Beszámoló

Beszámoló
az Iparjogvédelmi Szakértői Testület2007. évi működéséről

 

I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje;
a működési költségek fedezete

1. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: ISZT) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 114/Z. §-a alapján alakult meg. Jelenleg az Szt. 115/M. §-a tartalmazza az ISZT-re vonatkozó alapvető törvényi rendelkezéseket.

2. Az Szt. 118. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) határozta meg a Testület feladatait, működését és eljárását. Az R. átfogó módosítására 2005. október 6-ai, egyes rendelkezései tekintetében 2005. november 1-jei hatállyal került sor1. A módosítással pontosításra kerültek az ISZT tisztségviselőinek díjazására, a Testület és a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) kapcsolatára, valamint egyes eljárási kérdésekre vonatkozó rendelkezések. A módosítás nyomán új díjtételek bevezetésére is sor került.

Az R. szövegében a Rendőrség és a Határőrség integrációjával összefüggő egyes kormányrendeletek felülvizsgálatáról szóló 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet - 2008. január 1-jei hatállyal - a kormányzati szervezetátalakítással összefüggésben eszközölt módosításokat ("igazságügyminiszter" helyett "igazságügyi és rendészeti miniszter"). Az R. hatályos szövegét az 1. számú melléklet tartalmazza.

3. Az R. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Testület tagjait az igazságügyi és rendészeti miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre az MSZH elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához javaslatot kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. Az R. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.

4. A 3. pontban ismertetett rendelkezés alapján az igazságügyminiszter 2003. április 1-jétől 2008. március 31-ig terjedő hatállyal kinevezte az ISZT ötven tagját, ezen belül héttagú elnökségét és - alulírott Posteinerné Toldi Márta személyében - annak elnökét. Az elmúlt években az ISZT tagságát érintően két személyi változásra került sor. Az igazságügyminiszter 2004-ben Beliczay László megüresedett helyére dr. Kovács Krisztinát, az MSZH Iparjogvédelmi Jogi Osztályának osztályvezető-helyettesét, 2005-ben pedig a szakértői testületi tagságáról lemondó Dr. Wallacher Lajos helyére dr. Lendvai Zsófiát (jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. munkatársa) nevezte ki.

Az ISZT jelenlegi tagjainak és tisztségviselőinek mandátuma 2008. március 31-én lejár, így szükségessé válik a tagság megújítása. Erre figyelemmel a Testület elnöke kezdeményezte, hogy az MSZH elnöke az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervektől kérjen véleményt a tagság, ezen belül pedig az ISZT elnökségének megújításával kapcsolatban. Az ISZT jelenlegi tagjainak és tisztségviselőinek névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. Az ISZT elnöksége 2003. június 24-én tartotta alakuló ülését, amelyen az elnökség megállapította az ISZT ügyrendjét, amelyet a MSZH elnöke az R. 5. §-ának (1) bekezdése alapján 2003. június 30-ai hatállyal jóváhagyott. Az ISZT a 2006. és a 2007. évben a 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelettel összhangba hozott és 2005. október 6-án hatályba lépett ügyrend alapján járt el. A hatályos ügyrendet a 3. számú melléklet tartalmazza.

6. Az ISZT-nek saját bevétele nincs, működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a Testület működéséhez szükséges szerződéseket [R. 5. § (2) bek.]. A Testület titkárának díjazását az ISZT elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg [R. 4. § (4) bek.].

Az R. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a szakértői vélemény elkészítéséért a rendelet mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. Az ISZT elnöke az R. 4. §-ának (1) bekezdése által opcionálisan előírt díjazásról lemondott, így a szakértői vélemények elkészítéséért befolyó díjakból a korábbi évek gyakorlatával megegyezően a 2007. évben az ISZT ügyrendjében meghatározott módon és arányban csak az eljáró tanácsok tagjai megbízási díjának kifizetésére került sor.

 

II. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 2007. évi működése

1. A 2007. év folyamán az ISZT az I. fejezetben foglaltaknak megfelelően, a 2006. év végi állapothoz képest változatlan személyi összetételben folytatta tevékenységét.

2. Az ISZT elnöksége 2007. április 26-án tartotta ülését. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az elnökség tagjai megtárgyalták és elfogadták az ISZT 2006. évi működéséről szóló beszámolót, valamint elfogadták a Testület költségvetését.

Az ülésen Dr. Ficsor Mihály elnökségi tag, az MSZH jogi elnökhelyettese tájékoztatta az elnökséget arról, hogy a Magyar Közlöny 2007. évi 50. számában megjelent a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi XXVII. törvény. A módosítás nyomán a Btk. 329. §-ának (2) bekezdésében foglalt felsorolásból (szellemi alkotások) kikerült az újítás, a növényfajták pedig a többi oltalmi formával megegyező büntetőjogi védelmet élveznek. A Btk. 329/A. §-a (1) bekezdésének módosítása egyértelművé tette, hogy a szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése a díjigény megsértésével is megvalósulhat. A módosítás - a büntetőjog ultima ratio jellegét szem előtt tartva - nyomán a szerzői jogok megsértésének gondatlan alakzata megszűnt. Az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállás