VI. Néhány tipikus, illetve jelentősebb ügy

1) Színpadi rendezői teljesítmény szerzői jogi és szomszédos jogi megítélése

 

Az SzJSzT 03/2012. számú szakvéleménye azt vizsgálta, hogy egy színpadra szánt irodalmi mű rendezése, mint egyéni eredeti alkotás, szerzői jogi védelem alá esett-e, vagy pedig a rendelkezésre álló interpretációs szabadságon belül maradva, mint előadóművészi teljesítmény állt-e szomszédos jogi védelem alatt és ezáltal a rendezés átalakítása ütközött-e szerzői vagy szomszédos jogokba.

Az eljáró tanács előzetesen megállapította, hogy "[h]a a színpadi mű szerző által leírt szövegén végrehajtott rendezői-dramaturgi változások érintetlenül hagyják a történetet, az azokat meghatározó fontos elemeket: jeleneteket, szereplői karaktereket, úgy a rendezés, illetve a rendezői koncepció megmarad az előadói interpretáció szintjén. Ha azonban a rendezés (illetve a dramaturgi munka) eredményeként az eredeti mű a rendező alkotó tevékenysége nyomán létrejött egyéni eredeti elemekkel, történetalakítással, új jelenetekkel, szereplői karakterekkel az eredeti mű által hordozott jelentésre kiható jelleggel módosul, változik, úgy a rendezés az eredeti mű átdolgozását valósítja meg. Ez utóbbi esetben az egyéni eredeti többlet alkotáselemek tekintetében a rendező munkája saját szerzői alkotótevékenységnek minősül.
(.)
Az eljáró tanács a szövegkönyvek és az audiovizuális felvételek, valamint a peradatok, illetve a felek tényállást érintő nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az alperesi előadásváltozat sem ment túl a rendezői interpretáció keretein. Az alperesi rendezés sem valósította meg a L. E. mesejáték átdolgozását. Az alperesi előadásváltozat egyértelműen a felperesi rendezésen alapul, annak felhasználást valósítja meg, még ha némileg átalakított módon is. A peradatok alapján azonban nem állapítható meg szerzői jogi, illetve előadóművészi szomszédos jogi értelemben releváns módosítás, átalakítás, a díszletek, jelmezek, a dalbetétek nem változtak, a jelenetek, illetve a szöveg átalakítása során az előadás többletelemekkel nem bővült. A rendezés átalakítása nem rugaszkodott el olyan mértékben a felperesi rendezéstől, hogy az a felperes fentiek szerinti előadóművészi szomszédos jogaiba ütközne."

 

2) Irodalmi mű filmes átdolgozásának szerzői jogi kérdései

Az SzJSzT 11/2012. számú szakvéleménye azt vizsgálta, hogy egy történelmi eseményt egyéni, eredeti módon feldolgozó irodalmi művet átdolgoztak-e forgatókönyvvé, azaz a szerző engedélye nélkül történet-e az irodalmi mű megfilmesítése, és ezzel okoztak-e jogsértést, megállapítható-e az alperes gazdagodása, és esetleges jogsértése esetén a felperes elmaradt haszna.

Az ügy előzménye az SZJSZT 18/2011. számú szakvélemény, melyet a Fővárosi Törvényszék végzésében foglalt kizárás figyelembevételével, a Törvényszék által feltett kérdések vonatkozásában az új összetételű tanács azonos tartalommal fogadta el a szakvéleményt.

Az eljáró tanács megállapításai szerint a filmalkotás az irodalmi mű "filmre való átdolgozásának minősül olyan értelemben, hogy számos lényegi és egyéni-eredeti gondolati forma nagy valószínűséggel abból került át a filmbe, de az nem kizárólag csak ezekből az átvett (megfilmesített) elemekből áll.
(.)
A gazdagodás/elmaradt haszon egyenlő azzal a jogdíjjal, ami a megfilmesítési engedély fejében a jogosultat illette volna. Ez szabad megállapodás tárgya; a szokásos összegekről az Eljáró Szakértői Tanácsnak nincsen számszerű ismerete.
A film forgatókönyvíróinak fizetendő díj tehát nem azonos az irodalmi mű filmre való átdolgozásáért az irodalmi mű szerzőjének fizetendő díjjal."

Az eljáró tanács a novella - forgatókönyv - filmalkotás viszonyára összefoglalóan megállapította, hogy "alperesi filmelőállító A. című filmje a 9. szám alatt csatolt "Cím Sz.- Gy. 1956-2003" címlapú írásmű filmre való átdolgozásának minősül olyan értelemben, hogy nagyon sok lényegi és egyéni-eredeti gondolati forma abból került át a filmbe; esetleg és részben egy közös harmadik forrásból. A film nem kizárólag csak ezekből az átvett (megfilmesített) elemekből áll. A további elemek elsősorban olyan eszközök, amelyek a film műfajából fakadnak: a történetet archív felvételek szakítják meg, a film szereplői önálló betétekben beszélnek az élményeikről, az egész történetet egy narrátor (a túlélő szereplő) mondja el."

 

3) A megbízó kérte a szakvélemény bizalmas kezelését

 

4) Kiadványok összehasonlítása

Az SzJSzT 26/2012. számú a Testület első egyesszakértői eljárásban hozott szakvéleménye.

A szakértő feladatát képezte annak megállapítása, hogy két gazdasági társaság együttműködése során megjelent lapszám mennyiben hasonlít az együttműködést követően, kizárólag az egyik gazdasági társaság által megjelentetett lapszámra.
A vizsgálat során a szakértő részletesen feltárta az egyes lapszámok közötti külső illetve, belső tulajdonságok esetleges egyezőségét, illetve eltérését.
A szakvélemény, a kirendelésnek megfelelően, az egyes tulajdonságok hasonlóságának mértékét számszerűsítve adta meg, miszerint "[ö]sszességében megállapítható, hogy a korábban megjelent 08/03 lapszámhoz képest az utóbb megjelent 08/04 és 08/05 lapszámok címlapja és megjelenése a funkcionalitás megőrzésével együtt kb. 80%-ban megváltozott. A belső tartalmat illetően az egyes rovatok, tematikák szinte 100%-ban azonosak."

A szakértő a bíróságnak arra a kérdésére, hogy a megvizsgált jegyeket összességükben értékelve az utóbb megjelent lapszámok a fogyasztók megtévesztésére alkalmasak-e, az alábbiakat nyilatkozta:
"Ha az olvasó kifejezetten a korábban megszokott, a 08/03 lapszámmal azonos külső jegyeket keresi a későbbi lapszámok megjelenésében, azonnal észreveheti a változást. Ha azonban csak a tartalomra figyel, ahhoz képest a megjelenés változásai kevésbé tűnhetnek lényegesnek, puszta arculatváltásként is tekinthetők. Mindhárom lapszám elején megtalálható a "subscribe" (előfizetés) rovat: a 08/03 lapszámban itt láthatók a korábbi, e lapszámmal azonos arculatú lapszámok reprodukciói; a 08/04 és 08/05 lapszámokban ugyanitt csak az adott lapszám reprodukciója szerepel. Ez mindenképpen felhívja a figyelmet a változásra, de még ezzel együtt is vélheti úgy a tartalom iránt érdeklődő olvasó, hogy ugyanazon kiadvány arculatváltását látja."

Budapest, 2013. június 17.

 

 

Dr. Győri Erzsébet

Dr. Sár Csaba

a Testület elnöke

a Testület elnökhelyettese

* * *

Mellékletek: 1) A 2012. évben tartott elnökségi ülések jegyzőkönyvei
2) A megkeresések és megbízások listája

 

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a beszámolóval egyetértek.

 

Budapest, 2013. június 27.

 

Dr. Bendzsel Miklós
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
elnöke