KANDÓ KÁLMÁN

(1869 - 1931)

Kandó Kálmán régi nemesi családból származott. Érettségi után, 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését, negyedéves hallgatóként egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte, 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelet. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta.

A fiatal mérnök a haditengerészetnél eltöltött egy év katonai szolgálat után a franciaországi Compagnie de Fives-Lille villamos gyár szerkesztési osztályán kezdett dolgozni. Kitűnő képességei már itt is megmutatkoztak: az indukciós motorok méretezésére teljesen új szerkesztési-számítási módszert és eljárást dolgozott ki, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé.

A budapesti Ganz és Társa gyár Mechwart András, a Ganz-gyár ekkori vezérigazgatója vezetésével 1878-ban létrehozott egy osztályt az elektromos berendezések gyártására. Az osztályt akkor Zipernowsky Károly vezette. 1894-ben szerették volna bevezetni az indukciós motorok hazai gyártását, amelynek szervezésére és lebonyolítására Kandó Kálmánt kérték fel. 1895-ben, amikor Zipernowsky a műegyetemen tanszéki állást kapott, Kandó a szerkesztési osztály vezetője lett, majd két év elteltével igazgatóhelyettessé nevezték ki. A rendkívül gyors előmenetel mögött a fiatal mérnök zsenialitását jelző teljesítmények voltak, pl.: igen rövid idő alatt megtervezte a gyár jó hírnevét öregbítő indukciósmotor-családot. Kiváló tulajdonságaikat megismerve az indukciós motorokat a vasúti vontatásban is hasznosítani kívánta. Külföldi tanulmányútjai során különféle vasúti megvalósításokat tanulmányozott, és több hasznos felfedezést tett. 1897-ben Amerikában a baltimore-i pályaudvarokat összekötő 5,8 km hosszú alagútban futó 600 V-os, egyenáramú vasutat tanulmányozta. Itt ismerte fel, mennyire gazdaságtalan az egyenáramú, kisfeszültségű villamos vontatás. Kandó azzal a meggyőződéssel jött vissza, hogy a nagyvasutak villamosítását kisfeszültséggel nem lehet megoldani.

A Ganz-gyárban már 1892-től folytak a villamos vontatásra vonatkozó kísérletek. 1896-ban épült meg egy 800 m hosszú, 1 m-es nyomtávú próbapálya. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra alkalmassá tehetők, kezdeményezésére és az ő vezetésével kezdtek foglalkozni a háromfázisú villamos vonatással. Első háromfázisú villamos vasútjuk 1898-tól üzemelt a Genfi-tó mellett, Evian les Bains fürdőhelyen, ahol megépítettek egy 300 m hosszú, 20 m szintkülönbségű vonalat.

A Ganz-gyár kedvező kísérletei alapján, Mechwart Andrással konzultálva, 1898-ban Kandó Kálmán vállalkozott az olaszországi Valtellina vasút villamosítására, amit akkor a legtöbb nagy vezető európai cég túl kockázatosnak talált. A rendkívül nehéz terepviszonyok miatt ez a vonal alkalmas volt arra, hogy a gőzüzemmel szemben a villamos vontatás előnyeit bizonyítani lehessen. A 106 km-es vonal villamosítása Kandó javaslatára 3 kV-os, 15 Hz frekvenciájú, háromfázisú árammal történt. A rendszer szinte minden lényeges elemét, beleértve a motorkocsikat és mozdonyokat, a Ganz-gyárban fejlesztették és gyártották. A feladat nagyságának jellemzésére alkalmasak Verebély László műegyetemi professzor szavai: "Csak a 28 éves lángész rajongó optimizmusa és akadályt nem ismerő tettrekészsége indokolhatja azt a merészséget, amellyel Kandó a feladat megoldását 15 Hz-es forgóáramú rendszerben és az akkori viszonyok között még fantasztikusnak látszó 3000 V feszültséggel vállalta, és az elektrotechnikai ipar akkori fejletlensége, valamint a berendezés minden részletének újszerűsége folytán eléje tornyosuló nehézségektől vissza nem riadva a töretlen útnak nekivágott." A sikert valóban Kandó Kálmán személye biztosította, aki mind a villamos, mind a gépészeti tervezést és gyártást is vezette. Neve ekkorra már egyértelműen elválaszthatatlanná vált a vasúti villamos vontatás történetétől. 33 éves volt, amikor a Valtellina vasutat 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen felavatták és megnyitották, ez volt Európa első villamosított vasúti fővonala és a világ első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonala, illetve Kandó első önálló fejlesztése. Táplálására az Alpokból lefutó folyók vízi energiájából nyerték az áramot. Még ez év októberében elkészült a Comoi-tó oldala mentén haladó vonal is.

