Az európai szabadalmak megadásáról szóló Müncheni Egyezmény 1973. október 5-i Végrehajtási Szabályzata
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY ELSŐ RÉSZÉHEZ
Az Európai Szabadalmi Hivatal nyelvei
Kivételek az írásbeli eljárásban használt nyelvre vonatkozó rendelkezések alól
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti írásbeli eljárásban a felek az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvét használhatják. A 14. cikk (4) bekezdésében említett fordítás az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén benyújtható.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom módosítását az eljárás nyelvén kell benyújtani.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt bizonyítékként felhasználni kívánt iratokat, különösen a publikációkat, bármelyik nyelven be lehet nyújtani. Az Európai Szabadalmi Hivatal azonban megkövetelheti, hogy az általa megjelölt, egy hónapnál nem rövidebb határidőn belül valamelyik hivatalos nyelvén fordítást nyújtsanak be.
Kivételek a szóbeli eljárásban használt nyelvre vonatkozó rendelkezések alól
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti szóbeli eljárásban részt vevő fél az eljárás nyelve helyett az Európai Szabadalmi Hivatal valamely másik hivatalos nyelvét használhatja, ha ezt a szóbeli tárgyalás időpontját legalább egy hónappal megelőzően közli az Európai Szabadalmi Hivatallal, vagy, ha gondoskodik az eljárás nyelvére történő tolmácsolásról. A fél használhatja a Szerződő Államok hivatalos nyelveinek valamelyikét, ha gondoskodik az eljárás nyelvére történő tolmácsolásról. E bekezdés rendelkezései alól az Európai Szabadalmi Hivatal eltérést engedélyezhet.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottjai a szóbeli eljárásban az eljárás nyelve helyett használhatják az Európai Szabadalmi Hivatal valamely másik hivatalos nyelvét.
(3) A bizonyítási eljárás során azok a meghallgatni kívánt felek, tanúk vagy szakértők, akik az Európai Szabadalmi Hivatal vagy a Szerződő Államok hivatalos nyelveinek egyikén sem tudják megfelelően kifejezni magukat, más nyelvet használhatnak. Ha a bizonyítást az eljárásban részt vevő valamelyik fél kérelmére rendelték el, azok a meghallgatni kívánt felek, tanúk vagy szakértők, akik csak az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveitől eltérő nyelveken tudják kifejezni magukat, csak akkor hallgathatók meg, ha a kérelmet előterjesztő fél gondoskodik az eljárás nyelvére történő tolmácsolásról; az Európai Szabadalmi Hivatal azonban engedélyezheti egy másik hivatalos nyelvére történő tolmácsolást is.
(4) A felek és az Európai Szabadalmi Hivatal egyetértése esetén a szóbeli eljárásban bármely nyelv használható.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal - szükség esetén - saját költségén gondoskodik az eljárás nyelvére vagy adott esetben más hivatalos nyelveire történő tolmácsolásról, kivéve, ha a tolmácsolás az eljárásban részt vevő valamelyik fél kötelezettsége.
(6) Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottjainak, az eljárásban részt vevő feleknek, a tanúknak és a szakértőknek a szóbeli eljárás során az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek valamelyikén tett nyilatkozatait azon a nyelven kell jegyzőkönyvbe venni, amelyen azokat megtették. Bármely más nyelven tett nyilatkozatot azon a hivatalos nyelven kell rögzíteni, amelyre azt lefordították. Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom leírásának vagy igénypontjainak a módosítását az eljárás nyelvén kell jegyzőkönyvbe venni.
(hatályon kívül helyezve)
A megosztással keletkező európai bejelentés nyelve
A megosztással keletkező európai bejelentést vagy - a 14. cikk (2) bekezdésében említett esetben - annak fordítását a korábbi európai szabadalmi bejelentési eljárás nyelvén kell benyújtani.
Fordítások hitelesítése
Ha valamely irat fordítását kell benyújtani, az Európai Szabadalmi Hivatal előírhatja, hogy az általa megjelölt határidőn belül hitelesítést nyújtsanak be arról, hogy a fordítás az eredeti szöveggel megegyezik. Ha a hitelesítést nem nyújtják be kellő időben, azt úgy kell tekinteni, hogy az iratot nem nyújtották be, kivéve, ha az Egyezmény eltérően rendelkezik.
Határidők és díjcsökkentés
(1) A 14. cikk (2) bekezdésében említett fordítást az európai szabadalmi bejelentés benyújtásától számított három hónapon belül, legkésőbb azonban az elsőbbség napjától számított tizenhárom hónapon belül kell benyújtani. Ha azonban a fordítás megosztással keletkező európai bejelentésre vagy a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti új európai szabadalmi bejelentésre vonatkozik, a fordítás e bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül bármikor benyújtható.
(2) A 14. cikk (4) bekezdésében említett fordítást az irat benyújtásától számított egy hónapon belül kell benyújtani. Ha az irat felszólalásra vagy fellebbezésre irányul, az említett határidőt - ha ez alkalmazható - a felszólalási vagy fellebbezési határidő lejártáig meg kell hosszabbítani.
(3) Ha a bejelentő, a szabadalmas vagy a felszólaló igénybe veszi a 14. cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott lehetőségeket, az esettől függően a bejelentési díj, a vizsgálati díj, a felszólalási díj vagy a fellebbezési díj csökkentését kell engedélyezni. A csökkentés mértékét - a díjtételek százalékában - a Díjszabályzat határozza meg.
Az európai szabadalmi bejelentés fordításának hitelessége
Az Európai Szabadalmi Hivatal annak megállapításánál, hogy az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom tárgya bővebb-e az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál, ellenkező bizonyításig úgy tekintheti, hogy a 14. cikk (2) bekezdésében említett fordítás megegyezik a bejelentés eredeti szövegével.
Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete
Szabadalmi osztályozás
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal
a) a szabadalmak nemzetközi osztályozásáról szóló 1971. március 24-i Strasbourgi Megállapodás hatálybalépéséig a nemzetközi szabadalmi osztályozásról szóló 1954. december 19-i Európai Egyezmény 1. cikke szerinti osztályozást,
b) az előbb említett Strasbourgi Megállapodás hatálybalépése után a Megállapodás 1. cikke szerinti osztályozást
alkalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben említett osztályozás a továbbiakban: nemzetközi osztályozás.
Feladatok elosztása az első fokon eljáró szervezeti egységek között
(1) A kutatási osztályok, a vizsgálati osztályok és a felszólalási osztályok számát az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg. A nemzetközi osztályozás alapján megállapítja e szervezeti egységek feladatait, és szükség esetén dönt - a nemzetközi osztályozással összhangban - valamely európai szabadalmi bejelentés vagy európai szabadalom osztályozásáról.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke az Átvevő Iroda, a kutatási osztályok, a vizsgálati osztályok, a felszólalási osztályok és a Jogi Osztály számára az Egyezmény alapján előírt feladataikon túl további feladatokat állapíthat meg.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a vizsgálati osztályok vagy a felszólalási osztályok hatáskörébe tartozó, műszaki vagy jogi nehézséggel nem járó egyes feladatok végrehajtásával megbízhat olyan alkalmazottakat is, akik nem műszaki vagy jogi végzettséggel rendelkező vizsgálók.
(4) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a 104. cikk (2) bekezdésében előírt költségmegállapítást a felszólalási osztályok irodái egyikének kizárólagos hatáskörébe utalhatja.
A fellebbezési tanácsok Elnöksége
(1) A fellebbezési tanácsokból álló szervezeti egységen belül működő önálló szerv ("a fellebbezési tanácsok Elnöksége") a fellebbezési tanácsok tevékenységéért felelős alelnökből - aki az Elnökség elnöke - és a fellebbezési tanácsok tizenkét tagjából áll, akik közül hatan elnökök és hatan egyéb tagok.
(2) Az Elnökség valamennyi tagját a fellebbezési tanácsok elnökei és tagjai választják egy hivatali évre. Ha teljes létszámú Elnökség nem érhető el, az üres helyeket a rangidős elnökök, illetve tagok kijelölésével kell betölteni.
(3) Az Elnökség elfogadja a fellebbezési tanácsok Ügyrendjét és a tagjaik megválasztására és kijelölésére vonatkozó ügyrendet. Az Elnökség tanácsot ad továbbá a fellebbezési tanácsok tevékenységéért felelős alelnöknek a fellebbezési tanácsok működését érintő általános kérdések tekintetében.
(4) Minden egyes hivatali év kezdetét megelőzően az összes elnökkel kiegészített Teljes Elnökség dönt a feladatoknak a fellebbezési tanácsok közötti elosztásáról. Ugyanilyen összetételben dönt azokban a vitás kérdésekben, amelyek a feladatok két vagy több fellebbezési tanács közötti elosztására vonatkoznak. A Teljes Elnökség kijelöli az egyes fellebbezési tanácsok rendes tagjait és azok helyetteseit. Egy fellebbezési tanács tagja több fellebbezési tanács tagjának is kijelölhető. Ezek az intézkedések - szükség esetén - az adott hivatali év során módosíthatók.
(5) Az Elnökség határozatképességéhez legalább öt tagjának, köztük a fellebbezési tanácsok tevékenységéért felelős alelnöknek vagy helyettesének és két fellebbezési tanács elnökének a jelenléte szükséges. A (4) bekezdésben említett feladatok tekintetében kilenc tag, köztük a fellebbezési tanácsok tevékenységéért felelős alelnöknek vagy helyettesének és három fellebbezési tanács elnökének jelenléte szükséges. A határozatokat egyszerű többséggel kell meghozni; szavazategyenlőség esetén az elnök vagy helyettesének szavazata dönt. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
(6) Az Igazgatótanács a 134. cikk (8) bekezdésének c) pontja szerinti feladatokat a fellebbezési tanácsokra ruházhatja.
A Bővített Fellebbezési Tanács feladatmegosztási rendje és Ügyrendjének elfogadása
(1) Minden egyes hivatali év kezdetét megelőzően a Bővített Fellebbezési Tanácsnak azok a tagjai, akiket nem a 160. cikk (2) bekezdése alapján neveztek ki, kijelölik a Bővített Fellebbezési Tanács rendes tagjait és azok helyetteseit.
(2) A Bővített Fellebbezési Tanácsnak azok a tagjai, akiket nem a 160. cikk (2) bekezdése alapján neveztek ki, elfogadják a Bővített Fellebbezési Tanács Ügyrendjét.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett ügyekben határozathozatalra csak akkor kerülhet sor, ha legalább öt tag, köztük a Bővített Fellebbezési Tanács elnöke vagy helyettese jelen van; szavazategyenlőség esetén az elnök vagy helyettesének szavazata dönt. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezeti felépítése
(1) A vizsgálati osztályok és a felszólalási osztályok igazgatási szempontból igazgatóságokat alkotnak; az igazgatóságok számát az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg.
(2) Az igazgatóságok, a Jogi Osztály, a fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal igazgatási szolgáltatási egységei igazgatási szempontból főigazgatóságokat alkotnak. Az Átvevő Iroda és a kutatási osztályok igazgatási szempontból egy főigazgatóságot alkotnak.
(3) Minden főigazgatóságot egy alelnök irányít. Az alelnököknek a főigazgatóságok élére történő kinevezéséről az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követően az Igazgatótanács határoz.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY MÁSODIK RÉSZÉHEZ
Eljárás a bejelentő vagy a szabadalmas jogosultságának hiánya esetén
Az eljárás felfüggesztése
(1) Ha harmadik személy az Európai Szabadalmi Hivatal előtt igazolja, hogy a bejelentővel szemben eljárást indított annak bírósági megállapítása iránt, hogy az európai szabadalmi igény őt illeti meg, az Európai Szabadalmi Hivatal a szabadalom megadására irányuló eljárást felfüggeszti, kivéve, ha a harmadik személy az eljárás folytatásához hozzájárul. A hozzájárulást az Európai Szabadalmi Hivatallal írásban kell közölni; a hozzájárulás nem vonható vissza. Az európai szabadalmi bejelentés közzététele előtt azonban a szabadalom megadására irányuló eljárást nem lehet felfüggeszteni.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtt igazolják, hogy az európai szabadalmi igény tárgyában folyó eljárásban jogerős határozat született, az Európai Szabadalmi Hivatal közli a bejelentővel és a többi féllel, hogy a szabadalom megadására irányuló eljárás a közlésben megjelölt naptól folytatódik, kivéve, ha az összes megjelölt Szerződő Állam tekintetében a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint új európai szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Ha a határozat a harmadik fél számára kedvező, az eljárás csak e határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével folytatható, kivéve, ha a harmadik személy a szabadalom megadására irányuló eljárás folytatását kéri.
(3) Az eljárás felfüggesztéséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg vagy azt követően az Európai Szabadalmi Hivatal meghatározhatja azt az időpontot, amelytől az előtte függőben lévő eljárást folytatni kívánja, tekintet nélkül a bejelentővel szemben megindított, az (1) bekezdésben említett eljárás állására. Az időpontot közölni kell a harmadik személlyel, a bejelentővel és a többi féllel. Ha eddig az időpontig nem igazolják, hogy jogerős határozat született, az Európai Szabadalmi Hivatal az eljárást folytathatja.
(4) Ha harmadik személy a felszólalási eljárás vagy a felszólalásra nyitva álló határidő alatt az Európai Szabadalmi Hivatal előtt igazolja, hogy az európai szabadalom jogosultjával szemben eljárást indított annak bírósági megállapítása iránt, hogy az európai szabadalmi igény őt illeti meg, az Európai Szabadalmi Hivatal a felszólalási eljárást felfüggeszti, kivéve, ha a harmadik személy az eljárás folytatásához hozzájárul. A hozzájárulást az Európai Szabadalmi Hivatallal írásban kell közölni; a hozzájárulás nem vonható vissza. A felfüggesztés azonban nem rendelhető el mindaddig, amíg a felszólalási osztály a felszólalást elfogadhatónak nem nyilvánítja. A (2) és a (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(5) A felfüggesztés időpontjában folyamatban lévő határidők - a fenntartási díj fizetésére vonatkozó határidők kivételével - a felfüggesztéssel megszakadnak. A határidő még le nem járt része az eljárás folytatásának kezdő napját követően folytatódik; a még nyitva álló határidő azonban nem lehet kevesebb két hónapnál.
Az európai szabadalmi bejelentés visszavonásának korlátozása
Az európai szabadalmi bejelentés és valamely Szerződő Állam megjelölése nem vonható vissza attól a naptól fogva, amelyen valamely harmadik személy igazolja, hogy az igényjogosultság tárgyában eljárást indított, addig a napig, amelyen az Európai Szabadalmi Hivatal a szabadalom megadására irányuló eljárást folytatja.
Új európai szabadalmi bejelentés benyújtása a bejelentésre jogosult személy által
(1) Ha az a személy, akinek az európai szabadalomra való igényjogosultságát jogerős határozat állapította meg, a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében új európai szabadalmi bejelentést nyújt be, a korábbi európai szabadalmi bejelentést az abban megjelölt azon Szerződő Államok vonatkozásában, ahol a határozatot hozták vagy azt elismerték, az új európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjával visszavontnak kell tekinteni.
(2) Az új európai szabadalmi bejelentés után fizetendő bejelentési és kutatási díjat az új bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetni. A megjelölési díjat attól a naptól számított hat hónapon belül kell megfizetni, amelyen az új európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó európai kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik.
(3) Az európai szabadalmi bejelentések továbbítására a 77. cikk (3) és (5) bekezdésében meghatározott határidő az új európai szabadalmi bejelentés esetében e bejelentés bejelentési napjától számított négy hónap.
Részleges jogátszállás jogerős határozat alapján
(1) Ha jogerős határozat azt állapítja meg, hogy valamely harmadik személyt az európai szabadalmi igény csak az európai szabadalmi bejelentésben feltártak egy részére illeti meg, a 61. cikket és a 15. szabályt erre a részre megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az eredeti európai szabadalmi bejelentés azon megjelölt Szerződő Államok tekintetében, ahol a határozatot hozták vagy elismerték, - ha ez alkalmazható - eltérő igénypontokat, leírást és rajzokat tartalmaz, mint a többi megjelölt Szerződő Állam tekintetében.
(3) Ha harmadik személy - a 99. cikk (5) bekezdésével összhangban - egy vagy több Szerződő Állam tekintetében a korábbi jogosult helyébe lépett, az európai szabadalomnak a felszólalási eljárás alapján fenntartott szövege ezen állam vagy államok tekintetében eltérő igénypontokat, leírást és rajzokat tartalmazhat, mint a többi Szerződő Állam tekintetében.
A feltaláló feltüntetése
A feltaláló nevének feltüntetése
(1) A feltaláló nevét az európai szabadalom megadására irányuló kérelemnek kell tartalmaznia. Ha azonban a bejelentő nem azonos a feltalálóval, illetve nem ő az egyedüli feltaláló, a feltaláló nevét külön iratban kell benyújtani; a név feltüntetésének tartalmaznia kell a feltaláló vezetéknevét, utónevét és teljes címét, a 81. cikkben említett nyilatkozatot, valamint a feltaláló vagy képviselőjének aláírását.
(2) A feltaláló névfeltüntetésének helyességét az Európai Szabadalmi Hivatal nem vizsgálja.
(3) Ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, illetve nem ő az egyedüli feltaláló, az Európai Szabadalmi Hivatal tájékoztatja a feltüntetett feltalálót a nevének feltüntetését tartalmazó iratban található, valamint a 128. cikk (5) bekezdésében említett további adatokról.
(4) A bejelentő és a feltaláló sem a (3) bekezdés szerinti értesítés elmaradására, sem az abban előforduló hibákra nem hivatkozhat.
A feltaláló feltüntetésének közzététele
(1) A feltalálóként feltüntetett személyt a közzétett európai szabadalmi bejelentésben és az európai szabadalom szövegében ilyen minőségében kell feltüntetni, kivéve, ha az Európai Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli beadványban az említett személy lemond arról a jogáról, hogy őt e minőségében feltüntessék.
(2) Ha harmadik személy az Európai Szabadalmi Hivatalhoz olyan jogerős határozatot nyújt be, amely kötelezi a bejelentőt vagy a szabadalmast arra, hogy őt feltalálóként feltüntessék, az (1) bekezdést kell alkalmazni.
A feltaláló névfeltüntetésének kijavítása
(1) A feltaláló névfeltüntetése csak kérelemre javítható ki, amelyhez csatolni kell a helytelenül feltüntetett személy, illetve, ha a kérelmet nem a bejelentő vagy az európai szabadalom jogosultja nyújtja be, ez utóbbiak hozzájárulását. A 17. szabályt megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a feltaláló nevét az európai szabadalmi nyilvántartásba helytelenül jegyezték be, vagy az Európai Szabadalmi Közlönyben hibásan tették közzé, a bejegyzést vagy a közzétételt ki kell javítani.
(3) A (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a feltaláló hibás feltüntetésének törlése esetén.
Átruházások, hasznosítási és egyéb jogok bejegyzése
Átruházás bejegyzése
(1) Az európai szabadalmi bejelentés átruházását az érdekelt fél kérelmére és az átruházást igazoló iratoknak az Európai Szabadalmi Hivatalhoz történő benyújtása alapján az európai szabadalmi nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A bejegyzésre irányuló kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az igazgatási díjat meg nem fizetik. A kérelem csak akkor utasítható el, ha az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítését elmulasztották.
(3) Az átruházás az Európai Szabadalmi Hivatallal szemben csak akkor és csak olyan mértékben hatályos, amilyen mértékben azt az iratoknak az (1) bekezdés szerinti benyújtásával igazolják.
Hasznosítási és egyéb jogok bejegyzése
(1) A 20. szabály (1) és (2) bekezdését a hasznosítási jog megadásának vagy átruházásának bejegyzésére, továbbá az európai szabadalmi bejelentéshez fűződő dologi jog alapításának vagy átruházásának és az ilyen bejelentéssel kapcsolatos végrehajtási intézkedéseknek a bejegyzésére megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben említett bejegyzéseket kérelemre törölni kell; a kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az igazgatási díjat meg nem fizetik. A kérelemhez csatolni kell a jog megszűnését igazoló iratokat vagy a jogosultnak a bejegyzés törléséhez hozzájáruló nyilatkozatát; a kérelem csak akkor utasítható el, ha e feltételeket nem teljesítik.
Különleges adatok a hasznosítási jog bejegyzése esetén
(1) Az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó hasznosítási jogot az európai szabadalmi nyilvántartásba kizárólagos hasznosítási jogként akkor kell bejegyezni, ha azt a bejelentő és a hasznosító kéri.
(2) Az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó hasznosítási jogot az európai szabadalmi nyilvántartásba allicenciaként kell bejegyezni, ha azt az európai szabadalmi nyilvántartásba bejegyzett hasznosító adja.
Kiállítási igazolás
Kiállítási igazolás
A bejelentőnek az európai szabadalmi bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül be kell nyújtania az 55. cikk (2) bekezdésében említett igazolást, amelyet a kiállításon az a hatóság állít ki, amely ott az ipari tulajdon oltalmáért felel, és amely igazolja, hogy a találmányt ott ténylegesen kiállították. Az igazolásban meg kell jelölni továbbá a kiállítás megnyitásának napját és - ha a találmány első ízben való nyilvánosságra jutása nem esik egybe a kiállítás megnyitásának napjával - az első nyilvánosságra jutás napját is. Az igazoláshoz csatolni kell a találmányt azonosító - fent említett - hatóság által hitelesített iratot.
Korábbi európai bejelentések
Korábbi bejelentés mint a technika állása
Az európai szabadalmi bejelentés az 54. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott technika állásának részeként csak akkor vehető figyelembe, ha a 79. cikk (2) bekezdése szerinti megjelölési díjat joghatályosan megfizették.
Biotechnológiai találmányok
Általános rendelkezések és fogalommeghatározások
(1) A biotechnológiai találmányokra vonatkozó európai szabadalmi bejelentésekre és szabadalmakra az Egyezmény irányadó rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni és értelmezni. A biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 1998. július 6-i 98/44/EK irányelvet az értelmezés során kiegészítő jelleggel kell alkalmazni.
(2) "Biotechnológiai találmányok" az olyan találmányok, amelyeknek tárgya biológiai anyagból álló vagy ezt tartalmazó termék vagy olyan eljárás, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak.
(3) "Biológiai anyag" bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.
(4) "Növényfajta" az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás - függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket -
a) adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható,
b) bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és
c) jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot.
(5) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll.
(6) "Mikrobiológiai eljárás" bármely olyan eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.
Szabadalmazható biotechnológiai találmányok
A biotechnológiai találmányok akkor szabadalmazhatók, ha tárgyuk
a) olyan biológiai anyag, amelyet természetes környezetéből izolálnak vagy műszaki eljárással állítanak elő, akkor is, ha a természetben korábban már előfordult;
b) növény vagy állat, ha a találmány műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára;
c) mikrobiológiai vagy egyéb műszaki eljárás, illetve ilyen eljárással előállított termék, ha az nem minősül növény- vagy állatfajtának.
Kivételek a szabadalmazhatóság alól
Az 53. cikk a) pontja szerint nem részesülhetnek európai szabadalmi oltalomban különösen az olyan biotechnológiai találmányok, amelyek tárgya
a) az ember klónozására szolgáló eljárás;
b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
c) az emberi embriók alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célokra;
d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára, valamint az ilyen eljárással létrejövő állatok.
Az emberi test és részei
(1) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test valamely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését.
(2) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével.
(3) A gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY HARMADIK RÉSZÉHEZ
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása
Általános rendelkezések
(1) Az európai szabadalmi bejelentéseket a 75. cikkben említett hatóságokhoz írásban, közvetlenül vagy postai úton lehet benyújtani. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke az európai szabadalmi bejelentések más távközlési eszköz útján történő benyújtását is engedélyezheti, és meghatározhatja az ilyen eszközök alkalmazásának feltételeit. Elrendelheti különösen, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal által megjelölt határidőn belül az így benyújtott bejelentés tartalmát megismétlő - e Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő - írásos megerősítést nyújtsanak be.
(2) Annak a hatóságnak, amelynél az európai szabadalmi bejelentést benyújtják, a bejelentést képező iratokon fel kell tüntetnie az iratok átvételének napját. A hatóság a bejelentő számára haladéktalanul átvételi elismervényt ad, amelynek tartalmaznia kell legalább a bejelentés számát, az iratok típusát és számát, valamint beérkezésük napját.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentést a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatósághoz nyújtják be, e hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Szabadalmi Hivatalt a bejelentést képező iratok átvételéről. A hatóság közli az Európai Szabadalmi Hivatallal az iratok típusát és átvételük napját, a bejelentés számát, valamint az igényelt elsőbbség napját.
(4) Ha az Európai Szabadalmi Hivatalhoz valamely Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága által továbbított európai szabadalmi bejelentés érkezik, a Hivatalnak erről - a beérkezés napjának megjelölésével - értesítenie kell a bejelentőt.
A megosztással keletkező európai bejelentésre vonatkozó rendelkezések
(1) A bejelentő bármely függőben lévő korábbi európai szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban megosztással keletkező európai bejelentést nyújthat be.
(2) A megosztással keletkező európai bejelentés után fizetendő bejelentési és kutatási díjat a benyújtás napját követő egy hónapon belül kell megfizetni. A megjelölési díjat attól a naptól számított hat hónapon belül kell megfizetni, amelyen a megosztással keletkező európai bejelentésre vonatkozó kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik.
A bejelentésre vonatkozó rendelkezések
Az európai szabadalom megadására irányuló kérelem
(1) Az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatal által kiadott formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványt a 75. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok díjmentesen bocsátják a bejelentők rendelkezésére.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az európai szabadalom megadására irányuló kérést;
b) a találmány címét, amelynek a találmány világos és tömör műszaki megjelöléséből kell állnia, és nem tartalmazhat fantázianevet;
c) a bejelentő nevét, címét, állampolgárságát, valamint lakóhelyének vagy székhelyének államát. Természetes személyek esetén a vezetéknevet és az utónevet (utóneveket) kell feltüntetni úgy, hogy a vezetéknév az utónév (utónevek) előtt álljon. A jogi személyek és az olyan gazdasági társaságok nevét, amelyek a reájuk irányadó jog szerint jogi személyiséggel rendelkeznek, hivatalos elnevezésük szerint kell feltüntetni. A címeket úgy kell feltüntetni, hogy eleget lehessen tenni az adott címre történő haladéktalan postai kézbesítés szokásos követelményeinek. A címnek minden esetben tartalmaznia kell az összes lényeges közigazgatási egységet, ideértve a házszámot is, ha van ilyen. Javasolt feltüntetni a távirat- és a telexcímet, illetve a telefonszámot;
d) képviselő megbízása esetén a képviselő nevét és tevékenységgyakorlása fő helyének címét, a c) pontban meghatározott feltételek szerint;
e) ha ez alkalmazható, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a bejelentés megosztással keletkező európai bejelentés, és a korábbi európai szabadalmi bejelentés számát;
f) a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben az eredeti európai szabadalmi bejelentés számát;
g) ha ez alkalmazható, valamely korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére vonatkozó nyilatkozatot, amelyben fel kell tüntetni a bejelentés benyújtásának napját és azt az államot, ahol vagy amely tekintetében azt benyújtották;
h) azon Szerződő Állam vagy Szerződő Államok megjelölését, ahol a találmányra oltalmat igényelnek;
i) a bejelentő vagy képviselője aláírását;
j) a kérelemhez csatolt iratok listáját. E listában fel kell tüntetni a kérelemmel együtt benyújtott leírás, igénypontok, rajzok és kivonat lapjainak számát is;
k) a feltaláló nevének feltüntetését, ha a bejelentő maga a feltaláló.
(3) Több bejelentő esetén a kérelemnek lehetőség szerint tartalmaznia kell az egyik bejelentő vagy egy képviselő közös képviselőként való kijelölését.
A leírás tartalma
(1) A leírásban
a) meg kell határozni azt a műszaki területet, amelyre a találmány vonatkozik;
b) be kell mutatni a bejelentő által megismert technika állását, amely hasznosnak tekinthető a találmány megértéséhez, az európai kutatási jelentés elkészítéséhez és az érdemi vizsgálathoz, valamint - lehetőség szerint - utalni kell az említett technika állását bemutató iratokra;
c) fel kell tárni az igényelt találmányt oly módon, hogy annak alapján a műszaki feladat - még ha azt kifejezetten nem nevezik is így - és annak megoldása megérthető legyen, továbbá meg kell nevezni a találmány előnyös hatásait a technika állásához képest;
d) röviden ismertetni kell a rajzok ábráit, ha vannak;
e) részletesen ismertetni kell az igényelt találmány megvalósításának legalább egy módját, szükség esetén példák segítségével, és utalva a rajzokra, ha vannak;
f) ha az a találmány ismertetéséből vagy jellegéből nem következik, kifejezetten meg kell jelölni, hogy a találmány tárgya iparilag milyen módon alkalmazható.
(2) A leírást az (1) bekezdésben meghatározott módon és sorrend szerint kell benyújtani, kivéve, ha a találmány jellegénél fogva valamely más mód vagy sorrend jobb érthetőséget vagy ésszerűbb bemutatást tenne lehetővé.
Az európai szabadalmi bejelentés követelményei a nukleotid- és aminosav-szekvenciákra vonatkozóan
(1) Ha az európai szabadalmi bejelentésben nukleotid- vagy aminosav-szekvenciákat tárnak fel, a leírásnak tartalmaznia kell egy olyan szekvencialistát, amely megfelel az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által előírt, a nukleotid- és aminosav-szekvenciák szabványosított bemutatására vonatkozó szabályoknak.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke előírhatja az (1) bekezdés szerinti szekvencialistának az írásban benyújtott bejelentési iratok mellett az általa meghatározott adathordozón történő benyújtását és ehhez egy olyan nyilatkozat csatolását, amely szerint az adathordozón rögzített adatok megegyeznek az írásban benyújtott szekvencialistával.
(3) Ha a szekvencialistát a bejelentési nap után nyújtják be vagy azt a bejelenés napja után kijavítják, a bejelentőnek nyilatkozatot kell csatolnia arra vonatkozóan, hogy az utólag így benyújtott vagy kijavított szekvencialista nem bővebb annál, mint amit az eredetileg benyújtott bejelentésben feltártak.
(4) A bejelentés napja után benyújtott szekvencialista nem képezi a leírás részét.
Biológiai anyag letétbe helyezése
(1) Ha egy találmány olyan biológiai anyag alkalmazásán alapul vagy olyan biológiai anyagra vonatkozik, amely a köz számára nem hozzáférhető, és amely az európai szabadalmi bejelentésben nem tárható fel oly módon, hogy annak alapján szakember azt meg tudja valósítani, a találmány a 83. cikk értelmében csak akkor tekinthető feltártnak, ha
a) a biológiai anyag mintáját legkésőbb a bejelentés napján valamely elismert letéteményes szervnél letétbe helyezték;
b) az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmazza mindazt a lényeges információt, amely a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll;
c) a letéteményes szervet és a letétbe helyezett biológiai anyag letétbe helyezési számát a bejelentésben megjelölik; és
d) a letétbe helyező nevét és címét feltüntetik, ha a biológiai anyagot nem a bejelentő helyezte letétbe, és az Európai Szabadalmi Hivatal előtt irat benyújtásával igazolják, hogy a letétbe helyező hozzájárult ahhoz, hogy a bejelentő a bejelentésben a letétbe helyezett biológiai anyagra hivatkozzon, és hogy a letétbe helyező feltétlen hozzájárulását adta - a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás mellett - ahhoz, hogy a letétbe helyezett anyagot e szabállyal összhangban a köz számára hozzáférhetővé tegyék.
(2) Az (1) bekezdés c) és - ha ez alkalmazható - d) pontjában említett adatok utólag benyújthatók
a) a bejelentés bejelentési napjától vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül; ha az adatokat az európai szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezéséig közölték, e határidőt teljesítettnek kell tekinteni;
b) a bejelentés korábbi időpontban történő közzétételére vonatkozó kérelem benyújtásának napjáig;
c) egy hónapon belül azt követően, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal a bejelentővel közölte, hogy a 128. cikk (2) bekezdése szerinti iratbetekintési jog fennáll.
Azt az időpontot kell irányadónak tekintetni, amely elsőként jár le. Az ilyen adatok közlését úgy kell tekinteni, hogy azzal a bejelentő hozzájárulását adta - a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás mellett - ahhoz, hogy az általa letétbe helyezett biológiai anyagot e szabállyal összhangban hozzáférhetővé tegyék.
(3) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételének napjától a letétbe helyezett biológiai anyag kérelemre bárki számára, e napot megelőzően pedig bármely olyan személy számára hozzáférhető, aki a 128. cikk (2) bekezdése szerinti iratbetekintési joggal rendelkezik. A (4) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével a hozzáférés a letétbe helyezett biológiai anyag mintájának az ezt kérelmező számára történő kiadásával valósul meg.
A kiadásra csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a bejelentővel vagy a szabadalmassal szemben kötelezettséget vállalt arra, hogy a szabadalmi bejelentés elutasításáig, visszavonásáig vagy visszavontnak tekintéséig, illetve addig az időpontig, amikor az európai szabadalom valamely megjelölt Szerződő Államban legutolsóként lejár, a biológiai anyagot vagy az abból származtatott biológiai anyagot harmadik személy számára nem teszi hozzáférhetővé, és azt csak kísérleti célokra használja fel, kivéve, ha a bejelentő vagy a szabadalmas e kötelezettségvállalásról kifejezetten lemond.
A biológiai anyag kizárólag kísérleti célú felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalás nem alkalmazható, ha a kérelmező az anyagot kényszerengedély alapján használja. A kényszerengedély fogalmába beletartoznak a hivatalból adott hasznosítási engedélyek és a szabadalmazott találmány közérdekből történő hasznosítására vonatkozó jog is.
(4) A bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezéséig a bejelentő tájékoztathatja az Európai Szabadalmi Hivatalt arról, hogy a (3) bekezdésben említett hozzáférés
a) az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés közzétételéig, vagy
b) adott esetben a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától számított húsz évig, ha a bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kell tekinteni,
csak a mintának a kérelmező által megnevezett szakértő számára történő kiadásával valósulhat meg.
(5) Szakértőként megnevezhető
a) bármely természetes személy, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a szakértő megnevezéséhez a bejelentő hozzájárult;
b) bármely természetes személy, akit az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke szakértőként elismert.
A megnevezéshez csatolni kell a szakértőnek a bejelentővel szemben tett azt a nyilatkozatát, amelyben elfogadja a (3) bekezdésben említett kötelezettségeket az európai szabadalomnak az összes megjelölt Szerződő Államban való lejártáig vagy - ha a szabadalmi bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kell tekinteni - a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig azzal, hogy harmadik személy alatt a kérelmezőt kell érteni.
(6) A (3) bekezdés értelmében származtatott biológiai anyagnak kell tekinteni bármely olyan anyagot, amely a találmány megvalósítása szempontjából még a letétbe helyezett anyag lényeges jellemzőivel rendelkezik. A (3) cikk szerinti kötelezettségvállalás nem akadályozhatja a származtatott biológiai anyag szabadalmi eljárás céljára megkövetelt letétbe helyezését.
(7) A (3) bekezdés szerinti kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a Hivatal által elismert formanyomtatványon kell benyújtani. Az Európai Szabadalmi Hivatal a formanyomtatványon igazolja, hogy olyan európai szabadalmi bejelentést nyújtottak be, amely biológiai anyag letétbe helyezésére vonatkozik, és a kérelmező, illetve az általa megnevezett szakértő jogosult arra, hogy e biológiai anyag mintájának kiadását kérje. A kérelmet az európai szabadalom megadása után is az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani.
(8) Az Európai Szabadalmi Hivatal a kérelem másolatát a (7) bekezdésben említett igazolással együtt továbbítja a letéteményes szervnek, valamint a bejelentőnek, illetve a szabadalmasnak.
(9) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke közzéteszi az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapjában az e szabály alkalmazásának céljaira elismert letéteményes szervek és szakértők jegyzékét.
Biológiai anyag újbóli letétbe helyezése
(1) Ha a 28. szabály (1) bekezdése alapján letétbe helyezett biológiai anyag többé nem férhető hozzá annál a szervnél, ahol letétbe helyezték, mivel
a) a biológiai anyag már nem életképes, vagy
b) a letéteményes szerv más okból kifolyólag nincs abban a helyzetben, hogy a mintákat kiadja,
és a biológiai anyag mintáját nem továbbították a 28. szabály alkalmazása céljából elismert letéteményes szervhez, ahol ez az anyag továbbra is hozzáférhető, a hozzáférhetőség megszakadását úgy kell tekinteni, mintha az be sem következett volna, ha az eredetileg letétbe helyezett biológiai anyagot újból letétbe helyezik attól a naptól számított három hónapon belül, amikor a letéteményes szerv ezt a megszakítást a letétbe helyezővel közölte, és ha a letéteményes szerv által kiállított átvételi elismervény egy másolatát az újabb letétbe helyezés napjától számított négy hónapon belül az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom számának megjelölésével továbbítják az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az anyagot annál a letéteményes szervnél kell letétbe helyezni, ahol az eredeti letétbe helyezés történt; az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben az újbóli letétbe helyezés a 28. szabály alkalmazásának céljaira elismert más letéteményes szervnél is történhet.
(3) Ha az a letéteményes szerv, amelynél az eredeti letétbe helyezés történt, a 28. szabály alkalmazásának céljaira - összességében vagy a biológiai anyag azon fajtájára nézve, amelyhez a letétbe helyezett minta tartozik - már nem elismert letéteményes szerv, illetve átmenetileg vagy véglegesen beszünteti a letétbe helyezett biológiai anyagokkal kapcsolatos tevékenységét, és az (1) bekezdésben említett, a letéteményes szerv általi közlésre nem kerül sor a szóban forgó esemény bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, az (1) bekezdésben említett három hónapos határidő attól az időponttól kezdve számít, amikor a fenti esemény bekövetkeztét az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapjában közzétették.
(4) Bármely újbóli letétbe helyezéshez csatolni kell a letétbe helyező által aláírt nyilatkozatot arra nézve, hogy az újból letétbe helyezett biológiai anyag azonos azzal, mint amit eredetileg letétbe helyeztek.
(5) Ha az újbóli letétbe helyezés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló 1977. április 28-i Budapesti Szerződés alapján történt, ennek a Szerződésnek a rendelkezései az irányadók.
Az igénypontok formája és tartalma
(1) A szabadalmi igénypontokban a találmány műszaki jellemzőinek megadásával kell meghatározni azt a tárgyat, amelyre oltalmat igényelnek. Ha ez alkalmazható, a szabadalmi igénypontoknak tartalmazniuk kell
a) a találmány tárgyának megnevezését és azokat a műszaki jellemzőket, amelyek az igényelt tárgy meghatározásához szükségesek, azonban egymással összekapcsolva a technika állásához tartoznak;
b) a jellemző részt - az "amelyre jellemző" vagy az "azzal jellemezve" kifejezésekkel bevezetve -, amely azokat a műszaki jellemzőket nevezi meg, amelyekre az a) pontban említett jellemzőkkel összekapcsolva igényelnek oltalmat.
(2) A 82. cikkben foglaltak sérelme nélkül az európai szabadalmi bejelentés egyazon kategórián belül (termék, eljárás, berendezés vagy alkalmazás) egynél több főigénypontot csak akkor tartalmazhat, ha a bejelentés a következők valamelyikét tartalmazza:
a) egymással összefüggő termékeket;
b) termék vagy berendezés különböző alkalmazását;
c) valamely feladat megoldását célzó megoldásváltozatokat, ha a különböző megoldások egy igénypontba foglalása nem volna célszerű.
(3) A találmány elengedhetetlenül szükséges jellemzőit megnevező bármely szabadalmi igénypontot követhet egy vagy több olyan szabadalmi igénypont, amely e találmány különleges megvalósításaira vonatkozik.
(4) Bármely igénypontnak, amely egy másik igénypont összes jellemzőjét tartalmazza (aligénypont), lehetőség szerint az igénypont elején utalnia kell a másik igénypontra, majd meg kell neveznie azokat a további jellemzőket, amelyeket oltalmazni kíván. Az aligénypont akkor is elfogadható, ha az az igénypont, amelyre közvetlenül utal, maga is aligénypont. Minden olyan aligénypontot, amely egyetlen előző igénypontra utal, és minden olyan aligénypontot, amely több előző igénypontra utal, a lehetséges mértékben és a legmegfelelőbb módon csoportba kell foglalni.
(5) A igénypontok számának az igényelt találmány jellegét figyelembe véve ésszerűnek kell lennie. Több igénypont esetén azokat folyamatos arab számozással kell ellátni.
(6) Az igénypontokban - hacsak ez feltétlenül nem szükséges - a találmány műszaki jellemzőit nem lehet helyettesíteni a leírásra vagy a rajzokra történő hivatkozással. Különösen nem lehet úgy hivatkozni, hogy "amint az a leírás ... részében le van írva" vagy "amint azt a rajzok ... ábrája szemlélteti".
(7) Ha az európai szabadalmi bejelentés rajzokat tartalmaz, az igénypontokban említett jellemzőket lehetőleg a rájuk vonatkozó, zárójelbe tett hivatkozási jeleknek kell követniük, ha azok segítségével az igénypont jobban érthető. A hivatkozási jeleknek nem lehet az igénypontokat korlátozó értelmezést tulajdonítani.
A találmány egysége
(1) Ha egy és ugyanazon európai szabadalmi bejelentésben találmányok csoportjára igényelnek oltalmat, a találmány egységére vonatkozó - a 82. cikkben említett - követelmény csak akkor teljesül, ha az egy vagy több azonos vagy hasonló különleges műszaki jellemzőt tartalmazó találmányok között műszaki összefüggés van. A "különleges műszaki jellemzők" kifejezés olyan jellemzőket jelent, amelyek meghatározzák, hogy az egyes igényelt találmányok mint egészek mennyiben járulnak hozzá a technika állásának megváltoztatásához.
(2) Azt, hogy a találmányok csoportját egyetlen közös találmányi gondolat kapcsolja-e össze, attól függetlenül kell megállapítani, hogy a találmányok oltalmát külön szabadalmi igénypontokban vagy egyetlen szabadalmi igénypont változataiként igénylik-e.
Díjköteles szabadalmi igénypontok
(1) Az olyan európai szabadalmi bejelentés esetén, amely a bejelentés benyújtásának időpontjában tíznél több igénypontot tartalmaz, minden egyes további szabadalmi igénypont után díjat kell fizetni. Az igénypont után járó díjat a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetni. Ha az igénypont után járó díjat kellő időben nem fizették meg, az a határidő elmulasztására vonatkozó felhívástól számított egy hónapos türelmi időn belül joghatályosan megfizethető.
(2) Ha az igénypont után járó díjat az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem fizették meg, azt úgy kell tekinteni, hogy az adott igénypontról lemondtak. A megfelelően megfizetett igénypont utáni díjat csak a 77. cikk (5) bekezdésében említett esetben kell visszafizetni.
A rajzok alakja
(1) A rajzokat tartalmazó lapokon a felhasználható terület nem haladhatja meg a 26,2 x 17 cm-t. A lapok a felhasználható vagy felhasznált terület körül nem tartalmazhatnak keretezést. A legkisebb szegélyméretek a következők:
felső lapszél 2,5 cm
bal oldali lapszél 2,5 cm
jobb oldali lapszél 1,5 cm
alsó lapszél 1,0 cm
(2) A rajzokat a következők szerint kell elkészíteni:
a) a rajzokat tartós, fekete, kellőképpen erős és sötét, egyenletes vastagságú és jól kivehető vonalakkal és vonásokkal, színezés nélkül kell elkészíteni;
b) a metszeteket vonalkázással kell jelölni úgy, hogy az ne akadályozza a hivatkozási jelek és jelzővonalak olvashatóságát;
c) a rajzok méreteinek és grafikai kivitelezésének olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye a kétharmados lineáris méretcsökkentéssel készült elektronikus vagy fényképmásolaton valamennyi részlet nehézség nélküli felismerhetőségét. Kivételes esetekben, amikor a rajzon méret szerepel, ezt grafikusan kell ábrázolni;
d) a rajzokon szereplő valamennyi számnak, betűnek és hivatkozási jelnek egyszerűnek és egyértelműnek kell lennie. Számok és betűk mellett nem alkalmazhatók zárójelek, körök vagy idézőjelek;
e) a rajzokon minden vonalat szabályszerűen, műszaki rajzeszközök segítségével kell meghúzni;
f) minden egyes ábraelemnek megfelelő arányban kell lennie az ábra többi elemével, kivéve, ha az eltérő arány alkalmazása az ábra egyértelműségéhez elengedhetetlenül szükséges;
g) a számjegyek és a betűk magasságának legalább 0,32 cm-nek kell lennie. A rajzokon a latin vagy - ha ez a szokásos - a görög ábécé betűi is használhatók;
h) egy lapon több ábra is elhelyezhető. Ha a két vagy több lapon elhelyezett ábrák egyetlen teljes ábrát alkotnak, az ábrákat az egyes lapokon úgy kell elrendezni, hogy a teljes ábra bármelyik ábra bármelyik részének a letakarása nélkül összeállítható legyen. A különböző ábrákat a lapon vagy lapokon szabad hely kihagyása nélkül, lehetőleg álló helyzetben, egymástól világosan elhatárolva kell elhelyezni; ha az ábrákat nem álló helyzetben helyezték el, azokat fekvő helyzetben, az ábrák felső részével a lap bal oldalán kell elhelyezni. A különböző ábrákat - a lapok számozásától függetlenül - arab számokkal folyamatosan kell számozni;
i) a leírásban és az igénypontokban nem említett hivatkozási jeleket nem szabad feltüntetni a rajzokon és fordítva. Ugyanazokat az alkotóelemeket - ha azokra hivatkozási jelekkel utalnak - az egész bejelentésben azonos hivatkozási jelekkel kell ellátni;
j) a rajzok nem tartalmazhatnak szöveget, kivéve - ha ez feltétlenül szükséges - egy-egy különálló szót, mint pl. "víz", "gőz", "nyitva", "zárva", "A-B metszet", valamint a villamos áramkörök, kapcsolási vázlatok, technológiai folyamatábrák esetén néhány rövid kulcsszót, amelyek azok megértéshez elengedhetetlenek. Ezeket a szavakat úgy kell elhelyezni, hogy - ha szükséges - lefordításuk esetén a lefordított szavakkal kicserélhetők legyenek anélkül, hogy a rajzok vonalait zavarnák.
(3) A technológiai folyamatábrákat és diagramokat rajzoknak kell tekinteni.
A kivonat alakja és tartalma
(1) A kivonatnak tartalmaznia kell a találmány címét.
(2) A kivonatnak tartalmaznia kell a leírásban, az igénypontokban és a rajzokon szereplő feltárás tömör összefoglalását; az összefoglalásban fel kell tüntetni azt a műszaki területet, amelyre a találmány tartozik, és azt úgy kell megfogalmazni, hogy abból világosan megérthető legyen a műszaki feladat, a találmány szerinti megoldás lényege és annak fő alkalmazási módja vagy módjai. Szükség esetén a kivonatnak tartalmaznia kell azt a vegyi képletet, amely az európai szabadalmi bejelentésben szereplő vegyi képletek közül a találmányt a legjobban jellemzi. Nem tartalmazhat megállapításokat a találmány állítólagos előnyeiről vagy értékéről, illetve annak feltételezett alkalmazásáról.
(3) A kivonat lehetőleg ne tartalmazzon 150 szónál többet.
(4) Ha az európai szabadalmi bejelentés rajzokat tartalmaz, a bejelentőnek meg kell jelölnie azt az ábrát vagy - kivételesen - azokat az ábrákat, amelyeket a kivonattal együtt javasol közzétenni. Az Európai Szabadalmi Hivatal egy vagy több más ábrát is közzétehet, ha úgy ítéli meg, hogy ezek jobban jellemzik a találmányt. A kivonatban említett és a rajzokon ábrázolt valamennyi lényeges jellemzőt zárójelbe tett hivatkozási jelnek kell követnie.
(5) A kivonatot úgy kell megfogalmazni, hogy az az érintett műszaki területen történő kutatáshoz hatékony eszközként szolgáljon, különösen lehetővé téve annak eldöntését, hogy szükséges-e magának az európai szabadalmi bejelentésnek az áttanulmányozása.
Meg nem engedett tartalom
(1) Az európai szabadalmi bejelentés nem tartalmazhat
a) olyan kijelentéseket vagy más olyan elemet, amely a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;
b) becsmérlő kijelentéseket harmadik személyek termékeiről, illetve eljárásairól, vagy ilyen személyek bejelentéseinek vagy szabadalmainak értékéről vagy érvényességéről. A technika állásával való puszta összehasonlítás önmagában nem tekinthető becsmérlésnek;
c) olyan kijelentéseket vagy más olyan elemet, amelyeknek az adott körülmények között nyilvánvalóan nincs jelentőségük vagy szükségtelenek.
(2) Ha az európai szabadalmi bejelentés az (1) bekezdés a) pontja értelmében tiltott elemet tartalmaz, az Európai Szabadalmi Hivatal kihagyja ezeket az adatokat a közzétett bejelentésből, feltüntetve a kihagyott szavak vagy rajzok helyét és számát.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés az (1) bekezdés b) pontja szerinti kijelentéseket tartalmaz, az Európai Szabadalmi Hivatal a közzétett bejelentésből ezeket kihagyhatja. A kihagyott szavak helyét és számát meg kell jelölni, és kérelemre másolatot kell adni a kihagyott részekről.
A bejelentési iratok benyújtására vonatkozó általános rendelkezések
(1) A 14. cikk (2) bekezdésében említett fordításokat az európai szabadalmi bejelentés részét képező iratnak kell tekinteni.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés iratait három példányban kell benyújtani. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke azonban rendelkezhet úgy, hogy az iratokat háromnál kevesebb példányban kell benyújtani.
(3) Az európai szabadalmi bejelentés részét képező iratokat olyan formában kell benyújtani, amely lehetővé teszi, hogy az elektronikus, valamint a közvetlen sokszorosítás - különösen szkenneléssel, fényképezéssel, elektrosztatikus eljárásokkal, foto-ofszetnyomással és mikrofilmezéssel - korlátlan példányszámban elvégezhető legyen. A lapoknak gyűrődéstől, hasadástól és behajtástól menteseknek kell lenniük. A lapoknak csak az egyik oldalát lehet felhasználni.
(4) Az európai szabadalmi bejelentést képező iratoknak hajlítható, erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, A4-es méretű (29,7 cm x 21 cm) lapokból kell állniuk. A 32. szabály (2) bekezdésének h) pontjában és e szabály (11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket figyelembe véve valamennyi lapot úgy kell felhasználni, hogy a rövidebb oldaluk legyen fent és lent (álló helyzet).
(5) Az európai szabadalmi bejelentés valamennyi iratának (kérelem, leírás, igénypontok, rajzok és kivonat) új lapon kell kezdődnie. A lapokat úgy kell egymással összefűzni, hogy könnyen lapozhatók, szétválaszthatók és ismét összefűzhetők legyenek.
(6) A 32. szabály (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a legkisebb szegélyek a következők:
felső lapszél 2,0 cm
bal oldali lapszél 2,5 cm
jobb oldali lapszél 2,0 cm
alsó lapszél 2,0 cm
A szegélyek legnagyobb javasolt méretei a következők:
felső lapszél 4 cm
bal oldali lapszél 4 cm
jobb oldali lapszél 3 cm
alsó lapszél 3 cm
(7) Az európai szabadalmi bejelentést képező iratok szegélyeit a benyújtáskor teljesen üresen kell hagyni.
(8) Az európai szabadalmi bejelentés valamennyi lapját folyamatos arab számozással kell ellátni. A számokat a lap tetején középen, de a felső szegélyen kívül kell elhelyezni.
(9) A leírás és az igénypontok valamennyi lapjának lehetőleg minden ötödik sorát be kell számozni, úgy, hogy a számok baloldalt, a szegélytől jobbra helyezkedjenek el.
(10) Az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet, a leírást, az igénypontokat és a kivonatot gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni. Csak a grafikai jeleket és az írásjeleket, a vegyi vagy a matematikai képleteket lehet - ha ez szükséges - kézzel írni vagy rajzolni. Másfeles sortávolságot kell alkalmazni. A szöveges részeket betűkkel - amelyek közül a nagybetűk 0,21 cm-nél nem lehetnek kisebbek - és sötét, kitörölhetetlen színnel kell írni.
(11) Az európai szabadalom megadására irányuló kérelem, a leírás, az igénypontok és a kivonat nem tartalmazhat rajzokat. A leírás, az igénypontok és a kivonat tartalmazhat vegyi vagy matematikai képleteket. A leírás és a kivonat tartalmazhat táblázatokat. Az igénypontok csak akkor tartalmazhatnak táblázatokat, ha tárgyuk táblázatok alkalmazását szükségessé teszi. Táblázatok, továbbá vegyi vagy matematikai képletek fekvő helyzetben akkor helyezhetők el, ha azok álló alakban megfelelő módon nem ábrázolhatók; azokat a lapokat, amelyeken táblázatokat, vegyi vagy matematikai képleteket fekvő helyzetben ábrázolnak, úgy kell elhelyezni, hogy a táblázatok vagy a képletek felső része a lap bal oldalán legyen.
(12) Fizikai értékeket a nemzetközi gyakorlatban elismert egységekben - ahol ez alkalmazható, az SI-egységeket alkalmazó metrikus rendszer szerint - kell megadni. Ha bármely adat e követelménynek nem felel meg, azt a nemzetközi gyakorlatban elismert egységekben is ki kell fejezni. Matematikai képletekre az általában használatos jelzéseket kell alkalmazni. Vegyi képletek tekintetében az általában használatos jeleket, atomsúlyokat és molekulaképleteket kell alkalmazni. Általában csak olyan műszaki fogalmak, jelölések és jelek alkalmazhatók, amelyek az adott szakterületen általánosan elfogadottak.
(13) A szóhasználatnak és a jelöléseknek a teljes európai szabadalmi bejelentésben egységesnek kell lenniük.
(14) Egyetlen lapon sem lehet semmiféle törlés, módosítás, átírás vagy szövegközi beírás. E rendelkezésektől való eltérés megengedhető, ha ez a szöveg hitelességét nem kérdőjelezi meg, és nem veszélyezteti a jó sokszorosíthatóságot.
Utólag benyújtott iratok
(1) A 27. és a 29. szabály és a 32-35. szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azokra az iratokra, amelyek az európai szabadalmi bejelentést képező iratokat helyettesítik. A 35. szabály (2)-(14) bekezdéseit az igénypontok 51. szabályban említett fordítására is alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés első mondatában foglaltaktól eltérő valamennyi egyéb iratot gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni. Mindegyik lap bal oldalán kb. 2,5 cm szélességű szegélyt kell hagyni.
(3) Az európai szabadalmi bejelentés benyújtását követően benyújtott valamennyi iratot - a mellékletek kivételével - alá kell írni. Ha az iratot nem írták alá, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja az érintett felet arra, hogy az iratot a Hivatal által megjelölt időpontig írja alá. Ha az iratot kellő időben aláírják, az megőrzi eredeti beérkezési időpontját; ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy az iratot nem nyújtották be.
(4) A más személyekkel közlendő iratokat vagy azokat az iratokat, amelyek kettő vagy több európai szabadalmi bejelentésre vagy európai szabadalomra vonatkoznak, elegendő példányszámban kell benyújtani. Ha az érintett fél e kötelezettségének az Európai Szabadalmi Hivatal felhívása ellenére sem tesz eleget, a hiányzó iratokat az érintett fél költségére kell elkészíteni.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke az európai szabadalmi bejelentések benyújtását követően - a (2)-(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérően - az európai szabadalmi bejelentések más távközlési eszköz útján történő benyújtását is engedélyezheti, és meghatározhatja az ilyen eszközök alkalmazásának feltételeit. Elrendelheti különösen, hogy az általa megjelölt határidőn belül az így benyújtott bejelentés tartalmát megismétlő - e Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő - írásos megerősítést nyújtsanak be; ha az ilyen igazoló iratot nem nyújtják be kellő időben, azt úgy kell tekinteni, hogy az iratokat nem nyújtották be.
Fenntartási díjak
A fenntartási díjak megfizetése
(1) Az európai szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos következő évi fenntartási díjak megfizetése annak a hónapnak az utolsó napján válik esedékessé, amelyben az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjának évfordulója van. A fenntartási díjakat az esedékessé válást megelőző egy évnél korábban nem lehet joghatályosan megfizetni.
(2) A pótlék akkor tekinthető a 86. cikk (2) bekezdése értelmében a fenntartási díjjal egy időben megfizetettnek, ha azt az abban a rendelkezésben megjelölt határidőn belül megfizetik.
(3) Azokat a fenntartási díjakat, amelyek egy korábbi szabadalmi bejelentés tekintetében a megosztással keletkező európai bejelentés benyújtásának napjáig váltak esedékessé, a megosztással keletkező bejelentésre vonatkozóan is meg kell fizetni, és azok a megosztással keletkező bejelentés benyújtásakor válnak esedékessé. Ezek a díjak, továbbá azok a fenntartási díjak, amelyek a megosztással keletkező bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül válnak esedékessé, e határidőn belül pótlék nélkül megfizethetők. Ha a megfizetésre kellő időben nem kerül sor, a fenntartási díjak az esedékességtől számított hat hónapon belül joghatályosan megfizethetők, feltéve, hogy a 86. cikk (2) bekezdése szerinti pótlékot egyidejűleg megfizetik.
(4) Nem kell fenntartási díjat fizetni a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint benyújtott új európai szabadalmi bejelentés tekintetében a benyújtás évére és az ezt megelőző évekre vonatkozóan.
Elsőbbség
Elsőbbségi nyilatkozat és elsőbbségi iratok
(1) A 88. cikk (1) bekezdésében említett elsőbbségi nyilatkozatban meg kell jelölni a korábbi bejelentés napját és azt az államot, ahol vagy amelyre nézve azt benyújtották, továbbá meg kell jelölni az ügyszámot is.
(2) A korábbi bejelentés napját és államát az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor kell megjelölni; az ügyszámot az elsőbbség napjától számított tizenhat hónap lejárta előtt kell megadni.
(3) A korábbi bejelentés másolatát az elsőbbség napjától számított tizenhat hónap lejárta előtt kell benyújtani. A másolatnak a korábbi bejelentéssel való egyezőségét annak a hatóságnak kell igazolnia, ahol a korábbi bejelentést benyújtották, és a másolathoz csatolni kell e hatóságnak a korábbi bejelentés bejelentési napjáról szóló igazolását.
(4) A korábbi bejelentés másolatát szabályszerűen benyújtottnak kell tekinteni, ha e bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal számára hozzáférhető másolatát az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által meghatározott feltételek szerint az európai szabadalmi bejelentés iratai közé fel kell venni.
(5) A korábbi bejelentésnek a 88. cikk (1) bekezdése szerint megkövetelt fordítását az Európai Szabadalmi Hivatal által megjelölt határidőn belül, legkésőbb azonban az 51. szabály (4) bekezdése alapján megállapított határidőn belül kell benyújtani. A fordítás helyett nyilatkozat nyújtható be arra vonatkozóan, hogy az európai szabadalmi bejelentés a korábbi bejelentés teljes fordítása. A (4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(6) Az elsőbbségi nyilatkozattal kapcsolatos adatoknak meg kell jelenniük a közzétett európai szabadalmi bejelentésben és az európai szabadalom szövegében.
Elsőbbégi iratok kiadása
Az Európai Szabadalmi Hivatal kérelemre az európai szabadalmi bejelentésről mint elsőbbségi iratról hitelesített másolatot bocsát a bejelentő rendelkezésére. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg a szükséges intézkedéseket, ideértve az elsőbbségi irat alakját és a díjfizetésre vonatkozó feltételeket.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY NEGYEDIK RÉSZÉHEZ
Az Átvevő Iroda által végzett vizsgálat
Közlés a bejelentés benyújtását követő vizsgálat után
Ha az európai szabadalmi bejelentés nem felel meg a 80. cikkben foglalt követelményeknek, az Átvevő Iroda a feltárt hiányokat közli a bejelentővel, és figyelmezteti, hogy ha a hiányokat egy hónapon belül nem pótolják, a bejelentést nem kezelik európai szabadalmi bejelentésként. Ha a bejelentő a feltárt hiányokat kellő időben pótolja, az Átvevő Iroda tájékoztatja őt a bejelentés napjáról.
Meghatározott alaki követelmények vizsgálata
Azok az alaki követelmények, amelyeket az európai szabadalmi bejelentésnek a 91. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint ki kell elégítenie, a következők: a 27a. szabály (1)-(3) bekezdésében, a 32. szabály (1) és (2) bekezdésében, a 35. szabály (2)-(11) bekezdésében és (14) bekezdésében, továbbá a 36. szabály (2) és (4) bekezdésében előírt követelmények.
A bejelentési iratok hiányainak pótlása
(1) Ha a 91. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjai szerinti vizsgálat során az európai szabadalmi bejelentésben hiányokat tárnak fel, az Átvevő Iroda erre figyelmezteti a bejelentőt, és felhívja a hiányoknak az általa megjelölt határidőn belül történő pótlására. A leírás, az igénypontok és a rajzok csak olyan mértékben módosíthatók, amely szükséges ahhoz, hogy a feltárt hiányokat az Átvevő Iroda észrevételeivel összhangban pótolják.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bejelentő elsőbbség igénylése esetén az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor a korábbi bejelentés napját, illetve államát nem jelölte meg.
(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a vizsgálat során megállapítják, hogy az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor megjelölt első bejelentés bejelentési napja az európai szabadalmi bejelentés benyújtásának napját több mint egy évvel megelőzi. Ebben az esetben az Átvevő Iroda figyelmezeti a bejelentőt, hogy a bejelentésre vonatkozó elsőbbségi igényét elveszíti, ha egy hónapon belül nem jelöl meg egy olyan helyesbített elsőbbségi napot, amely az európai szabadalmi bejelentés benyújtásának napját megelőző éven belüli időszakra esik.
A feltaláló feltüntetésének pótlása
(1) Ha a 91. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott vizsgálat során azt állapítják meg, hogy a feltaláló nevét nem tüntették fel a 17. szabálynak megfelelően, az Átvevő Iroda figyelmezteti a bejelentőt, hogy az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a hiányt a 91. cikk (5) bekezdésében előírt határidőn belül nem pótolják.
(2) Megosztással keletkező európai bejelentés vagy a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint benyújtott új európai szabadalmi bejelentés esetén a feltaláló megnevezésére nyitva álló határidő nem jár le az (1) bekezdésben említett felhívást követő két hónap eltelte előtt; a határidőre a felhívásban utalni kell.
Elkésetten benyújtott vagy hiányzó rajzok
(1) Ha a 91. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott vizsgálat során azt állapítják meg, hogy a rajzokat az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját követően nyújtották be, az Átvevő Iroda figyelmezeti a bejelentőt, hogy a rajzokat és a rajzokra az európai szabadalmi bejelentésben történő hivatkozásokat töröltnek tekinti, kivéve, ha a bejelentő egy hónapon belül kéri, hogy a bejelentés új bejelentési napjának a rajzok benyújtásának napját tekintsék.
(2) Ha a vizsgálat során megállapítják, hogy a rajzokat nem nyújtották be, az Átvevő Iroda felhívja a bejelentőt arra, hogy a rajzokat egy hónapon belül nyújtsa be, továbbá figyelmezteti, hogy a bejelentés napja a rajzok benyújtásának napjára módosul, vagy, ha a rajzokat nem nyújtják be kellő határidőben, azt úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalmi bejelentés rajzaira történő hivatkozásokat törölték.
(3) A bejelentőt bármely új bejelentési napról tájékoztatni kell.
Európai kutatási jelentés
Az európai kutatási jelentés tartalma
(1) Az európai kutatási jelentésnek utalnia kell a jelentés elkészítése időpontjában az Európai Szabadalmi Hivatal számára hozzáférhető olyan iratokra, amelyek figyelembe vehetők annak eldöntésénél, hogy a találmány, amelyre az európai szabadalmi bejelentés vonatkozik, új-e, illetve feltalálói tevékenységen alapul-e.
(2) Az iratokra azokkal a szabadalmi igénypontokkal összefüggésben kell utalni, amelyekre vonatkoznak. Ha szükséges, azonosítani kell az utalásban említett iratok érintett részeit (például az oldal, az oszlop és a sorok vagy az ábrák megjelölésével).
(3) Az európai kutatási jelentésben meg kell különböztetni azokat az iratokat, amelyeket az igényelt elsőbbség napját megelőzően, az elsőbbség napja és a bejelentés napja között, illetve a bejelentési napon vagy azt követően tettek közzé.
(4) Azokat az iratokat, amelyek az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja előtt történt szóbeli ismertetésre, gyakorlatbavételre vagy más módon bárki számára való hozzáférhetővé válásra utalnak, az európai kutatási jelentésben az irat közzététele napjának - ha van ilyen - és a nem írásban történt hozzáférhetővé válás időpontjának megjelölésével együtt kell megemlíteni.
(5) Az európai kutatási jelentést az eljárás nyelvén kell elkészíteni.
(6) Az európai kutatási jelentésnek tartalmaznia kell az európai szabadalmi bejelentés tárgyának osztályozását a nemzetközi osztályozásnak megfelelően.
Nem teljes kutatás
Ha a kutatási osztály úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés olyan mértékben nem felel meg az Egyezmény rendelkezéseinek, hogy az összes vagy néhány szabadalmi igénypont alapján a technika állásával kapcsolatban nem végezhető érdemleges kutatás, nyilatkozattal megállapítja, hogy ilyen kutatásra nincs lehetőség, vagy, ha ez a gyakorlatban kivitelezhető, részleges európai kutatási jelentést készít. Ezt a nyilatkozatot és az említett részleges jelentést a további eljárás során európai kutatási jelentésnek kell tekinteni.
Európai kutatási jelentés a találmány egységének hiánya esetén
(1) Ha a kutatási osztály úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés nem elégíti ki a találmány egységével kapcsolatban előírt követelményeket, a kutatási osztály részleges európai kutatási jelentést készít a bejelentés azon részei tekintetében, amelyek az igénypontokban először említett - a 82. cikk szerinti - találmányokra vagy találmányok csoportjára vonatkoznak. A kutatási osztály figyelmezteti a bejelentőt, hogy ahhoz, hogy az európai kutatási jelentés további találmányokra is kiterjedjen, minden érintett további találmányra az általa megjelölt határidőn belül - amely nem lehet két hétnél rövidebb és hat hónapnál hosszabb - további kutatási díjat kell fizetni. A kutatási osztály elkészíti az európai kutatási jelentést a bejelentésnek azokra a részeire, amelyek olyan találmányokra vonatkoznak, amelyekre nézve a kutatási díjat megfizették.
(2) Az (1) bekezdés szerint megfizetett kutatási díjat vissza kell fizetni, ha a bejelentő az európai szabadalmi bejelentésnek a vizsgálati osztály által történő vizsgálata során ezt kéri, és a vizsgálati osztály megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett figyelmeztetés nem volt indokolt.
A kivonat végleges tartalma
(1) Az európai kutatási jelentés elkészítésével egyidejűleg a kutatási osztály meghatározza a kivonat végleges tartalmát.
(2) A kivonat végleges tartalmát az európai kutatási jelentéssel együtt kell a bejelentőnek megküldeni.
Az európai szabadalmi bejelentés közzététele
A közzététel technikai előkészítése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületeket mikor kell befejezettnek tekinteni.
(2) Az európai szabadalmi bejelentést nem teszik közzé, ha azt a közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése előtt elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kell tekinteni.
Az európai szabadalmi bejelentések és az európai kutatási jelentések közzétételének formája
(1) Az európai szabadalmi bejelentések közzétételének formáját és az abban feltüntetendő adatok körét az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg. E szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha az európai kutatási jelentést és a kivonatot külön teszik közzé. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a kivonat közzétételére vonatkozóan külön előírásokat határozhat meg.
(2) A közzétett európai szabadalmi bejelentésben fel kell tüntetni a megjelölt Szerződő Államokat.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezése előtt az igénypontokat a 86. szabály (2) bekezdése szerint módosították, a közzétételben az eredetileg benyújtott szabadalmi igénypontokon kívül az új vagy a módosított szabadalmi igénypontokat is fel kell tüntetni.
Értesítés a közzétételről
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal értesíti a bejelentőt arról a napról, amikor az európai kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik, és az értesítésben utal a 94. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseire.
(2) A bejelentő az (1) bekezdés szerinti értesítés elmulasztására nem hivatkozhat. Ha az értesítésben tévedésből a közzététel meghirdetésének napjánál későbbi napot jelöltek meg, az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtásának határideje szempontjából ez a későbbi nap az irányadó, kivéve, ha a tévedés nyilvánvaló volt.
A vizsgálati osztály által végzett érdemi vizsgálat
Érdemi vizsgálat
(1) A 96. cikk (1) bekezdése szerinti felhívásban az Európai Szabadalmi Hivatal lehetőséget ad a bejelentőnek arra, hogy az európai kutatási jelentéssel kapcsolatban nyilatkozzon és - ha ez alkalmazható - módosítsa a leírást, az igénypontokat és a rajzokat.
(2) A 96. cikk (2) bekezdése szerinti felhívásban a vizsgálati osztály - ha ez alkalmazható - felhívja a bejelentőt arra, hogy pótolja a megállapított hiányokat, és módosítsa a leírást, az igénypontokat és a rajzokat.
(3) A 96. cikk (2) bekezdése szerinti felhívást indokolással kell ellátni, amely - ha ez alkalmazható - tartalmazza az európai szabadalom megadását kizáró okokat.
(4) Az európai szabadalom megadása előtt a vizsgálati osztály tájékoztatja a bejelentőt a megadás alapjául szolgáló szövegváltozatról, és felhívja, hogy fizesse meg a megadási és kinyomtatási díjat, és az általa megjelölt határidőn belül - amely nem lehet két hónapnál rövidebb és négy hónapnál hosszabb - nyújtsa be az igénypontok fordítását az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő másik két hivatalos nyelvén. A határidő egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható, ha ezt a bejelentő a határidő lejárta előtt kéri. Ha a bejelentő e határidőn belül megfizeti a díjakat és benyújtja a fordítást, azt úgy kell tekinteni, hogy a megadás alapjául szolgáló szövegváltozattal egyetért.
(5) Ha a bejelentő a (4) bekezdésben előírt határidőn belül a 86. szabály (3) bekezdése alapján módosítást kezdeményez, vagy kéri a 88. szabály alapján a hibák kijavítását, az igénypontok módosítása vagy kijavítása esetén be kell nyújtania a módosított vagy kijavított igénypontok fordítását. Ha a bejelentő e határidőn belül megfizeti a díjakat és benyújtja a fordítást, azt úgy kell tekinteni, hogy a szabadalomnak a módosított vagy kijavított szöveg szerinti megadásához hozzájárult.
(6) Ha a vizsgálati osztály az (5) bekezdés szerint kezdeményezett bármely módosításhoz vagy kijavításhoz nem járul hozzá, a határozathozatal előtt lehetőséget ad a bejelentőnek, hogy az általa megjelölt határidőn belül benyújtsa észrevételeit és a vizsgálati osztály által szükségesnek vélt módosításokat, valamint - ha az igénypontokat módosították - a módosított igénypontok fordítását. Ha a bejelentő benyújtja a módosításokat, azt úgy kell tekinteni, hogy a szabadalomnak a módosított szöveg szerinti megadásához hozzájárult. Ha az európai szabadalmi bejelentést elutasítják, visszavonják, vagy azt visszavontnak kell tekinteni, a megadási és kinyomtatási díjat, továbbá a (7) bekezdés alapján az igénypontok után befizetett díjat vissza kell fizetni.
(7) Ha az európai szabadalmi bejelentésnek a megadás alapjául szolgáló szövege tíznél több igénypontot tartalmaz, a vizsgálati osztály felhívja a bejelentőt, hogy a (4) bekezdésben előírt határidőn belül az igénypont után fizetendő díjakat minden további szabadalmi igénypont után fizesse meg, kivéve, ha azokat a 31. szabály (1) bekezdése alapján már megfizették.
(8) Ha a megadási és kinyomtatási díjat vagy az igénypont után fizetendő díjat nem fizetik meg kellő időben, vagy a fordítást nem nyújtják be kellő időben, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(8a) Ha a megjelölési díjak a (4) bekezdés szerinti felhívás kézbesítését követően válnak esedékessé, az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés csak a megjelölési díjak megfizetését követően tehető közzé. A bejelentőt erről tájékoztatni kell.
(9) Ha a fenntartási díj a (4) bekezdés szerinti felhívás kézbesítését követően és az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés lehetséges legkorábbi meghirdetése előtt válik esedékessé, az értesítés csak akkor tehető közzé, ha a fenntartási díjat megfizették. A bejelentőt erről tájékozatni kell.
(10) A (4) bekezdés szerinti felhívásban fel kell tüntetni azokat a megjelölt Szerződő Államokat, amelyek a 65. cikk (1) bekezdése alapján fordítás benyújtását írják elő.
(11) Az európai szabadalmat megadó határozatban meg kell jelölni az európai szabadalmi bejelentésnek azt a szövegét, amely az európai szabadalom megadásának alapjául szolgál.
Az európai szabadalom megadása különböző bejelentők számára
Ha különböző Szerződő Államokra vonatkozóan bejelentőként különböző személyeket jegyeznek be az európai szabadalmi nyilvántartásba, a vizsgálati osztály az európai szabadalmat a bejelentőnek vagy bejelentőknek az érintett Szerződő Államra nézve adja meg.
Az európai szabadalom szövege
A közzététel technikai előkészítése és az európai szabadalom szövegének formája
A 48. szabályt és a 49. szabály (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit az európai szabadalom szövegére megfelelően alkalmazni kell. A szabadalom szövegében meg kell jelölni a felszólalás előterjesztésére nyitva álló határidőt is.
Európai szabadalmi okirat
(1) Az európai szabadalom szövegének közzétételét követően az Európai Szabadalmi Hivatal a szabadalmas számára európai szabadalmi okiratot állít ki, amelyhez csatolni kell a szabadalom szövegét. Az okirat igazolja, hogy a szabadalom szövegében ismertetett találmányra az okiratban megnevezett személynek a szabadalom szövegében megjelölt Szerződő Államokra nézve szabadalmat adtak.
(2) A szabadalmas az európai szabadalmi okiratról - térítés ellenében - másolatot kérhet.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY ÖTÖDIK RÉSZÉHEZ
A felszólalási irat tartalma
A felszólalásnak tartalmaznia kell
a) a felszólaló nevét, címét, lakóhelyének vagy székhelyének államát a 26. szabály (2) bekezdése c) pontjának rendelkezéseivel összhangban;
b) annak az európai szabadalomnak a lajstromszámát, amely ellen a felszólalást benyújtják, továbbá e szabadalom jogosultjának nevét és a találmány címét;
c) nyilatkozatot arról, hogy a felszólalás az európai szabadalom mely részére vonatkozik, továbbá, hogy melyek a felszólalás alapjául szolgáló okok, valamint az azokat alátámasztó tények, bizonyítékok és érvek;
d) ha a felszólalást benyújtó személy képviselőt bíz meg, a képviselő nevét és tevékenységgyakorlása helyének címét a 26. szabály (2) bekezdése c) pontjának rendelkezéseivel összhangban.
A nem elfogadható felszólalási irat elutasítása
(1) Ha a felszólalási osztály megállapítja, hogy a felszólalás nem felel meg a 99. cikk (1) bekezdésében, az 1. szabály (1) bekezdésében és az 55. szabály c) pontjában foglalt előírásoknak, vagy az nem azonosítja megfelelően azt az európai szabadalmat, amely ellen felszólalást nyújtanak be, a felszólalást mint nem elfogadhatót elutasítja, kivéve, ha a hiányt a felszólalási határidő lejárta előtt pótolják.
(2) Ha a felszólalási osztály megállapítja, hogy a felszólalás nem felel meg az (1) bekezdésben említetteken kívüli valamely egyéb előírásnak, erre figyelmezteti a kérelmezőt, és felhívja a feltárt hiányoknak az általa megjelölt határidőn belül történő pótlására. Ha a bejelentő a hiányokat kellő időben nem pótolja, a felszólalási osztály a felszólalást mint nem elfogadhatót elutasítja.
(3) A nem elfogadható felszólalást elutasító határozatot a felszólalás másolatával együtt meg kell küldeni a szabadalmasnak.
A felszólalás elbírálásának előkészítése
(1) A felszólalási osztály értesíti a szabadalmast a felszólalásról, és felhívja, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsa be észrevételeit, továbbá szükség esetén a leírás, az igénypontok és a rajzok módosításait.
(2) Több felszólalás benyújtása esetén a felszólalási osztály az (1) bekezdésben említett értesítéssel egyidejűleg a felszólalásokat megküldi a többi felszólalónak is.
(3) A felszólalási osztály közli a többi érdekelt féllel a szabadalmas észrevételeit és szükség esetén a módosításokat, továbbá - ha ezt célszerűnek tartja - felhívja őket, hogy az általa megjelölt határidőn belül ezekre nézve nyilatkozzanak.
(4) A felszólalási eljárásba való beavatkozás esetén a felszólalási osztály eltekinthet az (1)-(3) bekezdések alkalmazásától.
Az európai szabadalom módosítása
A 87. szabály sérelme nélkül a leírás, a szabadalmi igénypontok és a rajzok módosíthatók, ha a módosítások a 100. cikkben meghatározott felszólalási okokon alapulnak, még akkor is, ha a felszólaló ezekre az okokra nem hivatkozott.
A felszólalás elbírálása
(1) A 101. cikk (2) bekezdése szerinti valamennyi felhívást és az azokra tett valamennyi nyilatkozatot meg kell küldeni a feleknek.
(2) Az európai szabadalom jogosultját a 101. cikk (2) bekezdése alapján hozzá intézett felhívásban - ha ez alkalmazható - fel kell hívni arra, hogy ha szükséges, módosított formában nyújtsa be a leírást, az igénypontokat és a rajzokat.
(3) Az európai szabadalom jogosultjához a 101. cikk (2) bekezdése alapján intézett felhívást - ha ez alkalmazható - indokolással kell ellátni. Az indokolásnak - ha ez alkalmazható - tartalmaznia kell az európai szabadalom fenntartását kizáró valamennyi okot.
(4) Ha a felszólalási osztály az európai szabadalom módosított formában történő fenntartásáról határoz, a határozat meghozatala előtt erről a szándékáról és a módosítani kívánt formáról a feleket értesíti, és felhívja őket arra, hogy ha a szabadalom fenntartásának alapjául szolgáló szöveggel nem értenek egyet, két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket.
(5) Ha valamelyik fél a felszólalási osztály által közölt szöveggel nem ért egyet, a felszólalási eljárást folytatni lehet; ellenkező esetben a (4) bekezdésben említett határidő lejártát követően a felszólalási osztály felhívja a szabadalmast, hogy három hónapon belül fizesse meg az európai szabadalom új szövegének kinyomtatási díját, és nyújtsa be az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő két hivatalos nyelvén a módosított szabadalmi igénypontok fordítását.
(6) Ha az (5) bekezdésben előírtakat kellő időben nem teljesítik, azok a határidő elmulasztására vonatkozó felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül joghatályosan teljesíthetők, ha e határidőn belül megfizetik az európai szabadalom új szövege utáni kinyomtatási díj kétszeresének megfelelő mértékű pótlékot.
(7) A felszólalási osztály az (5) bekezdésben említett felhívásban feltünteti azokat a megjelölt Szerződő Államokat, amelyek a 65. cikk (1) bekezdése alapján fordítás benyújtását írják elő.
(8) Az európai szabadalom módosított formában való fenntartására vonatkozó határozatban meg kell jelölni az európai szabadalom fenntartásának alapjául szolgáló szöveget.
Iratok bekérése
A felszólalási eljárásban részt vevő valamely fél által megjelölt iratokat a felszólalással vagy az írásbeli beadvánnyal együtt - két példányban - kell benyújtani. Ha ezeket az iratokat az Európai Szabadalmi Hivatal felszólítására kellő időben nem csatolták vagy nyújtották be, a Hivatal úgy határozhat, hogy az azokon alapuló érveket nem veszi figyelembe.
A felszólalási eljárás hivatalból való folytatása
(1) Ha az európai szabadalomról valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében lemondtak, illetve az oltalom valamennyi megjelölt Szerződő Államban lejárat miatt megszűnt, a felszólalási eljárás a felszólaló kérésére folytatható; a kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalnak a lemondásról vagy a megszűnésről szóló értesítésétől számított két hónapon belül kell benyújtani.
(2) A felszólaló halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén a felszólalási eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalból, az örökösök vagy a törvényes képviselők részvétele nélkül is folytathatja. Az eljárás akkor is folytatható, ha a felszólalást visszavonták.
Az európai szabadalom átruházása
A 20. szabályt az európai szabadalomnak a felszólalásra nyitva álló határidő alatt vagy a felszólalási eljárás során történő átruházására megfelelően alkalmazni kell.
A felszólalási eljárás során felhasznált iratok
A Végrehajtási Szabályzat Harmadik része II. fejezetének rendelkezéseit a felszólalási eljárás során benyújtott iratokra megfelelően alkalmazni kell.
Az európai szabadalom új szövegének formája a felszólalási eljárásban
A 49. szabály (1) és (2) bekezdését az európai szabadalom új szövegére megfelelően alkalmazni kell.
Új európai szabadalmi okirat
Az 54. szabályt az európai szabadalom új szövegére megfelelően alkalmazni kell.
Költségek
(1) A költségek viseléséről a felszólalás tárgyában hozott határozatban kell rendelkezni. A költségek megállapításakor csak azok a költségek vehetők figyelembe, amelyek az érintett jogok megfelelő védelméhez szükségesek voltak. A költségekhez tartozik a felek képviselőinek díjazása is.
(2) A költségek megállapítására irányuló kérelemhez csatolni kell a költségkalkulációt és az azt alátámasztó bizonylatokat is. A kérelem csak akkor fogadható el, ha az a határozat, amelyre nézve a költségek megállapítását kérik, jogerőre emelkedett. A költségek megállapításához elegendő, ha azokat valószínűsítik.
(3) A felszólalási osztály irodája által megállapított költségekre vonatkozó, a felszólalási osztály által meghozandó határozat iránti kérelmet a költségmegállapítás kézbesítésétől számított egy hónapon belül írásban, indokolással ellátva kell az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a költségmegállapítás díját nem fizetik meg.
(4) A felszólalási osztály a (3) bekezdés szerinti kérelemről szóbeli tárgyalás nélkül határoz.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY HATODIK RÉSZÉHEZ
A fellebbezés tartalma
A fellebbezésnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét és címét a 26. szabály (2) bekezdése a) pontjának rendelkezéseivel összhangban;
b) nyilatkozatot, amelyben meg kell nevezni a megtámadott határozatot és a határozat kívánt módosításának vagy törlésének terjedelmét.
A nem elfogadható fellebbezés elutasítása
(1) Ha a fellebbezés nem felel meg a 106-108. cikkekben, az 1. szabály (1) bekezdésében és a 64. szabály b) pontjában foglaltaknak, a fellebbezési tanács azt mint nem elfogadható fellebbezést elutasítja, kivéve, ha a hiányokat a 108. cikkben előírt határidőn belül pótolják.
(2) Ha a fellebbezési tanács megállapítja, hogy a fellebbezés nem felel meg a 64. szabály a) pontjában foglalt rendelkezéseknek, erre figyelmezteti a kérelmezőt, és felhívja, hogy a feltárt hiányokat az általa megjelölt határidőn belül pótolja. Ha a hiányokat kellő időben nem pótolják, a fellebbezési tanács a fellebbezést mint nem elfogadhatót elutasítja.
A fellebbezés elbírálása
(1) Eltérő rendelkezés hiányában a fellebbezési eljárásban megfelelően alkalmazni kell annak a szervezeti egységnek az eljárására vonatkozó előírásokat, amely a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta.
