Millenniumi Díj 2016
MAGYAR FOTOGRÁFUSOK HÁZA (MAI MANÓ HÁZ)
KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT
NORMA INSTRUMENTS ZRT.
PROART - SZÖVETSÉG A SZERZŐI JOGOKÉRT
SOLARTFILM – A HEURÉKÁTÓL A NÓVUMIG
MAGYAR FOTOGRÁFUSOK HÁZA (MAI MANÓ HÁZ)
A Mai Manó Ház története a rendszerváltás utáni kulturális és civil élet egyik sikertörténete.
Kincses Károly fotótörténész vette a fejébe a kilencvenes évek elején, hogy a hallatlanul sikeres fényképész Mai Manó (1854-1917) szinte épségben létező, 1894-ben átadott műteremházát, ami valaha a pincétől a padlásig a fotózás ügyét szolgálta, valahogy vissza kell szerezni, hasonló célra. Sokan fogtak össze, hogy ez megvalósuljon.
A ház hivatalosan 1999 márciusában nyílt meg a Nagymező utcában.. Azóta mintegy száz kiállításon bizonyította a Mai Manó Ház, hogy belföldön és külföldön erős támaszpontja a fotográfia mindenféle ágának. Az intézmény egyszerre szolgálja a fotóművészeti örökség bemutatását és feltárását, valamint teret ad kortárs fotóművészeti alkotók bemutatkozásának is.
A Ház által szervezett események, tárlatvezetések, fotóművészeti hétvégék, portfólió konzultációk, szakmai beszélgetések, életút bemutatkozások kiváló alkalmat teremtenek a fotózás iránt érdeklődőknek, s e művészeti ág minden szintű művelőjének ismereteik gyarapítására, tapasztalataik kicserélésére.
KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT
A KÉK küldetése, hogy a nagyközönség számára is megközelíthetővé, érthetővé tegye a kortárs építészet, urbanisztika és design legfontosabb kérdéseit és közösségi szempontokat érvényesítsen a különböző szakpolitikákban. Fesztiváljaik, kulturális programjaik − köztük a 2010-ben alapított Budapest100, előadás-sorozataik, útikalauzaik és városi sétáik segítségével tízezreknek adnak segítséget ahhoz, hogy újszerű, elkötelezett módon tapasztalják meg a városi mindennapokat.
A Kortárs Építészeti Központ tíz éve meghatározó képviselője a magyar kortárs építészet, urbanisztika, tudatos civil társadalom ügyének.
A KÉK-et 2005-ben fiatal építészek, képzőművészek és civilek alapították. Első központjuk 2006-tól a budapesti Nefelejcs utcában volt. Látványos sikerei már működésének első évében bebizonyították, hogy friss, problémaorientált és nemzetközileg is releváns programjaival képes új szempontokat bevezetni az építészeti és városi nyilvánosságba.
A KÉK működésének első, Nefelejcs utcai fejezete 2008 első felében ért véget. A szervezet ezután az ORCO Property Group tulajdonában lévő, Szervita téri irodaházban nyitott meg újra, ahol 2008 végéig várta az érdeklődőket.
A szervezet 2015-ben Buda első építészeti tematikájú kulturális terét a Bartók Béla úti központba költöztette, mely egyszerre működik projektgalériaként és közösségi irodaként.
A KÉK független és nyitott kulturális központ és szakmai műhely, amely az építészet oktatását, megismerését és fejlesztését kívánja előremozdítani a lehető legszélesebb szakmai és szakmán kívüli környezetben.
Céljuk, hogy megteremtsék a városról való közös gondolkodás és vita nyílt fórumát, és a széleskörű nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tegyék az építészet, városfejlesztés kortárs kérdéseit.
Programjaik folyamatos, kiemelt hazai és nemzetközi figyelmet kapnak. Működésük első 10 évében közel 500 eseményt szerveztek, köztük hazai és nemzetközi kiállításokat, konferenciákat, vitaesteket, workshopokat, építészeti túrákat és fesztiválokat - ezeken több mint 250 000 látogató fordult meg.
Tevékenységük szerves része a kutatói és tanácsadói munka, amelyet önkormányzatok és a piaci szféra számára végeznek, elsősorban városrehabilitációs, ingatlanfejlesztési, illetve turisztikai és környezetvédelmi témákban. Mindemellett különböző szakmai hálózatokban, nemzetközi együttműködésekben vállalnak szerepet; kurátoraik publikációin keresztül számos hazai és nemzetközi szakmai médiumban nyilvánítanak véleményt.
A szervezet elkötelezett a szakmai transzparencia mellett. Vitaestjeik, publikációik, előadásaik, és az általuk kidolgozott pályázati reformok mind azt a célt szolgálják, hogy mind a szakma képviselői, mind a nagyközönség hiteles információk alapján tudjanak véleményt formálni, álláspontokat kialakítani és részt venni a városról szóló gondolkodásban.
NORMA INSTRUMENTS ZRT.
