Védjegyjogosultak figyelmébe: doménnevek bejegyzése a .eu felső szintű domén alá
2005 decemberétől nyílt meg a lehetőség az első doménnevek bejegyzésére az új .eu felső szintű domén (TLD) alá. A rendszer az első időszakban még csak korlátozott módon hozzáférhető, de 2006 áprilisától a regisztráció valamennyi európai uniós állampolgár, valamint az Európai Közösség területén bejegyzett vállalat számára nyitottá válik.
1. A .eu domén
A .eu felső szintű domén bevezetésének körülményeit a 733/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. A rendelet előírásai szerint a .eu domén kezelését és a kapcsolódó adminisztrációs feladatokat egy e célra létrehozott nyilvántartó látja el. A 2003/375/EK európai bizottsági határozat a European Registry for Internet Domains (EURID) elnevezésű, Belgium, Olaszország és Svédország nemzeti nyilvántartói által, valamint a cseh és szlovén nemzeti nyilvántartók támogatásával alapított konzorciumot jelöli ki a .eu domén nyilvántartójának. A .eu domén alá bejegyzendő doménnevek nem közvetlenül az igénylőktől, hanem kizárólag akkreditált regisztrátorokon keresztül jutnak el a nyilvántartóhoz. A .eu domén alá történő bejegyzéseket tehát csak az olyan internetszolgáltatók vagy egyéb szervezetek vállalhatják, amelyek a vonatkozó szabályoknak megfelelően szerződést kötöttek a nyilvántartóval, és eleget tettek az előzetes befizetési követelménynek (az EURID minimum 10 000 euró befizetését írja elő a regisztrátorok számára). Az akkreditációs eljárás 2005. június 16-án indult be, Magyarországon jelenleg tizenhárom akkreditált cég működik*.
2. A .eu doménnevek igénylésének feltételei
A .eu doménnevek igénylésének feltételeit a 2005-ben módosított 874/2004/EK európai bizottsági rendelet, valamint az EURID regisztrációs irányelvei szabályozzák részletesen. A rendelet szerint a domén megnyitására több lépcsőben kerül sor. Az ún. átmeneti időszak lejártával - 2006. április 7-től - a doménnevek széles körű bejegyzésére az alábbi feltételek mellett nyílik lehetőség.
A .eu felső szintű domén alatt a közösségi bejegyzésű székhellyel, közösségi központi ügyvezetési hellyel vagy üzleti központtal rendelkező vállalkozások, az Európai Közösség területén létesített szervezetek, vagy az Európai Közösség területén lakóhellyel rendelkező természetes személyek igényelhetnek doménnevet.
A kiválasztott név legalább két, de legfeljebb hatvanhárom karakterből, illetve számból állhat. A név tartalmazhat kötőjelet, kivéve az első, a harmadik, a negyedik vagy az utolsó helyen. Az EURID tervezi, hogy a közeljövőben az Európai Unió hivatalos nyelveiben található speciális karakterek használatát is lehetővé teszi. Az igénylők a nyilvántartó által üzemeltetett WHOIS („Ki Kicsoda”) adatbázis segítségével ellenőrizhetik, hogy a kiválasztott név még nincs-e regisztráltatva. Egyes nevek egyáltalán nem, vagy csak második szintű doménnévként regisztráltathatóak, és egyes megjelölések kizárólag adott intézmények számára vannak fenntartva. Az első kategóriába tartoznak a tagállamok által megjelölt egyes földrajzi és/vagy geopolitikai fogalmak, amelyek listáját az Európai Bizottság tette közzé. További megszorítás, hogy az országjelölő alpha-2 kódok (pl. HU) nem jegyezhetők be második szintű doménnévként közvetlenül a .eu TLD-n. A tagállamok, illetve a tagjelölt országok szintén jegyzékbe vetethetik hivatalos vagy általában használatos nevüket, egy vagy több hivatalos nyelven, és ezeket a megjelöléseket csak a jegyzék szerinti országok tarthatják fenn vagy jegyezhetik be második szintű doménnévként közvetlenül a .eu TLD-n. Megjegyzendő, hogy Magyarország ötven megjelölést vetetett fel ez utóbbi listába. Az Európai Bizottság, valamint az EURID szintén fenntarthatnak maguknak bizonyos neveket.
A bejelentési igénynek tartalmaznia kell az igénylő nevét, lakcímét és e-mail címét. Csatolni kell emellett egy nyilatkozatot arról, hogy az igénylő eleget tesz a rá vonatkozó követelményeknek, egy elismervényt a bejelentés jóhiszeműségéről, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy az igénylő elfogadja a regisztráció valamennyi feltételét. A regisztrációs igényt a regisztrátor továbbítja elektronikus úton a nyilvántartónak. A regisztráció az elsőbbségi elv alapján működik, tehát az ugyanahhoz a névhez kapcsolódó igényeket a beérkezési sorrendben veszik figyelembe. Amennyiben az igény megfelel valamennyi követelménynek, a nyilvántartó levonja a regisztrátor számlájáról a megfelelő díjat, és a nevet automatikusan regisztrálják. A regisztráció időtartama egy év, amely meghosszabbítható. Az újonnan regisztrált doménnév az EURID szerverének frissítésétől - amelyre naponta öt alkalommal kerül sor - válik aktívvá, és bekerül a WHOIS adatbázisba.
