Feladata

A Szerzői Jogi Szakértő Testületet (a továbbiakban: SzJSzT, illetve Testület) 1970-ben hozták létre. Feladatait, szervezeti és működési rendjének keretszabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) állapította meg újra. Az Szjt 101. §-ának (1) bekezdése szerint a Testület a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) mellett működik.
Az Szjt., illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet alapján, a Testület szerzői jogi jogvitás ügyekben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok megkeresésére, illetve a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívüli megbízás alapján jár el.

A gyakorlati tapasztalatok szerint az SzJSzT elsősorban perben álló felek közötti jogvitában játszik szerepet, de nem kizárt, hogy peren kívül vagy a pert megelőzően kérjék fel szakvélemény adására. Megnyugtatóbb a helyzet, ha a vitában álló felek együtt jutnak arra az elhatározásra, hogy a vitatott szerzői jogi szakkérdésben az SzJSzT-hez fordulnak, és a Testület döntését - kvázi választottbírósági döntésként - magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik. Az sem kizárt természetesen, hogy csak az egyik fél fordul az SzJSzT-hez, de ennek az a veszélye, hogy a másik fél nem tekinti irányadónak a szakvéleményt. Ekkor még mindig perre lehet vinni az ügyet, melyben az SzJSzT már meglévő szakvéleménye kétségkívül katalizáló erővel bírhat.

A szakértői vélemény

A Testület szakvéleményeire jellemző, hogy a vizsgált ügy egyes szakkérdéseire terjednek ki, azonban nem vállalkoznak pl. lefoglalt kalóz kazetták értékbecslésére.
A Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

A szakértői vélemény díja

A szakértői tevékenység az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján adóköteles tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően a Hivatal (tehát nem a Testület) a Korm. r. mellékletében megállapított díj összegéről egyesszakértő esetén 110 000 Ft + ÁFA, háromtagú tanács esetében 180 000 Ft + ÁFA, öttagú tanács esetében 285 000 Ft + ÁFA összegről szóló számlát bocsát ki a megkereső felé 8 napon belüli megfizetési kötelezettséggel. Megbízás (tehát nem hatósági, bírósági kirendelés) esetén a díjat az elnök az eset körülményeinek figyelembevételével határozza meg, amelynek megfizetését követően az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt. A Testület eljáró tanácsainak a díjelszámolása nem az igazságügyi vagy eseti szakértők díjazásáról szóló jogszabályok alapján történik, ahol pl.: a szakértőnek tételes díjjegyzéket kell benyújtania.