A Valtellina vonal kedvező üzemét látva az olasz kormány, a vasutak államosítása után, 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el a "Sistema Italiana"-nak nevezett Ganz-Kandó rendszerrel. A feladat megoldására megvették Kandó szabadalmát, és amerikai tőkével részvénytársaságot hoztak létre "Societa Italiana-Westinghouse" néven, továbbá egy mozdonygyárat építettek Vado Ligure-ben, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandó Kálmánt kérték fel. Ebben az időben történt, hogy a Ganz részvényeinek többségével rendelkező Hitelbank vezetői nem értettek egyet a gyár további vasútvillamosítási tevékenységével. Sajnálatos módon az illetékesek nem ismerték fel a további vállalkozásokban rejlő gazdasági előnyöket, azt a kamatoztatható tőkét, amit a sikeres, de természetesen költséges fejlesztési eredmény jelentett. Kandó tehát, miután itthon nem remélhette törekvéseinek megvalósítását, Olaszországban viszont nagy lehetőség kínálkozott rendszerének továbbfejlesztésére, elfogadta az olasz felkérést, és 1907-ben családjával Vado-Ligure-be költözött, és 1915-ig itt tevékenykedett. Közel 700 mozdony készült Kandó közreműködésével, saját tervei alapján. A járművek és a rendszer üzemkészségére jellemző, hogy 1954-ben még több mint 500 ilyen mozdony teljesített szolgálatot. Kandó kiemelkedő munkáját az Olasz Koronarend "Commendatore" címmel járó kitüntetésével ismerték el.

Az első világháború kitörésekor Kandó hazajött. 1915-től tartalékos hadnagyként, a bécsi hadügyminisztériumban a Monarchia vasútjainak szénellátásával kellett foglalkoznia. Emlékirataiban tett javaslatot a leggazdaságtalanabb szénfogyasztó, a gőzüzemű vasút villamosítására. Javaslatában rögzítette, hogy ezt csakis az országos energiagazdálkodáson belül lehet megoldani olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi az 50 Hz frekvenciájú áram közvetlen, a mozdonyon történő alkalmazását. Ezzel a felismeréssel évekkel előzte meg az akkori műszaki világ kiválóságait, akik ezen alapvető megállapítást csak 1924-ben, az első londoni energia-világkonferencián nyilvánították a vasútvillamosítás elérendő céljául.

A MÁV és a Ganz-gyár kérésére Kandót 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól. Visszatért Budapestre, és 1922-ig a Ganz és Társa Waggon és Gépgyár műszaki majd vezérigazgatója volt, egyidejűleg megkezdte másik vontatási rendszerének kidolgozását, amely világsikert szerzett hazájának, a Ganz-gyárnak és önmagának. Miután saját kérésére a vezetői teendők alól felmentették, 1922-től a Ganz-féle Villamossági Rt. műszaki tanácsadójaként kizárólag az új villamos mozdonyok tervezési munkáit irányította. 1923-ban elkészült az első 2500 LE-s kísérleti fázisváltós mozdony. Elindult egy sok fejtörést és fáradságos munkát igénylő kísérletsorozat, amellyel Kandó bebizonyította az 50 Hz-es vontatás előnyeit. A tapasztalatok alapján átalakított járművel 1928-ban folytatódtak az üzemi próbák. A próbaüzem sikeres eredményeit látva határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását.

Két mozdonytípus készült, személy- és tehervonati forgalomra. Az új mozdonyoknál mind a villamos, mind a járműszerkezeti rész minden lényegesebb alkatrészét Kandó maga tervezte. A villamos berendezés leglényegesebb eleme egy újfajta villamos gép: a fázisváltó volt. Ez a különleges szinkrongép a munkavezeték 16 kV 50 Hz egyfázisú áramát az indukciós hajtómotorok számára többfázisú, kisfeszültségű árammá alakította át. A mozdonynak négy szinkron sebességfokozata volt.

Kandó ebben az évtizedben más feladatokkal is foglalkozott. 1920-ban kapott megbízást háromfázisú mozdonyok tervezésére a saronnói gyár részére Olaszországban. 1926-ban 4000 LE-s egyenáramú mozdonyok készültek a Párizs-Orleans vonalra. Az osztrák floridsdorfi gyár 16 2/3 periódusú fázisváltós mozdonyaihoz villamos berendezést rendelt. Az amerikai Westinghouse-gyár a 20-as években kötött szerződést Kandóval különleges feladatok megoldására.
A megfeszített munka felőrölte erejét, és 62 éves korában, 1931. január 13-án szívszélhűdés következtében váratlanul elhunyt. 1931. január 16-án a Budapest főváros által adományozott, a Kerepesi temetőben létesített díszsírhelyben temették el.

1932. augusztus 17-én volt a V40.001 pályaszámú, első fázisváltós mozdonynak a műszakrendőri próbája, így 50 Hz-es vontatási rendszerének teljes megvalósulását már nem láthatta. Úttörő munkájának sikerét bizonyítja, hogy 1932-től 32 db 2500 LE-s fázisváltós Kandó-mozdony közel 40 évig teljesített szolgálatot a MÁV hegyeshalmi, első villamosított fővonalán.

Kandó Kálmán széles látókörű, nagy műveltségű és munkaképességű, sokoldalú műszaki tehetség volt. 1894 és 1931 között Magyarországon 70 szabadalmát lajstromozták. A jelentősebbeket több európai országban, valamint az USA-ban és Japánban is érvényesítette. Az MTA 1921-ben Wahrmann-díjjal tüntette ki. A budapesti József Műegyetem 1922-ben Kandót a gépészmérnöki és elektrotechnikai gyakorlat és tudomány terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a műszaki tudományok tiszteletbeli doktorává avatta. Az MTA 1927-ben levelező tagjává választotta. 1930-ban a "magyar műszaki tudomány fejlesztése terén kifejtett korszakalkotó működése" legfelsőbb elismeréséül a "Corvin Koszorú"-val tüntették ki.

Anyanyelvén kívül beszélt németül, franciául és olaszul. Kimagasló érdemeit több világrészben is elismerték. Hírneve már a század elején túlnőtt határainkon, és elismerése az idők folyamán csak erősödött. Az 1951-ben, Annacy-ben tartott nemzetközi konferencián a vasútvillamosítás kiváló szakértői egyöntetűen ismerték el Kandó úttörő munkásságát az 50 Hz-es vasút-villamosítási rendszer megteremtésében.

Kandó ragyogó képességeit elsősorban a villamos vontatás területén mutatta meg, de nem volt olyan műszaki kérdés, amelyhez ne tudott volna érdemben hozzászólni. Széles körű elméleti tudás, mindig eredeti elgondolások, kivételes matematikai készség és emlékezőtehetség jellemezte. Neve elválaszthatatlan a villamos vontatás történetétől, amelynek két fejezetét ő írta: a 3 kV háromfázisú és a 16 kV fázisváltós rendszer élete legjelentősebb alkotásai, amelyekkel korát messze megelőzve világviszonylatban is teljesen újszerű, merész és úttörő volt.

Napjainkban számos oktatási intézmény őrzi nevét és munkásságát az utókornak, egyik legjelentősebb felsőoktatási intézmény a Kandó Kálmán Villamosipari és Műszaki Főiskola Budapesten.

Magyar szabadalmai

95859

Hajtóberendezés egyfázisú munkavezetékből többfázisú torokkal hajtott elektromos vasutak számára

94071

Szabályozó eljárás és berendezés nagyon változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére

93139

Önműködő szabályozó berendezés forgó szinkronfázis átalakítók gerjesztéséhez

91818

Pólusátkapcsolás és ennek megvalósítására szolgáló tekercselés többfázisú indukciós motor sebességének szabályozására

91275

Hornyokban elrendezett tekercselrendezés nagyfeszültségű elektromos gépek számára

90173

Pólusátkapcsoló berendezés háromfázisú váltakozó áramú motorokhoz

89693

Szabályozó eljárás és berendezés erősen változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére

89692

Berendezés erősen váltakozó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére

89691

Berendezés erősen váltakozó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére

89044

Berendezés szinkronfázis-átalakítók önműködő indítására és szinkronizmusának önműködő helyreállítására

88623

Indítószerkezet szinkronfázis-átalakítók útján táplált indukciós motorokhoz

87923

Pólusátkapcsolás váltakozó áramú motorok számára

86358

Ágyazás kislégközű, betokozott elektromos gépek motorjaihoz

84207

Két vagy több egymással csuklósan kapcsolt keretből álló, mindegyik keretben hajtott kerekeket tartalmazó mozdonyalváz

83842

Forgattyús hajtómű a tengelyek fölött elrendezett motorokkal felszerelt járművekhez

82718

Szerkezet nagy fordulatszámmal járó gépeknek járműveken való ágyazására

82656

Szabályozó eljárás és berendezés erősen változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére

82655

Olajfürdős magasfeszültségű forgó elektromos gép

82479

Kapcsolási elrendezés kaszkad-paralell-kapcsolásban magas primér feszültséggel dolgozó indukciós motorokhoz

81807

Berendezés szinkronfázis átalakítók üres járási munkájának csökkentésére

81806

Berendezés kaszkád és paralellkapcsolásban működő indukciós motorok melegedésének csökkentésére

81129

Indítóberendezés egyfázisú, többfázisú szinkronfázis átalakításához

67244

Berendezés mozdonyokon az ívekben való haladás megkönnyítésére

67067

Elrendezés elektromos vezetékeknek szomszédos váltakozó áramok behatásával szemben való megvédésére

66463

Fölfüggesztés vasúti kocsik vázán elhelyezendő folyadék tartányok számára

66413

Vezetéktartó árbóc elektromos vasutakhoz

66370

Szigetelő elektromos vasutak fölső vezetékeihez

66369

Motorelrendezés elektromosan hajtott járművekhez

66093

Berendezés elektromos üzemű járművek motorainak a járművön való fölfüggesztésére

65796

Légváltó fölsővezetékes elektromos vasutakhoz

65669

Szigetelő elrendezés vasúti kocsik számára

44657

Újítás az elektromotor fölfüggesztésében elektromosan hajtott járműveknél

44273

Fölfüggesztő szerkezet kétsarkú légvezetékek váltója számára

43372

Áramszedőváz

42098

Multiplex szabályozó berendezés többfázisú vasúti motorok számára

38707

Szerkezet elektromos vasutak munkavezetékeinek kanyarulatokban való kifeszítésére

36869

Kapcsolási berendezés két vagy több kaszkádkapcsolásban vagy pedig egymástól függetlenül magas feszültségű vezetékből táplálandó forgóáramú motor számára

36824

Berendezés többfázisú váltóáramú vasúti elektromotoroknak eredőnként egyen vagy egyfázisú váltóárammal való működtetésére

36095

Védőberendezés elektromos gépek statorain

35758

Rugalmazás a kocsikeret és a tengelyek között motoros járművek számára

30279

Javítás indukciós motorok egyszeres vagy többszörös kaskád kapcsolásán

29234

Csapágyelrendezés járművek villamos motorai számára

29169

Forgattyúelrendezés villamos motorral hajtott járművek számára

28645

Önműködően szabályozó pneumatikus folyadék ellenállás

28643

Motorelrendezés villamos vasúti járműveken

28512

Csúsztató gyűrű elrendezés váltakozó áramú villamos gépeken

28075

Önműködő nyomásszabályozó áramszedők számára

27966

Motorkapcsolás magas feszültségű üzem számára

27704

Munkavezeték elektromos vasutak számára

27644

Kontaktusgyűrűk elrendezése kaszkádba kapcsolt forgóáramú motorpárokon

27290

Két vagy több forgóáramú motorkaszkád egymással való kapcsolása

26205

Elektromos vonatok vezetésére szolgáló berendezés

24581

Berendezés két motorkocsit tartalmazó elektromos üzemű vonatnak bármely motorkocsikról való vezetésére

23291

Újítás sűrített levegővel működő folyadék rheosztátokon

23236

Több készüléknek bizonyos meghatározott sorrendben való állítására és más sorrendben való visszaállítására szolgáló berendezés

22970

Pneumatikus vagy hydraulikus átiktató és ennek működtetésére szolgáló szerkezet

22059

Újítás sűrített levegővel működő folyadék reosztátokon

21539

Önműködő kapcsolóberendezés elektromos vasutak munkavezetékeinek vonalszakaszai számára

21520

Önműködő elektromos-relais, elektromos járművek és szállítóművek légnyomású fékeinek működtetésére

21228

Vezénylő készülék egy vagy több sűrített levegővel működtetett folyadék-rheostat egyidejű ki- és beiktatására

21212

Kombinált reverzáló és önműködő maximal kiiktató többfázisú váltóáramú motorok számára

20346

Újítás villamos kontaktus készüléken

17858

Újítások villamos vasúti motorokon

17826

Komprimált levegővel működésbe hozott folyadék ellenállás

16577

Újítások dynamogépeken

9634

Eljárás kóbor, váltakozó áramok okozta telefonzavarok megakadályozására

9633

Újítás váltakozó áramú motorokon

 

 

 

 

Külföldi szabadalmai közül néhány

 

 

Inventor

Applicant

Publication info

1

Improvements relating to Motors or Motor Casings for Tramway Vehicles or the like

KANDO COLEMAN DE (HU) 

KANDO COLEMAN DE (HU)

GB189916961 - 1899-11-04

2

  Improvements in Rheostats and Means for Operating the same

KANDO COLEMAN DE (HU) 

KANDO COLEMAN DE (HU)

GB189916960 - 1900-05-19
 

3

Improvements in the Suspension of Conducting Wires

KANDO COLEMAN DE (HU) 

KANDO COLEMAN DE (HU)

GB190106947 - 1902-03-27
 

4

  Improvements in Liquid Rheostats Operated by Means of Compressed Air

KANDO COLEMAN DE (HU) 

KANDO COLEMAN DE (HU)

GB190106261 - 1901-05-18
 

5

Improvements in or relating to Pneumatic Brakes for Electrically Propelled Vehicles and the like

KANDO COLEMAN (HU) 

KANDO COLEMAN (HU)

GB190022234 - 1901-03-16
 

6

Improvements in or relating to Electric Railways, Tramways, and the like on a Sectional Conductor System

KANDO COLEMAN (HU

KANDO COLEMAN (HU)

GB190022233 - 1901-02-16
 

7

Combined Reversing Switch and Automatic Maximum Current Interrupter for Multi-phase Current Motors

KANDO COLEMAN DE (HU) 

KANDO COLEMAN DE (HU)

GB190016082 - 1900-11-17
 

8

  A Device for Putting into and Cutting out of Circuit Liquid Rheostats Operated by Means of Compressed Air in my patents list 

KANDO COLEMAN DE (HU) 

KANDO COLEMAN DE (HU)

GB190016081 - 1900-11-03
 

9

  Improvements in Liquid Rheostats Operated by Means of Compressed Air

KANDO COLEMAN DE (HU) 

KANDO COLEMAN DE (HU)

GB190014368 - 1901-02-23
 

10

An Improvement in Dynamo Machines

KANDO COLEMAN DE (HU)

KANDO COLEMAN DE (HU)

GB189910413 - 1899-07-15
 

Közös külföldi szabadalmai Bláthy Ottó Titusszal

 

Inventor

Applicant

Publication info

Anordnung zur Verhütung von Telephonstörungen durch vagabondierende Wechselströme in my patents list 

BLATHY OTTO-TITUS (AT); KOLOMAN VON KANDO (AT)

BLATHY OTTO TITUS (AT); KANDO KOLOMAN VON (AT)

CH14550 - 1897-12-31

Neuerung an Wechselstrommotoren in my patents list 

BLATHY OTTO-TITUS (AT); KOLOMAN VON KANDO (AT)

BLATHY OTTO TITUS (AT); KANDO KOLOMAN VON (AT)

CH14547 - 1897-12-31

Improved Method of and Means for Preventing Disturbances in Telephone Circuits by Alternating Current Installations in my patents list 

BLATHY OTTO TITUS (HU); KANDO KOLOMAN (HU) 

BLATHY OTTO TITUS (HU); KANDO KOLOMAN (HU)

GB189709708 - 1897-06-05

Improvements in Alternating Current Motors in my patents list 

BLATHY OTTO TITUS (HU); KANDO KOLOMON (HU) 

BLATHY OTTO TITUS (HU); KANDO KOLOMON (HU)

GB189709707 - 1897-06-05

Kapcsolódó dokumentumok az interneten

http://www2.chem.elte.hu/gigant_club/pic/hu/electric/v40/index_hu.html
http://www.komal.hu/cikkek/kando/kando.h.shtml
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kand%C3%B3-mozdony

KANDÓ KÁLMÁN (1869 - 1931)

KANDÓ KÁLMÁN

A főiskola egyik épülete a Kandó-féle mozdonnyal

Kandó Kálmán első villanymozdonya