(2) A határozatot a fellebbezési tanács elnökének és a fellebbezési tanács irodája adott ügyért felelős alkalmazottjának aláírásukkal vagy bármely más megfelelő módon hitelesíteniük kell. A határozatnak tartalmaznia kell
a) annak megjelölését, hogy a határozatot a fellebbezési tanács hozta;
b) a határozathozatal napját;
c) a fellebbezési tanács elnökének és a határozat meghozatalában részt vevő többi tanácstagnak a nevét;
d) a felek és képviselőik nevét;
e) a kérelem alapján eldöntendő kérdést;
f) a tényállás ismertetését;
g) az indokolást;
h) a fellebbezési tanács döntését, amely adott esetben a költségek viselését is tartalmazza.
A fellebbezés díjának visszafizetése
A fellebbezés díjának visszafizetését abban az esetben lehet elrendelni, ha a fellebbezésnek saját hatáskörben eleget tettek, vagy a fellebbezési tanács a fellebbezést alaposnak találta, és a visszafizetés - lényeges eljárási hibára tekintettel - méltányos. Ha a fellebbezésnek saját hatáskörben tettek eleget, a visszatérítést a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység, egyéb esetekben a fellebbezési tanács rendeli el.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY HETEDIK RÉSZÉHEZ
Az Európai Szabadalmi Hivatal határozatai és közlései
A határozatok formája
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtt szóbeli eljárás folyik, a határozatok szóban kihirdethetők. Ezt követően az írásba foglalt határozatot a feleknek meg kell küldeni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal fellebbezéssel megtámadható határozatait indokolással kell ellátni, és azoknak tartalmazniuk kell a fellebbezés lehetőségéről való írásbeli tájékoztatást. A tájékoztatásban fel kell hívni a felek figyelmét a 106-108. cikkek rendelkezéseire, amelyek szövegét csatolni kell. A felek a jogorvoslatról való tájékoztatás elmulasztására nem hivatkozhatnak.
Jogvesztés megállapítása
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal megállapítja, hogy az Egyezmény alapján jogvesztés következett be anélkül, hogy határozatot hoztak volna az európai szabadalmi bejelentés elutasításáról vagy az európai szabadalom megadásáról, megsemmisítéséről vagy fenntartásáról, illetve a bizonyítás felvételéről, ezt a 119. cikk rendelkezéseivel összhangban közli az érintett személlyel.
(2) Ha az érintett személy megítélése szerint az Európai Szabadalmi Hivatal megállapítása nem megalapozott, az (1) bekezdés szerinti közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül kérheti, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal hozzon határozatot a kérdésben. Ilyen határozat meghozatalára csak akkor kerül sor, ha az Európai Szabadalmi Hivatal álláspontja nem egyezik a kérelmet benyújtó személyével; ellenkező esetben az Európai Szabadalmi Hivatal értesíti a határozat meghozatalát kérő személyt.
Aláírás, név, hivatalos pecsét
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal határozatait, értesítéseit és közléseit az ügyért felelős alkalmazott nevével és aláírásával kell ellátni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti iratokat az alkalmazott számítógéppel készíti el, az aláírás hivatalos pecséttel helyettesíthető. Ha az iratokat számítógéppel automatikusan állítják elő, az alkalmazott nevének feltüntetése mellőzhető; ezt a szabályt az előnyomott közlésekre és értesítésekre is alkalmazni kell.
Szóbeli eljárás és bizonyítás</P>
Idézés szóbeli eljárásra
(1) A feleket a 116. cikk szerinti szóbeli eljárásra meg kell idézni, és az idézésben fel kell hívni figyelmüket e szabály (2) bekezdésére. Az idézést legalább két hónappal korábban kell közölni, kivéve, ha a felek a rövidebb határidőhöz hozzájárulnak.
(2) Ha a szóbeli eljárásra szabályszerűen megidézett fél az Európai Szabadalmi Hivatal előtt az idézésnek megfelelően nem jelenik meg, az eljárás nélküle is lefolytatható.
A szóbeli eljárás előkészítése
(1) Az idézésben az Európai Szabadalmi Hivatal megjelöli azokat a kérdéseket, amelyek megvitatását a határozat meghozatalához szükségesnek tartja. Ezzel egyidejűleg meghatározza azt a napot, ameddig a szóbeli eljárás előkészítéséhez szükséges írásbeli beadványok benyújthatók. A 84. szabály nem alkalmazható. Az előbb említett időpontot követően előterjesztett új tényeket és bizonyítékokat nem lehet figyelembe venni, kivéve, ha azok az eljárás alapját képező tényállás megváltozására tekintettel megengedhetők.
(2) Ha a bejelentővel vagy a szabadalmassal közölték a szabadalom megadását vagy fenntartását kizáró okokat, a bejelentőt, illetve a szabadalmast fel lehet hívni az Egyezmény előírásainak megfelelő iratoknak az (1) bekezdés második mondatában megjelölt időpontig történő benyújtására. Az (1) bekezdés harmadik és negyedik mondatát megfelelően alkalmazni kell.
Bizonyítás az Európai Szabadalmi Hivatal előtt
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a felek, tanúk vagy szakértők meghallgatását vagy szemle lefolytatását tartja szükségesnek, erről határozatot hoz, amelyben megjelöli az alkalmazni kívánt bizonyítási eszközt, a bizonyítandó tényeket, továbbá a bizonyítás lefolytatásának napját, idejét és helyét. Ha a fél tanú vagy szakértő meghallgatását kéri, az Európai Szabadalmi Hivatal határozatában megjelöli azt a határidőt, ameddig a kérelmező félnek az Európai Szabadalmi Hivatallal közölnie kell azoknak a tanúknak és szakértőknek a nevét és címét, akiknek a meghallgatását kéri.
(2) A megidézett féllel, tanúval és szakértővel az idézést legalább két hónappal korábban közölni kell, kivéve, ha a rövidebb határidőhöz hozzájárulnak. Az idézésnek tartalmaznia kell
a) az (1) bekezdésben említett határozat másolatát, megjelölve különösen az elrendelt bizonyítás lefolytatásának napját, idejét, helyét és a tényeket, amelyekkel kapcsolatban a feleket, a tanúkat és a szakértőket meg kell hallgatni;
b) az eljárásban részt vevő felek nevét, továbbá a tanúkat és a szakértőket a 74. szabály (2)-(4) bekezdései alapján megillető jogokat;
c) utalást arra, hogy a fél, a tanú vagy a szakértő a lakóhelye szerinti ország illetékes bírósága által történő meghallgatását kérheti, továbbá azt a kötelezettséget, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal által megjelölt határidőn belül tájékoztatnia kell a Hivatalt arról, hogy készen áll az előtte történő megjelenésre.
(3) A felet, a tanút vagy a szakértőt meghallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal megkeresheti az érintett személy lakóhelye szerinti ország illetékes bíróságát az érintett személy által eskü alatt tett vagy ezzel azonos kötőerővel rendelkező bizonyíték újbóli felvétele végett.
(4) A felek a bizonyítás során jelen lehetnek, és a meghallgatott felekhez, tanúkhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézhetnek.
Szakértők megbízása
(1) Az általa megbízott szakértő szakvéleményének formáját az Európai Szabadalmi Hivatal határozza meg.
(2) A szakértői megbízásnak tartalmaznia kell
a) a megbízás pontos leírását;
b) a szakvélemény elkészítésére megállapított határidőt;
c) az eljárásban részt vevő felek nevét;
d) utalást azokra a jogokra, amelyek a szakértőt a 74. szabály (2)-(4) bekezdései alapján megilletik.
(3) Az írásba foglalt szakvélemény másolatát a feleknek át kell adni.
(4) A felek a szakértők személyével kapcsolatban kifogást emelhetnek. A kifogás kérdésében az Európai Szabadalmi Hivatalnak az az egysége határoz, amely a megbízást adta.
A bizonyítás költségei
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal a bizonyítás lefolytatását a bizonyítást kérő fél részéről az Európai Szabadalmi Hivatalnál történő előleg letétbe helyezésétől teheti függővé, amelynek összegét a várható költségek alapján határozza meg.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal által a Hivatal elé idézett és az előtte megjelent tanúk és szakértők utazásuk és tartózkodásuk költségeinek megfelelő megtérítésére jogosultak. E költségek fedezésére részükre előleg adható. Az első mondatot azokra a tanúkra és szakértőkre is alkalmazni kell, akik idézés nélkül jelennek meg az Európai Szabadalmi Hivatal előtt, és akiket tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.
(3) Azok a tanúk, akik a (2) bekezdés szerint költségtérítési igénnyel léphetnek fel, keresetkiesésük megfelelő megtérítésére, a szakértők pedig tevékenységük díjazására is jogosultak. E kifizetéseket a tanúk és a szakértők részére feladataik ellátását követően kell teljesíteni.
(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásának részleteit az Igazgatótanács határozza meg. A (2) és a (3) bekezdés szerinti összegek kifizetését az Európai Szabadalmi Hivatal teljesíti.
Biztosítási intézkedés
(1) Olyan tényekkel kapcsolatos bizonyíték biztosítása érdekében, amelyek az Európai Szabadalmi Hivatalnak valamely európai szabadalmi bejelentésre vagy európai szabadalomra vonatkozó határozata szempontjából jelentősek lehetnek, és alappal feltételezhető, hogy a későbbiekben a bizonyítás lefolytatása nagyobb nehézséggel járna vagy akár lehetetlenné válna, az Európai Szabadalmi Hivatal kérelemre haladéktalanul szóbeli meghallgatást vagy szemlét folytathat le. A bizonyítás időpontját a bejelentővel vagy a szabadalmassal kellő időben úgy kell közölni, hogy a bizonyítás során jelen lehessen. A bejelentő vagy a szabadalmas kérdéseket tehet fel.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét, címét és lakóhelyének vagy székhelyének országát a 26. szabály (2) bekezdése c) pontjának rendelkezéseivel összhangban;
b) az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom megfelelő azonosítását;
c) azoknak a tényeknek a felsorolását, amelyekkel kapcsolatban a bizonyítást le kell folytatni;
d) a bizonyítási eszköz megnevezését;
e) annak az oknak a megnevezését, amely valószínűsíti, hogy a bizonyítás lefolytatása a későbbiekben nagyobb nehézséggel járna vagy lehetetlenné válna.
(3) A kérelmet csak akkor lehet benyújtottnak tekinteni, ha az előzetes bizonyítás után járó díjat megfizették.
(4) A kérelemmel és az annak alapján lefolytatott bizonyítással kapcsolatos határozatot az Európai Szabadalmi Hivatalnak az a szervezeti egysége hozza meg, amely a bizonyítandó tények alapján meghozott határozatért felelős. Az Egyezménynek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban lefolytatott bizonyításra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
A szóbeli eljárásról és a bizonyítási eljárásról készült jegyzőkönyvek
(1) A szóbeli eljárásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szóbeli eljárás vagy a bizonyítási eljárás lényeges mozzanatait, a felek érdemi nyilatkozatait, a felek, a tanúk vagy a szakértők által előadottakat, továbbá a szemle eredményét.
(2) A tanú, a szakértő vagy a fél előadásait tartalmazó jegyzőkönyvet az említetteknek fel kell olvasni vagy elolvasásra át kell adni. A jegyzőkönyvben ennek megtörténtét, továbbá azt, hogy a fél, a tanú, illetve a szakértő a jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyta, fel kell tüntetni. Jóváhagyás hiányában a kifogást kell feltüntetni.
(3) A jegyzőkönyvet az azt felvevő és a szóbeli tárgyalást vagy a bizonyítást lefolytató alkalmazottaknak aláírásukkal vagy más megfelelő módon hitelesíteniük kell.
(4) A jegyzőkönyv másolatát a feleknek át kell adni.
Kézbesítések
A kézbesítésre vonatkozó általános rendelkezések
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban az eredeti iratot vagy annak hitelesített, illetve az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott másolatát, vagy ilyen pecséttel ellátott nyomtatott példányt kell kézbesíteni. A felektől származó és általuk készített iratok másolatának ily módon történő hitelesítése nem szükséges.
(2) A kézbesítés módjai a következők:
a) postai úton a 78. szabálynak megfelelően;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal helységeiben történő átadással a 79. szabálynak megfelelően;
c) hirdetményi kézbesítés útján a 80. szabálynak megfelelően; vagy
d) az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által meghatározott távközlési eszközök segítségével és az alkalmazásukkal kapcsolatban előírt feltételek szerint.
(3) A Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatóságán keresztül történő kézbesítésre az e hivatalra a nemzeti eljárásban irányadó szabályokat kell alkalmazni.
Postai kézbesítés
(1) A fellebbezési határidőt megindító határozatokat, az idézéseket és az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által meghatározott egyéb iratokat ajánlott levélben, tértivevénnyel kell kézbesíteni. A többi postai kézbesítés ajánlott levél útján történik.
(2) A tértivevénnyel vagy anélkül feladott ajánlott levél útján történő kézbesítés esetén a levelet a postára adástól számított tizedik nap elteltével kell kézbesítettnek tekinteni, kivéve, ha az irat nem, vagy csak később érkezett a címzetthez; vita esetén az Európai Szabadalmi Hivatalnak kell bizonyítania - az esettől függően - a levél rendeltetési helyre történő megérkezését vagy a levél címzett részére történő kézbesítésének napját.
(3) A tértivevénnyel vagy anélkül feladott ajánlott levél útján történő kézbesítést akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a levél átvételét megtagadják.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben nem szabályozott postai úton történő kézbesítésre annak az államnak a joga az irányadó, amelynek területén a kézbesítés történik.
Közvetlen átadással történő kézbesítés
A kézbesítés az iratoknak a címzett számára az Európai Szabadalmi Hivatal helyiségeiben való közvetlen átadásával is történhet; az átadáskor a címzettnek az átvételt igazolnia kell. A kézbesítést akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az irat átvételét vagy az átvétel igazolását megtagadja.
Hirdetményi kézbesítés
(1) Ha a címzett tartózkodási helye nem állapítható meg, vagy a 78. szabály (1) bekezdése szerinti kézbesítés az Európai Szabadalmi Hivatal második kísérlete után is eredménytelennek bizonyult, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke meghatározza a hirdetményi kézbesítés módját, továbbá annak az egy hónapos határidőnek a kezdetét, amelynek lejártát követően az iratot kézbesítettnek kell tekinteni.
Kézbesítés a képviselők részére
(1) Ha képviselőt bíztak meg, az értesítéseket neki kell címezni.
(2) Ha valamely érdekelt fél több képviselőt bíz meg, bármelyik képviselő részére történő kézbesítés elegendő.
(3) Ha több érdekelt félnek egy közös képviselője van, a közös képviselő részére az iratok egy példányának kézbesítése elegendő.
Kézbesítési szabálytalanságok
Kézbesített iratok esetén, ha az Európai Szabadalmi Hivatal nem tudja bizonyítani az irat szabályszerű kézbesítését, vagy az irat kézbesítése során az arra vonatkozó szabályokat nem tartották be, az iratot azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal az átvétel napjaként elismer.
Határidők
Határidők számítása
(1) A határidőket napok, hetek, hónapok vagy évek szerint kell számítani.
(2) A határidő számításának kezdete az azt a napot követő nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkezik, amely esemény lehet eljárási cselekmény vagy egy másik határidő lejárta. Ha az eljárási cselekmény kézbesítés, az irányadó esemény - eltérő rendelkezés hiányában - a kézbesített irat átvétele.
(3) Az egy vagy meghatározott számú évben megállapított határidő a megfelelő következő évnek abban a hónapjában és azon a napján jár le, amely hónapban és amely napon az említett esemény bekövetkezett, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(4) Az egy vagy meghatározott számú hónapban megállapított határidő a megfelelő következő hónapnak azon a napján jár le, amely napon az említett esemény bekövetkezett, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(5) Az egy vagy meghatározott számú hétben megállapított határidő a megfelelő következő hétnek azon a napján jár le, amelyen az említett esemény bekövetkezett.
Határidők
Az a határidő, amelyet az Egyezmény vagy e Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelően az Európai Szabadalmi Hivatal határoz meg, nem lehet két hónapnál rövidebb és négy hónapnál, illetve - különös körülmények fennállása esetén - hat hónapnál hosszabb. Különösen indokolt esetben a határidő a lejárat előtt kérelemre meghosszabbítható.
Az iratok késedelmes beérkezése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz késve érkező iratot időben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által meghatározott feltételek szerint a határidő lejárta előtt kellő időben postázták vagy valamely elismert kézbesítő szolgálatnak átadták, kivéve, ha az irat a határidő lejártát követő több mint három hónappal későbbi időpontban érkezett be.
(2) Az (1) bekezdést az Egyezményben előírt azokra a határidőkre is megfelelően alkalmazni kell, amelyek - a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjával vagy (2) bekezdésének b) pontjával összhangban - az illetékes hatóság előtt teljesítendő cselekményekre vonatkoznak.