A Norma Instruments vérelemző-rendszerek fejlesztésével és gyártásával foglakozik, termékeiket az in-vitro diagnosztikai piac számára értékesítik.
A cég olyan orvostechnikai eszközt fejlesztett ki, amelyik az emberi szervezetből származó minták vizsgálatára szolgál, használata azonnali információt ad a páciens fiziológiai állapotáról, segítséget nyújt terápiás beavatkozások meghatározásában. Szabadalmazott termékük azonnali információt ad az egészségi állapotról, és a megfelelő terápia kiválasztásában is segít
A Norma 2012-ben dobta piacra a saját fejlesztésű termékét, a mikrofluidikus technológián alapuló ICON-t. A világ legalacsonyabb reagens felhasználású készülékét amelyet a nemzetközi formatervező szakma 2014-ben a Red Dot termékdizájn díjjal jutalmazta.
A nemzetközi alapokon nyugvó hazai vállalat innovatív termékeit a humán-egészségügyi intézmények és az állatgyógyászati klinikák egyaránt használják.
Mindezek mellett a Norma Instruments az általa szállított, összetett diagnosztikai készülékek üzembe helyezéséhez és karbantartásához szükséges műszaki szolgáltatásokat is biztosítja.
Az utóbbi három év alatt 6 hazai szabadalmi bejelentést tettek, amelyből egy már lajstromozásra került négy pedig ideiglenes oltalom alatt áll.
PROART - SZÖVETSÉG A SZERZŐI JOGOKÉRT
A ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesületet a szerzőket, előadóművészeket, hangfelvétel-előállítókat, filmelőállítókat, vizuális művészeket képviselő közös jogkezelő illetve érdekképviseleti szervezetek szövetségeként alapította az Artisjus - Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az EJI - Előadóművészi Jogvédő Iroda, a FilmJus - Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Hungart - Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület és a MAHASZ - Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége.
A Szövetség létrehozatalát a szerzői jogi jogsértések számának drámai növekedése tette szükségessé, a közös jogkezelő szervezetek által képviselt jogosultak érdekeinek hatékony védelméért.
A Szövetség céljai:
az érintett jogosultak művei, teljesítményei jogsértő felhasználása elleni fellépés, valamint e fellépések összehangolása;
valamennyi érintett jogosult érdekeinek figyelembevételével a szerzői művek, szomszédos jogi teljesítmények felhasználása jogszerűségének elősegítése;
a szerzői jogi jogtudatosság fokozása különösen oktatás, ismeretterjesztés, és a szerzői jog pozitív szerepét bemutató reklámok és egyéb nyilvános közlések útján;
olyan közös akciók, intézkedések előkészítése, végrehajtása, amelyek valamennyi érintett jogosult érdekeinek figyelembevételével elősegítik a szerzői jog által védett művészeti alkotások, teljesítmények elismerését és megismerését.
SOLARTFILM – A HEURÉKÁTÓL A NÓVUMIG
A 2004-ben Innovációs Díjjal, 2006-ban pedig Gábor Dénes díjjal elismert Heuréka! Megtaláltam! című tudományos ismeretterjesztő, innovációs magazinműsor 1997. áprilisa óta szolgálja a hazai innováció, a tudomány, a technika népszerűsítésének ügyét.
A szerkesztők arra törekszenek, hogy valamennyi tudományág eredményeit bemutassák, így a természettudományok klasszikus ágai, mint a fizika, a kémia, a biológia, genetika vagy a csillagászat mellett az informatika, vagy az orvostudomány képviselői is rendszeres vendégei műsorunknak.
A szerkesztőség állandó feladatának tekinti a hazai műszaki, tudományos élet tárgyi örökségeinek felidézését, a magyar és nemzetközi tudománytörténet kiemelkedő alakjainak, Nobel-díjas tudósainknak bemutatását, munkásságuk példaként való állítását. Jó példák bemutatásával népszerűsítik a kutatást, a természetes kíváncsiság kielégítésének legkülönbözőbb eszközeit.
Műsorpolitikájuk alakítása során egyre többet foglalkoznak a gazdasági versenyszférába lépő fiatal vállalkozások népszerűsítésével. Bemutatják az innovációban elért sikeres vállalkozásokat, sikereiket, szónak nehézségeikről. A jó példa erejével népszerűsítik az egyes mérnöki szakmák, tevékenységek végzése mögött meghúzódó természettudományos eredményeket, összefüggéseket.
A Heruéka! Megtaláltam! televíziós műsor az elmúlt 19 év alatt a tudományos kommunikáció olyan archívumát hozta létre, amelynek ma már tudománytörténeti jelentősége van. Ebből adott ízelítőt a Példa-Képek 110 részes, 2 perces, népszerűsítést célzó sorozatuk is, amelyet a Duna Televízió fő műsoridőben vetített.
Megalakulásuk óta több mint ezer rész (30 perces) tudományos ismeretterjesztő és innovációs magazin filmet készítettek, amelyek szakma és a nézők elismerését egyaránt kivívták.