Az uniós GDP 39%-át a szellemitulajdon-intenzív ágazatok biztosítják

Először készült tanulmány annak számszerűsítésére az Európai Unióban, hogy a szellemitulajdon-intenzív ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá az uniós gazdasághoz a GDP, a foglalkoztatás, a bérek és a kereskedelem tekintetében. Magyarországon az uniós átlag feletti ezen ágazatok gazdasági súlya.

Az Európai Bizottság mutatta be szeptember 30-án azt a tanulmányt, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatallal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal közösen készített „A szellemitulajdon-intenzív iparágak hozzájárulása az európai gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz” (Intellectual Property Rights intensive industries: contribution to economic performance and employment in Europe) címmel.

A szellemitulajdon-jogok jelentőségét az uniós gazdaság szempontjából vizsgáló tanulmány a legfontosabb szellemitulajdon-jogokat, így a szabadalmakat, a védjegyeket, a formatervezésiminta-oltalmakat, a szerzői jogot és a földrajzi árujelzőket vette figyelembe.

A tanulmány főbb megállapításai:

  • az európai ágazatok közel fele szellemitulajdon-intenzív ágazatnak tekinthető, azaz az egy munkavállalóra jutó szellemitulajdon-jogok meghaladják az átlagot;
  • az EU teljes gazdasági tevékenységének mintegy 39%-a (évi kb. 4,7 billió euró) szellemitulajdon-intenzív iparágakban keletkezik;
  • a teljes uniós foglalkoztatás körülbelül 26%-a (56 millió állás) köthető közvetlenül ezekhez az iparágakhoz, további 9% pedig közvetetten kapcsolódik hozzájuk, így összességében a szellemitulajdon-intenzív ágazatok adják az uniós álláshelyek 35,1%-át (77 millió állás);
  • ezekben az iparágakban a fizetések átlagos szintje 40%-kal magasabb a többi iparághoz képest, a heti átlagbér 715 euró szemben a nem ilyen jellegű ágazatokon belüli 508 euróval;
  • az uniós kereskedelem oroszlánrésze a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban zajlik: az uniós behozatal 88%-a, a kivitel 90%-a származik ezen ágazatokból;
  • A tanulmány több száz szellemitulajdon-intenzív iparágat azonosított, többek között például:

    • szabadalom-intenzív ágazatok a gyógyszeralapanyag-gyártás, a vegyi termékek, az optikai eszközök gyártása vagy a híradástechnikai berendezések gyártása;
    • védjegy-intenzív ágazatok a bortermelés, a testápolási cikkek gyártása, a játék- és a sportszergyártás, de a webportál-szolgáltatás is;
    • a formatervezésiminta-intenzív ágazatok az óragyártás, járműgyártás és a ruházati termékek gyártása;
    • a szerzői jogi szempontból legintenzívebb ágazatok a szerzői művek készítéséhez, illetve rögzítéséhez kapcsolódnak, mint a könyvkiadás, lapkiadás, szoftverkiadás, film-, video-, televízióműsor-gyártás vagy a hangfelvétel-készítés és kiadás;
    • földrajziárujelző-intenzív ágazatok a tejtermékek gyártása, a szeszes ital gyártása, a bortermelés és a sörgyártás.

Az uniós szintű megállapításokon túl a szellemitulajdon-intenzív ágazatoknak az egyes uniós tagállamok gazdasági mutatóira gyakorolt hatásával is foglalkozik a tanulmány. Magyarországon valamennyi szellemitulajdon-jogot figyelembe véve a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak: a GDP 45,1%-át biztosítják, és a munkahelyek 27,2%-át adják. Különösen magas mértékű a szabadalom-intenzív iparágak (20% az uniós 13,9%-os átlaggal szemben), a védjegy-intenzív ágazatok (38,3% az uniós 33,9%-kal szemben) és a formatervezésiminta-intenzív ágazatok (17,9% az uniós 12,8%-kal szemben) gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása, amely ágazatokhoz kapcsolódó foglalkoztatási mutatók is 1-2%-kal meghaladják az uniós átlagot. A szerzői jogi ágazatok mutatói az uniós átlaghoz hasonló adatokat mutatnak: a gazdasági teljesítmény 4,4%-át biztosítják (az uniós átlag 4,3%), a foglalkoztatásban pedig 3,1%-os súllyal jelennek meg (az uniós átlag 3,2%). Egyedül a földrajzi árujelzők tekintetében nem haladják meg a Magyarországra vonatkozó adatok az uniós átlagot.

A tanulmány elemzi az egyes tagállamokban a szellemitulajdon-intenzív ágazatok által biztosított munkahelyek mögött álló belföldi és külföldi cégek arányát is. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamokban a legmagasabb a külföldi cégek aránya a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban: Csehországban 36% (ebből 25% EU-s, 11% EU-n kívüli), Szlovákiában 34,7% (27% EU-s, 7% EU-n kívüli), míg Magyarországon 33,3% (22% EU-s, 11% EU-n kívüli). Megvizsgálva, hogy mely tagállamok hozzák létre a legtöbb munkahelyet országhatáraikon túl az EU területén az érintett ágazatokban, Németország (28%), Franciaország (15%), Hollandia (11,7%) és az Egyesült Királyság (11%) vezetnek.

Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért és a szolgáltatásokért felelős európai uniós biztosa hangsúlyozta: „Meg vagyok győződve arról, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kiemelten fontos szerepet játszanak az innováció és a kreativitás előmozdítása terén. A tanulmány is bizonyítja, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében mennyire fontos a szellemitulajdon-jogok támogatása. Az eredmények lehetővé teszik, hogy konkrét adatokra épülő politikát folytassunk, hiszen a csúcstechnológiai iparágaktól kezdve a sportszereken keresztül a számítógépes játékok gyártásáig a gazdaság minden területén használunk szellemitulajdon-jogokat, gyakran nem csupán egyféle, de több típusú jogot is.”

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke szerint „Úttörő jelentőségű és hiánypótló ez a szellemi tulajdon gazdasági súlyát mérő tanulmány, amely magyar vonatkozásban is számos tanulsággal szolgál. Rámutat arra, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok az innovatív vállalkozások számára rendkívül fontosak: ahhoz, hogy a magyar vállalkozások versenyképesek legyenek itthon és a világgazdaságban egyaránt, szükségük van szellemi termékeik védelmére. A felmérés eredményei egybecsengenek a Kormány által ez év augusztusában elfogadott szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv alaptézisével is, miszerint a szellemitulajdon-védelem a társadalmi fejlődés és a gazdasági növekedés egyik húzóereje, ezért hatékony és tudatos használatát fejlesztenünk szükséges."

A tanulmány magyar nyelvű összefoglalója elérhető itt.
A teljes, angol nyelvű tanulmány elérhető itt.

A tanulmányból kiemelt fontosabb diagramok itt megtekinthetők.
A tanulmányhoz kapcsolódó gyakran ismételt kérdésekhez tartozó válaszok elolvashatóak itt (angol nyelven).

  

2013/09/30