Határidők hosszabbítása
(1) Ha valamely határidő azon a napon jár le, amelyen az Európai Szabadalmi Hivatalnak a 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti átvevő helyei iratok átvétele céljából nem tartanak nyitva, vagy amelyek a (2) bekezdésben említetteken kívüli okokból szokásos postai küldeményeket nem fogadnak, a határidő meghosszabbodik az azt a napot követő első napra, amelyen az iratok átvételére szolgáló átvevő helyek kinyitnak, és amelyen szokásos postai küldeményeket már fogadnak.
(2) Ha valamely határidő azon a napon jár le, amelyen a postai kézbesítés egy Szerződő Államban vagy egy Szerződő Állam és az Európai Szabadalmi Hivatal között általános jelleggel megszakadt, vagy ebből következően abban zavar keletkezett, azon felek tekintetében, akiknek székhelye, lakóhelye vagy képviselőjük tevékenységgyakorlásának fő helye ebben az államban van, a határidő meghosszabbodik a megszakadás vagy a zavar megszűnését követő első napra. Az első mondatot a 77. cikk (5) bekezdésében említett határidőre megfelelően alkalmazni kell. Ha az érintett állam az az állam, ahol az Európai Szabadalmi Hivatal székhelye található, e rendelkezést az összes félre alkalmazni kell. A postai kézbesítés megszakadásának vagy zavarának időtartamát az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke hirdetményben teszi közzé.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést az Egyezményben előírt azokra a határidőkre is megfelelően alkalmazni kell, amelyek - a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjával vagy (2) bekezdésének b) pontjával összhangban - az illetékes hatóság előtt teljesítendő cselekményekre vonatkoznak.
(4) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal szokásos működését rendkívüli esemény, mint például természeti katasztrófa vagy sztrájk szakítja vagy zavarja meg, és emiatt a Hivatalnak a határidő lejártáról szóló, a felek számára küldött értesítése késedelmet szenved, az ilyen határidőn belül teljesítendő cselekmények az értesítések késedelmes kézbesítésétől számított egy hónapon belül joghatályosan teljesíthetők. Az ilyen megszakadás vagy zavar kezdetét és végét az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke hirdetményben teszi közzé.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak sérelme nélkül bárki igazolhatja, hogy a határidő lejártának napját megelőző tíz nap bármelyikén a postai szolgáltatás háború, forradalom, belső zavargások, sztrájk, elemi csapás vagy más hasonló okok miatt megszakadt, vagy ebből következően zavar keletkezett abban a helységben, ahol a fél vagy képviselője lakik, vagy ahol székhelye, tevékenységgyakorlásának fő helye, illetve tartózkodási helye található. Ha e körülményeket az Európai Szabadalmi Hivatal előtt megfelelően igazolják, a késedelmesen beérkezett iratot kellő időben beérkezettnek kell tekinteni, feltéve, hogy az irat postázására a postai szolgáltatás visszaállításától számított öt napon belül sor kerül.
A díjak megfizetésére vonatkozó türelmi idő
(1) Ha a bejelentési díjat, a kutatási díjat vagy a megjelölési díjat a 78. cikk (2) bekezdésében, a 79. cikk (2) bekezdésében, a 15. szabály (2) bekezdésében vagy a 25. szabály (2) bekezdésében megjelölt határidőn belül nem fizetik meg, e díjak a határidő elmulasztására figyelmeztető felhívás kézbesítésétől számított egy hónapos türelmi időn belül joghatályosan megfizethetők, feltéve, hogy a pótlékot e határidőn belül megfizetik.
(2) Azok a megjelölési díjak, amelyek tekintetében a bejelentő az (1) bekezdés szerinti felhívásról lemondott, az (1) bekezdésben említett alaphatáridők lejártától számított két hónapos türelmi időn belül joghatályosan megfizethetők, feltéve, hogy a pótlékot e határidőn belül megfizetik.
Az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtására vonatkozó türelmi idő
Ha az érdemi vizsgálat iránti kérelmet a 94. cikk (2) bekezdésében megjelölt határidőn belül nem nyújtják be, e kérelem a határidő elmulasztására figyelmeztető felhívás kézbesítésétől számított egy hónapos türelmi időn belül joghatályosan benyújtható, feltéve, hogy a pótlékot e határidőn belül megfizetik.
Módosítások és kijavítások
Az európai szabadalmi bejelentés módosítása
(1) Eltérő rendelkezés hiányában az európai kutatási jelentés kézhezvétele előtt a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés leírását, igénypontjait vagy rajzait nem módosíthatja.
(2) Az európai kutatási jelentés kézhezvételét követően és a vizsgálati osztály első értesítésének kézhezvétele előtt a bejelentő saját kezdeményezésére módosíthatja a leírást, az igénypontokat és a rajzokat.
(3) A vizsgálati osztály első értesítésének kézhezvételét követően a bejelentő saját kezdeményezésére egy alkalommal módosíthatja a leírást, az igénypontokat és a rajzokat, feltéve, hogy a módosítást az értesítés megválaszolásával együtt benyújtja. További módosítások csak a vizsgálati osztály hozzájárulásával tehetők.
(4) A módosított szabadalmi igénypontok nem vonatkozhatnak olyan nem vizsgált tárgyra, amelyet az eredetileg oltalmazni kívánt találmánnyal vagy találmányok csoportjával nem egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol össze.
Különböző államokra vonatkozó eltérő szabadalmi igénypontok, leírások és rajzok
Ha az Európai Szabadalmi Hivatal megállapítja, hogy egy vagy több megjelölt Szerződő Állam tekintetében egy korábbi európai szabadalmi bejelentés tartalma az 54. cikk (3) és (4) bekezdése alapján a technika állásához tartozik, vagy ha a 139. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi jogról tudomást szerez, az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom ezen államra vagy államokra nézve a többi megjelölt Szerződő Államra vonatkozótól eltérő szabadalmi igénypontokat, valamint - ha azt az Európai Szabadalmi Hivatal szükségesnek tartja - eltérő leírásokat és rajzokat tartalmazhat.
Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott iratokban előforduló hibák kijavítása
Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott iratokban előforduló nyelvi és helyesírási hibák, valamint elírások kérelemre kijavíthatók. Ha azonban a kijavításra irányuló kérelem a leírásra, az igénypontokra vagy a rajzokra vonatkozik, a kijavításnak oly módon kell egyértelműnek lennie, hogy azonnal nyilvánvaló legyen, hogy a szándék nem másra, mint a javasolt kijavításra irányult.
A határozatokban előforduló hibák kijavítása
Az Európai Szabadalmi Hivatal határozataiban csak nyelvi és helyesírási hibák, valamint a nyilvánvaló elírások javíthatók ki.
Az eljárás félbeszakadása
Az eljárás félbeszakadása
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás félbeszakad
a) az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja, illetve a nemzeti jog szerint az ő képviseletükre jogosult személy halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén. Ha az előbb említett események a 134. cikk alapján megbízott képviselő képviseleti jogosultságát nem érintik, az eljárás félbeszakadása csak e képviselő indítványára következik be;
b) ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folytassa;
c) az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja képviselőjének halála, cselekvőképességének elvesztése esetén, vagy, ha ilyen személy a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folytassa.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben tudomást szerez az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás folytatására jogosult személy azonosságáról, közli e személlyel és valamennyi érdekelt harmadik személlyel, hogy az eljárás a Hivatal által megjelölt naptól folytatódik.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az eljárás akkor folytatódik, amikor az Európai Szabadalmi Hivatalt tájékoztatták a bejelentő új képviselőjének megbízásáról, vagy amikor az Európai Szabadalmi Hivatal értesítette a többi érdekelt felet a szabadalmas új képviselőjének megbízásáról. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az eljárás félbeszakadásának kezdetétől számított három hónapon belül nem kap tájékoztatást új képviselő megbízásáról, a bejelentővel vagy a szabadalmassal közli
a) ha a 133. cikk (2) bekezdése alkalmazásának van helye, hogy, ha az értesítés benyújtására e közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül nem kerül sor, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni vagy az európai szabadalmat megvonják, vagy
b) ha a 133. cikk (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye, hogy e közlés kézbesítését követően az eljárás a bejelentővel vagy a szabadalmassal folytatódik.
(4) A félbeszakadás napján a bejelentő vagy a szabadalmas vonatkozásában a folyamatban lévő határidők - az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtására és a fenntartási díjak megfizetésére vonatkozó határidők kivételével - az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek. Ha ez a nap az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidőt megelőző két hónapra esik, a kérelem ettől a naptól számított két hónapon belül benyújtható.
A behajtásról való lemondás
A behajtásról való lemondás
Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke eltekinthet az esedékessé vált pénzösszegek behajtásától, ha a behajtandó összeg csekély mértékű vagy a behajtás túlságosan bizonytalan.
A nyilvánosság tájékoztatása
Bejegyzések az európai szabadalmi nyilvántartásba
(1) Az európai szabadalmi nyilvántartásban fel kell tüntetni
a) az európai szabadalmi bejelentés számát;
b) az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját;
c) a találmány címét;
d) azt az osztályjelzetet, amellyel az európai szabadalmi bejelentést ellátták;
e) a megjelölt Szerződő Államokat;
f) az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultjának vezetéknevét, utónevét, lakóhelyének vagy székhelyének országát;
g) a bejelentő vagy a szabadalmas által megjelölt feltaláló vezetéknevét, utónevét és címét, kivéve, ha a 18. szabály (1) bekezdése szerint lemondott arról a jogáról, hogy őt e minőségében feltüntessék;
h) a bejelentő vagy a szabadalmas 134. cikkben említett képviselőjének vezetéknevét, utónevét és tevékenységgyakorlásának fő helyét; több képviselő esetén csak az elsőként megnevezett képviselő vezetéknevét, utónevét és tevékenységgyakorlásának fő helyét kell feltüntetni, amelyet ezt követően az "és társai" szavakkal kell kiegészíteni; a 101. szabály (9) bekezdése szerinti társulás esetén csak a társulás nevét és címét kell feltüntetni;
i) az elsőbbségi adatokat (a korábbi bejelentés napját, országát és számát);
j) megosztással keletkező európai bejelentés esetén a megosztással keletkező európai bejelentések számát;
k) megosztással keletkező európai bejelentések és a 61. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően benyújtott új európai szabadalmi bejelentések esetén a korábbi európai szabadalmi bejelentésekre vonatkozóan az a), a b) és az i) pontokban előírt adatokat;
l) az európai szabadalmi bejelentés közzétételének és - ha ez alkalmazható - az európai kutatási jelentés külön alkalommal történő közzétételének napját;
m) az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtásának napját;
n) azt a napot, amelyen az európai szabadalmi bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kell tekinteni;
o) az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetésének napját;
p) az európai szabadalomnak valamely Szerződő Államban a felszólalásra nyitva álló időszakban és - ha ez alkalmazható - a felszólalásra vonatkozó jogerős határozat meghozataláig tartó időszakban történő lejárással való megszűnését;
q) a felszólalás benyújtásának napját;
r) a felszólalásra vonatkozó határozat meghozatalának napját és jellegét;
s) a 13. szabályban említett esetekben az eljárás felfüggesztésének és folytatásának napját;
t) a 90. szabályban említett esetben az eljárás félbeszakadásának és folytatásának napját;
u) az n) vagy az r) pont szerinti bejegyzés esetén a jogokba való visszahelyezés napját;
v) a 135. cikk szerinti kérelem Európai Szabadalmi Hivatalhoz történő benyújtását;
w) az európai szabadalmi bejelentéshez vagy az európai szabadalomhoz fűződő jogokat és e jogok átruházását, ha azokat e Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelően jegyezték be.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke elrendelheti az európai szabadalmi nyilvántartásba az (1) bekezdésben említettektől eltérő adatok bejegyezését.
(3) Az európai szabadalmi nyilvántartásból kérelemre - térítés ellenében - kivonat adható.
A bejelentés meg nem tekinthető részei
A bejelentés 128. cikk (4) bekezdése alapján meg nem tekinthető iratai a következők:
a) a fellebbezési tanácsok vagy a Bővített Fellebbezési Tanács tagjainak kizárásával vagy az ellenük felhozott kifogásokkal kapcsolatos iratok;
b) a határozatok és a szakvélemények tervezetei, továbbá a határozatokat és a szakvéleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok;
c) a feltaláló megnevezése, ha a feltaláló a 18. szabály (1) bekezdése alapján lemondott arról, hogy őt e minőségben feltüntessék;
d) egyéb olyan iratok, amelyek megtekinthetőségét az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke kizárja azon az alapon, hogy az ilyen iratok megtekintése a nyilvánosságnak az európai szabadalmi bejelentésről vagy az annak alapján megadott európai szabadalomról való tájékoztatását nem szolgálja.
Az iratokba való betekintés
(1) Az európai szabadalmi bejelentések és az európai szabadalmak irataiba való betekintés az eredeti példányokba, azok másolataiba, illetve, ha az iratokat más hordozókon tárolják, a műszaki hordozókba való betekintés útján történik.
(2) A betekintés módját - ideértve az igazgatási díjak fizetésének eseteit - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg.
Az iratok tartalmáról szóló tájékoztatás
Az Európai Szabadalmi Hivatal a 128. cikk (1)-(4) bekezdésében és a 93. szabályban foglalt korlátozások figyelembevételével kérelemre és térítés ellenében az európai szabadalmi bejelentések vagy az európai szabadalmak iratairól tájékoztatást adhat. Ha azonban ez a tájékoztatás alapján szolgáltatandó iratok terjedelmére tekintettel célszerűnek látszik, az Európai Szabadalmi Hivatal az iratokba való betekintés jogának gyakorlását rendelheti el.
Az iratok elrendezése, kezelése és megőrzése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elrendezi, kezeli és megőrzi az európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak iratait.
(2) Az európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak iratai elrendezésének, kezelésének és megőrzésének módját az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg.
(3) Az elektronikus formában tárolt iratokat eredetinek kell tekinteni.
(4) Az európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak iratait annak az évnek a végétől számított legalább öt évig kell megőrizni, amelyben
a) a bejelentést elutasították vagy visszavonták, vagy azt visszavontnak kellett tekinteni;
b) a szabadalmat a felszólalási eljárás során megvonták; vagy
c) a szabadalom vagy a 63. cikk (2) bekezdése szerinti meghosszabbított időtartamú oltalom, illetve az ezzel azonos tartalmú oltalom az utolsó megjelölt államban lejárt.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az európai szabadalmi bejelentéseknek azokat az iratait, amelyek a 76. cikk szerinti megosztással keletkező bejelentések, vagy amelyek a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti új bejelentések tárgyát képezik, legalább addig meg kell őrizni, ameddig a későbbi bejelentések iratainak bármelyikét. Ezt a szabályt kell alkalmazni az említett bejelentések alapján megadott szabadalmak irataira is.
Az Európai Szabadalmi Hivatal további közzétételei
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke elrendelheti a 128. cikk (5) bekezdésében említett adatok harmadik személyekkel való közlését vagy közzétételét, és a közlés vagy a közzététel formáját.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke elrendelheti a 49. szabály (3) bekezdése szerinti időpontot követően beérkezett új vagy módosított szabadalmi igénypontok közzétételét, a közzététel formáját, és az ilyen igénypontok részleteinek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő nyilvánosságra hozatalát.
Jogi és igazgatási együttműködés
Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok hatóságai közötti tájékoztatások
(1) Az Egyezmény alkalmazásából adódó tájékoztatásokat az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságai közvetlenül adják meg egymásnak. Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok bíróságai és más hatóságai ezen államok központi iparjogvédelmi hatóságainak közvetítésével adnak tájékoztatást egymásnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatásokkal kapcsolatos költségeket az a hatóság viseli, amely a közlést tette; e közlések díjmentesek.
Az iratokba való betekintés a Szerződő Államok bíróságai vagy hatóságai által vagy azok közvetítésével
(1) A Szerződő Államok bíróságai vagy hatóságai számára az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom irataiba történő betekintést az iratok eredeti példánya vagy másolata megtekinthetőségével kell biztosítani; a 94. szabály nem alkalmazható.
(2) A Szerződő Államok bíróságai vagy ügyészségei az előttük folyamatban levő eljárásokban az Európai Szabadalmi Hivatal által részükre átadott iratok vagy azok másolatának tartalmát harmadik személyekkel közölhetik. Az iratokba való betekintést a 128. cikk rendelkezéseivel összhangban kell biztosítani; az iratokba való betekintésért igazgatási díjat nem kell fizetni.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal az iratok vagy azok másolatainak a Szerződő Államok bíróságai vagy ügyészségei részére történő átadásakor utalhat az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom irataiba harmadik személyek által történő betekintéssel kapcsolatos, a 128. cikk (1) és (4) bekezdése alapján alkalmazható korlátozásokra.
Eljárás jogsegély iránti kérelem esetén
(1) Valamennyi Szerződő Állam kijelöli azt a központi hatóságot, amely az Európai Szabadalmi Hivataltól érkező jogsegély iránti kérelmeket átveszi, és azokat elintézés céljából az illetékes bírósághoz vagy hatósághoz továbbítja.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal a jogsegély iránti kérelmeket az illetékes hatóság nyelvén készíti el, vagy a kérelem mellé csatolja annak fordítását.
