Oltalomképesség feltételei

Mi lehet formatervezésiminta-oltalom tárgya?

Jogi szempontból formatervezési minta alatt ipari és kézműipari termékek egészének, vagy azok részének, külső megjelenését értjük. 

Példák a termék egésznek a megjelenésére vonatkozó mintára:

Példák a termék részének a megjelenésére vonatkozó mintára:

Autóbusz (mellső tengely előtti része) lsz.: 90283	Bútor (karfa és láb) lsz.: 91037

A termék alakján és színein túl a termék külső megjelenését befolyásoló valamennyi jellegzetesség a mintához tartozik, így a felhasznált anyagok sajátosságai illetve a felület kiképzéséből adódó jellegzetességek, valamint a terméken elhelyezett díszítések is. A termékek köre nem korlátozódik a klasszikus értelemben vett háromdimenziós kialakításokra, síkbeli formák, textíliák, grafikai jelzések, nyomdai betűformák is oltalmazhatóak.

Példa a kétdimenziós kialakításokra vonatkozó mintára: 

Pólón alkalmazott grafika lsz.: 91981

Szintén oltalomban részesülhet az összetartozó elemekből álló készlet megjelenése is. Ez azt jelenti, hogy például étkészletek, bútorgarnitúrák, sakkfigurák egy mintaként is oltalomban részesülhetnek, de természetesen a bejelentőnek lehetősége van arra is, hogy a készlet egyes elemei külön-külön álljanak oltalom alatt.

Példák a készletre vonatkozó mintára: 

Fa építőjáték-készlet lsz: 89928	Ülőgarnitúra lsz.: 91676

Oltalmazható az olyan alkotóelemek megjelenése is, amelyek valamely összetett terméknek képezik részét. Ilyenkor azonban elengedhetetlen követelmény az alkotóelem állagsérelem nélküli ki- és beszerelhetősége, valamint az, hogy a rendeltetésszerű használat során látható részei kielégítsék a később ismertetésre kerülő oltalmazhatósági követelményeket.

Számítógépi program nem képezheti a mintaoltalom tárgyát, de a program működése során előálló vizuális elemek, ikonok, képernyővédők oltalmazhatóak. 

 

Az újdonság és az egyéni jelleg követelmények

A korábbiakban meghatározott formatervezési minta csak akkor részesíthető mintaoltalomban ha kielégíti az újdonság és az egyéni jelleg követelményét.

A mintaoltalom célja, hogy biztosítsa a formatervezésre fordított szellemi alkotó munka piaci viszonyok közötti megtérülését. Ebből következik, hogy az a minta, amely már korábban megismerhető volt, illetve az, amely olyan mértékben hasonlít valamely korábbi mintára, hogy egy tájékozott használó azzal összetévesztheti, nem oltalmazható. Egy formatervezési minta akkor tekinthető újnak, ha a korábban nyilvánosságra jutott mintáktól nem csak lényegtelen részletekben különbözik. Egyéni jellege van a mintának, ha a tájékozott használóra a korábban nyilvánosságra jutott mintáktól eltérő összbenyomást tesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyéni jelleghez nem elegendő, ha a tervező a piacon már fellelhető termékek formáját néhány részlet áttervezésével megváltoztatja. A különbségnek olyan szembetűnőnek kell lennie, hogy annak, aki az adott árucikket rendszeresen használja, vásárolja, az eltérés világosan jelezze: nem a korábbról ismert terméket tartja a kezében.

Példa a minta újdonságának és egyéni jellegének a megítélésre:

	Nem új és nincs egyéni jellege sem ​RCD 202155-0007	Új, de nincs egyéni jellege RCD 202155-0006

A fenti példa mutatja, hogy a középső szék a korábbitól mindössze olyan lényegtelen részletekben tér el (pl. a színe, a háttámla erezete), hogy a két minta azonosnak tekinthető. Ezért a középső szék megjelenése nem új. A jobboldali szék ülőpárnája a korábbitól eltérő kialakítású. Az ülőpárna nem tekinthető lényegtelen részletnek, ezért a két szék azonossága nem állapítható meg, a jobboldali szék új.  Ugyanakkor a lábak, az összekötő rudak és háttámla kialakításának azonossága, valamint az ülőfelület elrendezésének a hasonlósága miatt a tájékozott használóra a korábbi és a jobb oldali szék azonos összbenyomást tesz. Ezért a jobboldali szék bár új, az egyéni jelleg követelményének nem tesz eleget.

Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nyilvánosságra jutáson minden olyan közlést értünk, amelynek révén a mintát elméletileg bárki megismerhette. Ilyen közlésnek számít például  katalógusban, hirdetési újságban, televízióban vagy kiállításon történő bemutatás, valamely iparjogvédelmi hatóság eljárása során történt publikáció, illetve magának a minta szerinti terméknek a forgalmazása.

Az alkotók számára jelentős könnyebbség, hogy az alkotásuk publikálását követően még 1 évig megtehetik a formatervezésiminta-oltalmi bejelentést, anélkül, hogy a nyilvánosságra jutás újdonságrontó hatásával számolniuk kellene.