kiemelt célkitűzésként szerepel a kamara aktív részvétele az EU-s források felhasználásához kapcsolódó döntéshozatali rendszerben; a mérnöki kis- és középvállalkozói lét feltételeinek, versenyképességének javításában; a tudásmenedzsment fejlesztésében és a hiányzó „szakmai műhelyek” megteremtése érdekében.
PETŐFI IRODALMI MÚZEUM
A Petőfi Irodalmi Múzeumot mint az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-ház jogutódját 1954-ben hozták létre.
Az egykori Petőfi-ház létrehozását nemcsak a Petőfi-kultusz intézményesítése sürgette, hanem az a felismerés is, hogy az írói dokumentumok, bár a nemzeti örökség részei, kívül estek az akkori könyvtárak, múzeumok, levéltárak gyűjtőkörén. A Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás az akkor fellelhető Petőfi-kéziratok, -könyvek és -relikviák gyűjtésén túl Jókai Mórnak vejével, Feszty Árpáddal közös Bajza utcai házának megvásárlásával egyben Jókai emlékeknek és kultuszának is őrzője és ápolója lett. A Petőfi-házat 1945-ben bombatalálat érte, ekkor a gyűjtemény a Budapesti Történeti Múzeum kezelésébe került.
A gyűjtemény 1954-ben költözött a József nádor utcába, majd 1957-től a Károlyi-palotába, ahol a múzeum nagyszabású Arany János kiállítással kezdhette meg működését.
A múzeumi feladatok már az intézmény megalapításakor magukban foglalták a vidéki irodalmi gyűjtemények és kiállítások felügyeletét is. A PIM az irodalmi muzeológia országos hatókörű intézménye, mely nemcsak a vidéki emlékházak, emlékszobák kiállításainak rendezésében nyújt segítséget, hanem külföldi magyar irodalmi emlékhelyekkel is kapcsolatot tart.
Az irodalom múzeuma az elmúlt száz év örökségével kiválóan gazdálkodva, alapításának ötven éves évfordulóját maga mögött hagyva mára olyan eleven, a látogatót kortárssá avató, élményszerű befogadást teremtő színtérré változott, ahol a múlt és a jelen irodalma szorosan összekapcsolódik.
ÚJIRÁNY CSOPORT – építészet, tájépítészet, termékfejlesztés, film, animáció
Az Újirány Csoport 2000-ben alakult a Millenáris Park tervezése kapcsán. A fiatal építészekből és tájépítészekből álló csoport neve magában hordozza azt az elkötelezettséget, hogy folyamatos önképzés által, a legkorszerűbb elméletek ismeretében reflektáljon az új városépítészeti, művészeti kihívásokra. Az alkotóközösség olyan nyitott rendszerként működik, amely kiváló lehetőséget teremt hasonló szellemiségű alkotók együttgondolkodására.
A munkák közös jellemzője az erős konceptualitás, mely a helyszín és idő által felvetett kérdésekre reagálva képezi a terv alapját, és határozott irányt jelöl ki a formai megoldásokat illetően. A léptékbeli sokféleség és szakmabeli összetettség a titka annak a nyitottságnak és interdiszciplinaritásnak, amely a különböző léptékű tervek kialakításában fontos szerepet játszik.
A csoport elméleti tevékenységének keretén belül különös figyelmet fordít a városi regenerációs folyamatok stratégiai tervezéséacute;nek tanulmányozására új irányokból. E projektek erős elméleti alapokkal rendelkeznek, melyek kibontására olyan intézmények és ösztöndíjak teremtenek lehetőséget, mint pl. a MOME vagy a Moholy-ösztöndíj DLA képzése.
Szakmai elismerésként a Millenáris Park 2001-ben Budapest Építészeti Nívódíját, 2003-ban pedig Európa Nostra díjat nyert. 2004-ben különleges megtiszteltetésként a csoport képviselhette Magyarországot és azon belül az építész szakmát az Európai Unióhoz csatlakozó országok “Urban Regeneration” című konferenciáján.
A társaság tagjainak elméleti és gyakorlati kutatómunkája lehetőséget teremtettet számos publikációjuk megjelenésére neves hazai és külföldi 2 szakfolyóiratokban. Muszbek Johanna – aki jelenleg Fulbright-ösztöndíjjal a Columbia Egyetemen folytatja tanulmányait – és Tihanyi Dominika 2007-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott. Az Újirány Csoport idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját.
TactoLogic kutatás-fejlesztő Kft. - a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Interdiszciplináris Műszaki Tudományok Doktori Iskola közös vállalkozása
Az Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara hozta létre közös tulajdonú mikrovállalkozását, a TactoLogic Kft.-t 2006-ban, hogy a 2000 óta folyó tapintásérzékelős kutatásuk eredményeként létrejövő szellemi termék a gazdaságban is hasznosulhasson.
Az intézmények kutatói olyan egyedi tapintásérzékelőt, valamint ehhez kapcsolódó jelfeldolgozó eljárást dolgoztak ki, ami a nyomás nagysága mellett igazi újdonságként a felületre ható erők irányát is képes három dimenzióban érzékelni. A magyar találmány kifejlesztése során szilíciumból készült érzékelőket helyeztek el egy félgömb alakú gumiborítás alá, a félvezető az erre ható erőket képes elektronikus jellé alakítani. Maga a tapintóeszköz olyan ujjra szerelhető érzékelő tömb, amelynek segítségével a mesterséges tapintás szoftveresen értékelhető, elemezhető. Ezáltal a szubjektív emberi tapintáshoz objektív mérőszám rendelhető. A teljes rendszer három részből áll: tapintásérzékelő tömbökből, kiolvasó, illetve feldolgozó áramkörből és értékelő szoftverből.
A megjelenítési formák számos alkalmazási területre adaptálhatók, hiszen az egyébként több ezer dolláros műszernek nem csak egészségügyi, hanem más ipari jellegű alkalmazása is lehetséges. A 3D tapintásérzékelés új dimenziókat nyit a robotika, a virtuális valóság és az orvostudomány minden olyan alkalmazásában, ahol a tapintási információnak fontos szerep juthat – például megcsúszásmentes robotkezes manipuláció, tapintó katéter, endoszkóp, tapintó művégtagok.
A vállalkozás a válság első évében – egy évvel 2007-es alapítása után – duplázta meg forgalmát, amely egyébként a világon egyedülálló tapintásérzékelők fejlesztésével nyerte el az Ernst & Young legjobb spin off és start up díját 2008-ban. Még kiaknázatlan lehetőségeket tartogat a cég számára például a játékipar, számítások szerint évente ezerszer annyi szenzor előállítására lenne fogadókészség ebben a mikroelektronikai ágazatban, mint akár a sebészeti, akár a robotgyártás területén.