(3) Az (5) és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az illetékes hatóság saját jogának az ilyen kérelem elintézésére vonatkozó szabályai szerint jár el, így különösen a megfelelő kényszerítő eszközöket saját jogának megfelelően alkalmazza.
(4) Ha az a hatóság, amelyhez a jogsegély iránti kérelmet továbbították, nem illetékes, a jogsegély iránti kérelmet az (1) bekezdésben említett központi hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. A központi hatóság a jogsegély iránti kérelmet megküldi az állam illetékes hatóságának vagy - ilyen hatóság hiányában - az Európai Szabadalmi Hivatalnak.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatalt értesíteni kell a vizsgálatok vagy egyéb jogi intézkedések foganatosításának idejéről és helyéről; az Európai Szabadalmi Hivatal ezt követően tájékoztatja az érintett feleket, tanúkat és szakértőket.
(6) Az Európai Szabadalmi Hivatal kérelmére az illetékes hatóság engedélyezi, hogy az érintett szervezeti egység tagjai a vizsgálatok vagy egyéb jogi intézkedések során jelen lehessenek, és a meghallgatott személyekhez közvetlenül vagy rajta keresztül kérdéseket intézzenek.
(7) A jogsegély iránti kérelem elintézéséért díj vagy költség nem számítható fel. Az az állam azonban, ahol a jogsegélyt teljesítik, jogosult arra, hogy a Szervezettől kérje a szakértő és a tolmács számára megfizetett díjak, továbbá a (6) bekezdés szerinti eljárás során felmerült költségek megtérítését.
(8) Ha az illetékes hatóság által alkalmazott jog szerint a bizonyítékok biztosításáról a feleknek kell gondoskodniuk, és a hatóság a jogsegély iránti kérelmet maga nem tudja elintézni, e hatóság az Európai Szabadalmi Hivatal hozzájárulásával a kérelem elintézésével arra alkalmas személyt bízhat meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal hozzájárulásához az illetékes hatóságnak meg kell jelölnie az eljárás során felmerülő költségek várható összegét. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal hozzájárulását megadja, a Szervezet köteles a felmerülő költségeket megtéríteni; ilyen hozzájárulás hiányában a Szervezet erre nem kötelezhető.
Képviselet
Közös képviselő megbízása
(1) Több bejelentő esetén, ha az európai szabadalom megadására irányuló kérelemben nem jelölnek meg közös képviselőt, a kérelemben elsőként megnevezett bejelentőt kell közös képviselőnek tekinteni. Ha azonban a bejelentők valamelyike köteles hivatásos képviselőt megbízni, az általa megbízott képviselőt kell közös képviselőnek tekinteni, kivéve, ha a bejelentésben első helyen megnevezett bejelentő hivatásos képviselőt bízott meg. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell azokra a harmadik személyekre, akik közösen nyújtanak be felszólalást vagy végeznek beavatkozást, valamint a szabadalmastársakra.
(2) Ha az eljárás során a szabadalmi bejelentést több személyre ruházzák át, és e személyek nem bíznak meg közös képviselőt, az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. Ha erre nincs lehetőség, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja az előbb említett személyeket, hogy két hónapon belül bízzanak meg közös képviselőt. Ha e felhívásnak nem tesznek eleget, a közös képviselőt az Európai Szabadalmi Hivatal nevezi ki.
Meghatalmazás
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt eljáró képviselőnek felhívásra, az Európai Szabadalmi Hivatal által megjelölt határidőn belül aláírt meghatalmazást kell benyújtania. Azokat az eseteket, amikor meghatalmazást kell benyújtani, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg. A meghatalmazás egy vagy több európai szabadalmi bejelentésre vagy európai szabadalomra vonatkozhat, és azt megfelelő példányszámban kell benyújtani. Ha a 133. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények nem teljesülnek, a képviselő megbízására és a meghatalmazás benyújtására azonos határidőt kell megjelölni.
(2) A felek benyújthatnak általános meghatalmazást, amely a képviselőt feljogosítja arra, hogy a fél valamennyi szabadalmi ügyében képviselőként járjon el. Az általános meghatalmazást elegendő egy példányban benyújtani.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke meghatározhatja
a) a 133. cikk (2) bekezdésében meghatározott személyek képviseletére vonatkozó meghatalmazás, valamint
b) az általános meghatalmazás
alaki követelményeit és tartalmát, és azokat az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapjában közzéteheti.
(4) Ha a meghatalmazást nem nyújtják be kellő időben, az Egyezményben előírt jogkövetkezmények sérelme nélkül azt úgy kell tekinteni, hogy a képviselő eljárási cselekményeit - az európai szabadalmi bejelentés benyújtásának kivételével - nem tette meg.
(5) Az (1) és a (2) bekezdést a meghatalmazás visszavonására megfelelően alkalmazni kell.
(6) Azt a képviselőt, akinek képviseleti jogosultsága megszűnt, mindaddig képviselőnek kell tekinteni, amíg képviseleti jogosultságának megszűnését az Európai Szabadalmi Hivatallal nem közlik.
(7) Ha a meghatalmazásban másképp nem rendelkeznek, az Európai Szabadalmi Hivatal előtti képviseleti jogosultság a meghatalmazó halálával nem szűnik meg.
(8) Több képviselő megbízása esetén - ha a meghatalmazásról szóló értesítés vagy a meghatalmazás eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a képviselők mind közösen, mind egyénileg eljárhatnak.
(9) A társulás keretében működő képviselők meghatalmazását bármely olyan képviselő megbízásának is kell tekinteni, aki igazolja, hogy e társulás keretében tevékenykedik.
A hivatásos képviselők jegyzékének módosítása
(1) A hivatásos képviselőt törölni kell a hivatásos képviselők jegyzékéből, ha a képviselő ezt kéri, vagy ha az Európai Szabadalmi Hivatal mellett működő Hivatásos Képviselők Testülete részére a tagsági díjat az esedékesség évének lejártáig ismételt felhívás ellenére sem fizeti meg.
(2) A 163. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak lejártát követően a hivatásos képviselő a jegyzékből - a 134. cikk (8) bekezdésének c) pontja szerinti fegyelmi intézkedések sérelme nélkül - hivatalból csak a következő esetekben törölhető:
a) a hivatásos képviselő halála vagy cselekvőképtelensége esetén;
b) ha a hivatásos képviselő megszűnik valamely Szerződő Állam állampolgára lenni, kivéve, ha a jegyzékbe az átmeneti időszakban vették fel, vagy ha az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a 134. cikk (6) bekezdésével összhangban mentességet adott;
c) ha a hivatásos képviselőnek a Szerződő Államban található székhelye vagy munkahelye megszűnik.
(3) Azt a személyt, akit a hivatásos képviselők jegyzékéből töröltek, kérelemre a jegyzékbe újra fel kell venni, ha a törlés feltételei már nem állnak fenn.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY NYOLCADIK RÉSZÉHEZ
A nyilvánosság tájékoztatása nemzeti bejelentéssé való átalakítás esetén
(1) A 136. cikkel összhangban az átalakítás iránti kérelemhez csatolt iratokat a központi iparjogvédelmi hatóság ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, mint a nemzeti eljárással kapcsolatos iratokat.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés átalakításából keletkező nemzeti szabadalom szövegében fel kell tüntetni az európai szabadalmi bejelentést.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY TIZEDIK RÉSZÉHEZ
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint átvevő hivatal
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az Együttműködési Szerződés értelmében átvevő hivatalként jár el, a nemzetközi bejelentést angol, francia vagy német nyelven kell benyújtani. A nemzetközi bejelentést három példányban kell benyújtani; e szabályt kell alkalmazni az Együttműködési Szerződés Végrehajtási Szabályzata 3.3a szabályának ii) pontjában említett jegyzékben szereplő bármely irat esetén, az illetékfizetési nyugtát vagy csekket kivéve. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke rendelkezhet úgy, hogy a nemzetközi bejelentést és az azzal kapcsolatos iratokat háromnál kevesebb példányban kell benyújtani.
(2) Ha az (1) bekezdés második mondatában foglalt rendelkezésnek nem tesznek eleget, a hiányzó iratokat a bejelentő költségére az Európai Szabadalmi Hivatal készíti el.
(3) Ha a nemzetközi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatalhoz mint átvevő hivatalhoz történő továbbítás céljából a Szerződő Állam hatóságánál nyújtják be, a Szerződő Államnak gondoskodnia kell arról, hogy a bejelentés az Európai Szabadalmi Hivatalhoz legkésőbb a benyújtását vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbségi napot követő tizenharmadik hónap lejárta előtt két héttel beérkezzen.
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint nemzetközi kutatási vagy nemzetközi elővizsgálati szerv
(1) Az Együttműködési Szerződés 17. cikke 3. bekezdésének a) pontja esetén minden olyan további találmány után, amelyre nézve nemzetközi kutatást kell végezni, a kutatási díjjal megegyező összegű pótlékot kell fizetni.
(2) Az Együttműködési Szerződés 34. cikke 3. bekezdésének a) pontja esetén minden olyan további találmány után, amelyre nézve elővizsgálatot kell végezni, a nemzetközi bejelentés elővizsgálatáért fizetendő díjjal megegyező összegű pótlékot kell fizetni.
(3) Az Együttműködési Szerződés Végrehajtási Szabályzat 40.2 szabálya e) pontjának és 68.3 szabálya e) pontjának sérelme nélkül, ha a pótlékot kifogással együtt fizették meg, az Európai Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy a pótlék megfizetésére irányuló felhívás jogszerű volt-e, és ha azt állapítja meg, hogy nem volt az, a pótlékot visszafizeti. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal e vizsgálat alapján megállapítja, hogy a felhívás jogszerű volt, erről értesíti a bejelentőt, és felhívja őt arra, hogy fizesse meg a kifogás vizsgálatáért járó díjat ("a kifogás után fizetendő díj"). Ha a kifogás után fizetendő díjat kellő időben megfizetik, a kifogást - határozathozatal céljából - a fellebbezési tanács elé kell terjeszteni.
Nemzeti díj
A 158. cikk (2) bekezdése szerinti nemzeti díj a következő díjakból áll:
a) a 78. cikk (2) bekezdése szerinti bejelentési díjnak megfelelő nemzeti alapdíjból; és
b) a 79. cikk (2) bekezdése szerinti megjelölési díjakból.
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint megjelölt vagy kiválasztott hivatal
(1) Az Egyezmény 150. cikkének (3) bekezdése szerinti nemzetközi bejelentés esetén a bejelentőnek a bejelentés napjától vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított harmincegy hónapon belül a következőket kell teljesítenie:
a) be kell nyújtania - ha ez alkalmazható - a nemzetközi bejelentésnek az Egyezmény 158. cikkének (2) bekezdése szerinti fordítását;
b) meg kell jelölnie a bejelentésnek az eredeti vagy módosított formában benyújtott azokat az iratait, amelyek az európai szabadalom megadására irányuló eljárás alapját képezik;
c) meg kell fizetnie a 106. szabály a) pontja szerinti nemzeti alapdíjat;
d) meg kell fizetnie a megjelölési díjakat, ha a 79. cikk (2) bekezdése szerinti határidő már korábban lejárt;
e) meg kell fizetnie a 157. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti kutatási díjat, ha kiegészítő európai kutatási jelentést kell készíteni;
f) be kell nyújtatnia a 94. cikk szerinti érdemi vizsgálat iránti kérelmet, ha a 94. cikk (2) bekezdésében megjelölt határidő már korábban lejárt;
g) meg kell fizetnie a harmadik évre vonatkozó, a 86. cikk (1) bekezdése szerinti fenntartási díjat, ha ez a díj a 37. szabály (1) bekezdése alapján korábban válik esedékessé;
h) be kell nyújtania - ha ez alkalmazható - az 55. cikk (2) bekezdése és a 23. szabály szerinti kiállítási igazolást.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal nemzetközi elővizsgálati jelentést készít, a vizsgálati díjat a Díjszabályzatban meghatározottak szerint csökkenteni kell. Ha az Együttműködési Szerződés 34. cikke 3. bekezdésének c) pontja szerint a jelentést a nemzetközi bejelentés meghatározott részére vonatkozóan készítik el, a díjat csak akkor lehet csökkenteni, ha a vizsgálatot a jelentés által érintett tárgyra nézve kell elvégezni.
Meghatározott követelmények nemteljesítésének következményei
(1) Ha a nemzetközi bejelentés fordítását vagy az érdemi vizsgálat iránti kérelmet kellő időben nem nyújtják be, illetve a nemzeti alapdíjat, a kutatási díjat vagy a megjelölési díjat kellő időben nem fizetik meg, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(2) Bármely Szerződő Állam megjelölését, amelyre nézve a megjelölési díjat kellő időben nem fizették meg, visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal megállapítja, hogy a bejelentést vagy a Szerződő Állam megjelölését az (1) vagy (2) bekezdés alapján visszavontnak kell tekinteni, ezt közli a bejelentővel. A 69. szabály (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A jogvesztést be nem következettnek kell tekinteni, ha az első mondat szerinti közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül az elmulasztott cselekményt pótolják, és a pótlékot megfizetik.
A bejelentés módosítása
A 86. szabály (2)-(4) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül a bejelentés egy alkalommal, a bejelentőt tájékoztató közlés kézbesítésétől számított egy hónapos, meg nem hosszabbítható határidőn belül módosítható. A módosított bejelentés szolgál alapul a 157. cikk (2) bekezdése szerinti bármely kiegészítő kutatáshoz.
Díjköteles szabadalmi igénypontok
A fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei
(1) Ha az európai szabadalom megadására irányuló eljárás alapját képező bejelentési iratok tíznél több igénypontot tartalmaznak, a tizenegyedik és minden további igénypont után a 107. szabály (1) bekezdése szerinti díjat kell fizetni.
(2) A kellő időben meg nem fizetett igénypontok után járó díjat a fizetés elmulasztásáról szóló értesítés kézbesítésétől számított egy hónapos, meg nem hosszabbítható türelmi időn belül is meg lehet fizetni. Ha e türelmi időn belül módosított igénypontokat nyújtanak be, az igénypontok után fizetendő díj számítása a módosított igénypontok alapján történik.
(3) Az igénypontok után fizetendő bármely olyan díjat, amelyet az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfizettek, és amely a (2) bekezdés második mondata szerint esedékes díjaknál magasabb, vissza kell fizetni.
(4) Ha az igénypontok után fizetendő díjat kellő időben nem fizették meg, azt úgy kell tekinteni, hogy az érintett szabadalmi igénypontról lemondtak.
Egyes alaki követelmények vizsgálata
(1) Ha a 17. szabály (1) bekezdésében megjelölt, a feltalálóra vonatkozó adatokat a 107. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártakor még nem közölték, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt az adatoknak az általa megjelölt határidőn belül történő benyújtására.
(2) Ha korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, és az ügyszámot vagy a 88. cikk (1) bekezdése és a 38. szabály (1)-(3) bekezdései szerinti másolatot a 107. szabály (1) bekezdésben említett határidő lejártakor nem nyújtották be, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt a korábbi bejelentés ügyszámának vagy másolatának az általa megjelölt határidőn belül történő benyújtására. A 38. szabály (4) bekezdését alkalmazni kell.
(3) Ha a 107. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártakor az Együttműködési Szerződés Végrehajtási Szabályzata 5.2 szabályában előírt szekvencialista az Európai Szabadalmi Hivatal számára nem hozzáférhető, az előírt szabványnak nem felel meg, vagy azt nem az előírt adathordozón nyújtották be, a bejelentőt fel kell hívni arra, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal által megjelölt határidőn belül az előírt szabványnak megfelelő szekvencialistát tegye hozzáférhetővé, vagy azt az előírt adathordozón nyújtsa be.
Az egység vizsgálata az Európai Szabadalmi Hivatal részéről
Ha a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi bejelentésnek csupán egy részére vonatkozóan végzett vizsgálatot, mivel megállapította, hogy a bejelentés nem felel meg a találmány egységére vonatkozó követelményeknek, továbbá a bejelentő az Együttműködési Szerződés 17. cikke 3. bekezdésének a) pontja szerinti pótilletéket az előírt határidőn belül nem fizette meg, az Európai Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a találmány egységére vonatkozó követelményeknek. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy ez az eset nem áll fenn, figyelmezteti a bejelentőt, hogy a nemzetközi bejelentésnek azokra a részeire nézve, amelyekre vonatkozóan nem végeztek kutatást, európai kutatási jelentés csak akkor készíthető, ha minden egyes további találmányra vonatkozóan megfizetik a kutatási díjat az Európai Szabadalmi Hivatal által megjelölt határidőn belül, amely nem lehet két hétnél rövidebb és hat hétnél hosszabb. A kutatási osztály európai kutatási jelentést készít a nemzetközi bejelentés azon részeire nézve, amelyek azokra a találmányokra vonatkoznak, amelyek tekintetében a kutatási díjat megfizették. A 46. szabály (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.