16. A 3. számú mellékletben öt olyan szakértői véleményt reprodukáltunk, amelyek az érintett jogi kérdések tekintetében vagy egyébként jelentősek voltak, s amelyek alkalmasaknak látszanak a Testület elé kerülő ügyek jellegének a bemutatására.
17. Az SzJSzT-01/09. számú ügyben a megbízó az Szjt. 19. §-ának értelmezését kérte a tekintetben, hogy a kötelező közös jogkezelés kiterjed-e kisjogos zeneművek filmmel együtt, annak részeként történő többszörözésére és terjesztésére. Az eljáró tanács a kérdésre nemleges választ adott, és a megbízó kérdésére azt is kifejtette, hogy az Szjt. korábban hatályos 19. §-a nem felelt meg a Berni Uniós Egyezménynek sem a WIPO Szerzői Jogi Szerződésének.
18. Az SzJSzT-05/09. számú ügyben a megkeresés számítógépi programalkotás és dokumentációja (kézikönyve) valamint a programalkotás alkalmazásával létrehozott adatbázis jogi védelmére vonatkozott. Az eljáró tanács az eredetiség hiányát állapította meg a program és kézikönyv kapcsán, mivel a logikai felépítést és a program igénybevevőjével való interaktivitást lehetővé tévő grafikus "interfészek" kialakítását az ellátandó funkció determinálta. Tovább szűkítette a szoftverfejlesztés során a kreativitás lehetőségét az ellátandó feladattal összefüggésben kidolgozott részletes szabályzat. A megkeresésben szereplő másik kézikönyvvel összevetve, az egyes képernyő-tervek (vagyis az oszlopok, utasítások, gombok elrendezése, illetve a mezők elnevezése) közötti hasonlóság az ellátandó funkciók azonosságára voltak vezethetőek, így azok nagyfokú hasonlósága, egyezősége nem jelenthette a programalkotó szerzői jogainak a sérelmét.
19. Az SzJSzT-14/09 számú ügyben egy síremlék szerzői jogi védelmének feltételeit vizsgálta a Testület. Az eljáró tanács a vizsgált sírkövet nem tartotta a szerzői jogi alkotásnak figyelemmel arra, hogy az nem tartalmazott egyéni, eredeti vonások, hanem csak az ilyen műtárgyak esetében szokásos elemeket. Az eljáró tanács az ismételt megkeresésre adott kiegészítő szakvéleményben is fenntartotta álláspontját. (Ez az eset példa arra, ami többször is előfordul; nevezetesen arra, hogy azért kell eljáró tanácsoknak kiegészítő szakvéleményt adnia, mert a bíróság továbbítja a Testülethez egy-egy peres félnek a beadványát, amelyben az - miután a vélemény nem kedvező a számára - egyet nem értését, csalódását és "kritikáját" fejezi ki, a nélkül, hogy az ügy megítélése szempontjából bármilyen releváns új adatot vagy érvet hozna fel.)
20. Az SzJSzT-18/09. számú szakvélemény abban a kérdésben foglalt állást, hogy autópályák térbeli elhelyezkedését meghatározó nyomvonal esetében milyen szempontok alapján állapítható meg a szerzői jogvédelem, valamint abban, hogy a tervnek a megrendelő megbízásából az eredeti tervhez képest megváltoztatott tartalommal való elkészítése (és hivatalos engedélyezési eljárásban történő felhasználása) során milyen mértékben illeti meg szerzői jog az eredeti tervezőt.
21. Az SzJSzT-19/09. számú szakvélemény azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy gyűjteményes műnek minősülő adatbázisnak tekinthető-e a Jogtár. Az eljáró tanács a szerzői jogi védelmet több rétegben is megállapította: az egyes tartalmi elemek vonatkozásában, az egyes tartalmi elemek szerzői jogi védettségétől függetlenül, az összes elemre vonatkozóan gyűjteményes műként, illetve a Jogtár szoftver vonatkozásában számítógépi programalkotásként. A szakvélemény emellett a felhasználási jog értékesítését és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználási díját érintette.
Budapest, 2010. május 5.
id. Dr. Ficsor Mihály,
a Testület elnöke
Mellékletek: 1) A 2009-ben tartott elnökségi ülések jegyzőkönyvei
2) A megkeresések és megbízások listája
3) A beszámoló 17.- 22. pontjában említett ügyekben elfogadott szakvélemények
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Beszámolóval egyetértek.
Budapest, 2010. ......
Dr. Bendzsel Miklós,
a Magyar Szabadalmi Hivatal
elnöke