3. Az átmeneti időszak és a védjegyjogosultak által élvezett előnyök
Az EURID ütemterve szerint a nyílt regisztráció 2006. április 7-től indul be, ezt azonban egy átmeneti időszak előzi meg, amely alatt korábbi jogok jogosultjai - így többek között a védjegyjogosultak, valamint a földrajzi árujelzők jogosultjai is - előzetes bejelentést tehetnek. Az átmeneti időszakban alkalmazott eljárás célja, hogy a korábbi jogok jogosultjai biztosíthassák maguknak, hogy az érintett megjelöléseket az ő javukra regisztrálják doménnévként, és ily módon elkerüljék az esetleges rosszhiszemű bejegyzéseket. Az eljárás lebonyolítására az EURID külön szabályzatot dolgozott ki.
Az átmeneti időszak két szakaszra oszlik. Az első fázisban, amely 2005. december 7-én kezdődött, és két hónapig tartott, kizárólag lajstromozott védjegyek és földrajzi árujelzők jogosultjai tehettek bejelentést, valamint közintézmények igényelhették nevük, vagy a név rövidítésének regisztrálását. A második, 2006. február 7-től beinduló fázisban az előbbieken kívül az egyéb, nemzeti szinten védelem alatt álló nevek jogosultjai is kérhetik az érintett nevek bejegyzését. Ez utóbbi kategóriába tartoznak az irányadó szabályozás szerint a nem lajstromozott védjegyek, a kereskedelmi nevek, a cégnevek, a cégjelzések, a családnevek vagy a védett irodalmi és művészeti alkotások megkülönböztető címei. A korábbi jogon alapuló bejelentések esetében a védelem alatt álló név teljes egésze regisztráltatható csak doménnévként. Tekintettel a doménnévrendszer sajátosságaira, a szabályozás a „teljes” névvel azonosnak tekinti a több szóból álló megjelölés egybe- vagy kötőjellel történő írását. Hasonló módon, speciális karakterek esetében a közösségi szabályozás elfogadja ez utóbbiak elhagyását, illetve kötőjellel vagy más megfelelő karakterekkel való helyettesítését.
Az irányadó rendelkezések szerint az átmeneti időszakban azok a védjegyjogosultak nyújthatnak be regisztrációs igényt, amelyek valamelyik tagállam nemzeti hivatala, a Benelux Védjegyhivatal vagy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (angol rövidítésével: OHIM) által lajstromozott védjegy jogosultjai vagy olyan, nemzetközi úton lajstromozott védjegyé, amelynek bejelentésében legalább egy EU-tagállamot is megjelöltek. Fontos, hogy a szabályozás a folyamatban lévő védjegybejelentésekre tehát nem alkalmazható. Másrészről a korábbi jogon alapuló igényeknél a védelem alatt álló név csak egyben regisztráltatható doménnévként. A védjegyek esetében azonban ez a szabály problémát okozhat, mivel egy „teljes” név meghatározása nem mindig egyértelmű, vagy akár lehetetlen. Az ábrás vagy kombinált védjegyek ezért csak úgy fogadhatók el, ha azok kizárólag egy névből állnak, vagy ha a szóelem a döntő, és az világosan elválasztható vagy megkülönböztethető az ábrától. Emellett szintén feltétel, hogy a doménnév a sorrend változtatása nélkül vegye át az ábrában szereplő valamennyi alfanumerikus karaktert (tehát számjegyeket és betűket egyaránt), valamint, hogy a szó által nyújtott általános benyomás világos, félreértelmezhetetlen legyen.
Az átmeneti időszakban követendő eljárás aprólékosan kidolgozott részleteit az EURID külön szabályzata tartalmazza. A hagyományosan benyújtandó dokumentumokon kívül a bejelentőnek igazolnia kell többek között, hogy valóban az érintett megjelölés jogosultja. Megjegyzendő, hogy használati szerződés esetében - természetesen kizárólag a védjegyjogosult engedélyével - a használó is igényelheti a védjegynek megfelelő doménnevet. Az igény benyújtása szintén a regisztrátorokon keresztül történik, a jogosultságot igazoló dokumentumok érvényességét azonban egy külön e célra kijelölt szervezet, az ún. hitelesítő ügynök vizsgálja meg. A hitelesítő tájékoztatja a vizsgálat eredményeiről a nyilvántartót, aki az elsőbbségi elv alapján dönt a név regisztrálhatóságáról. Az elfogadott doménnév a pozitív döntést követő negyven napig tartó „felszólalási” időszak után aktiválódik. A név elutasítását követő negyven nap alatt szintén lehetőség van vitarendezési eljárás indítására. Az átmeneti időszak alatt beérkezett bejelentésekkel kapcsolatos információt egy speciális WHOIS adatbázis foglalja össze, amelyben nyomon követhető többek között a bejelentés állapota.
Tekintettel arra, hogy a fenti összefoglaló nem ad teljes körű tájékoztatást, ajánljuk a kapcsolódó jogszabályok, valamint az EURID szabályzatainak részletes tanulmányozását a http://europa.eu.int és a http://www.eurid.eu honlapokon.
* Mile Informatika Kft; Versanus Kft.; BlazeArts Kft.; Euro Internet Kft.; REGEU ISZT Kft.; Interware Rt.; INTERLINK Networks, DENINET Kft, , 1A Hosting Kft., Globalservice Kft., Dataglobe Kft., 1B Telekom-e-many Tanacsado Kft., SzoNet-EU Domain Regisztrációs Iroda.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />