Jedlik Ányos emlékünnepség Szimőn
A Vág, a Kis-Duna és a Nyitra folyók árterében fekvő Szimő (mai, szlovák nevén Zemné) községben 2004. április 24-én nagyszabású emlékünnepségre került sor a helyi Jedlik Ányos Társaság szervezésében.
A rendezvényre Szimő polgármesterétől, Bób Jánostól meghívást kapott dr. Bendzsel Miklós, az MSZH elnöke, akit elkísért Tidrenczel Béla, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. A meghívást elfogadta Darina Kyliánová, a besztercebányai Szlovák Iparjogvédelmi Hivatal elnöke is.
A mintegy 2200 lakosú, 75 százalékban magyar ajkú, fejlett infrastruktúrával rendelkező község életében most is nagy esemény volt a falu nagy szülötte, Jedlik Ányos bencés szerzetes, tudós professzor és feltaláló emlékének szentelt ünnepség.
A község vezetése nagy odaadással ápolja a nagy magyar tudós örökségét. 1993-ban az önkormányzat a templomkertben Jedlik Ányos mellszobrot állított, 1995-ben a Szent Anna templom parókiáján Jedlik emlékszobát rendezett be. 2000-ben a régi iskola épületének átalakításával az emlékszoba impozáns helyre került, ahol számos egyéb értékes tárgy mellett helyet kapott Jedlik három fontos találmánya: a dinamó, a forgony és az elektromos kocsi is.
Az emlékünnepség a mellszobor koszorúzásával kezdődött. Előtte a Szent Anna templomban emlékmisét celebrált Durco Zoltán felvidéki esperes. Az eseményen jelen volt a magyar és a szlovák diplomáciai testület, a felvidéki magyar politikai, társadalmi és tudományos élet több jeles képviselője, mintegy 100-150 fő. Ünnepi beszédet tartott Bugár Béla, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke és Láng Judit, a Magyar Köztársaság Szlovákiai Nagykövetségének tanácsosa. Ezután az intézmények és a meghívott vendégek elhelyezték koszorúikat a mellszobornál, közöttük dr. Bendzsel Miklós, az MSZH elnöke is.
A koszorúzást követően a helyi kultúrházban magyar és szlovák nyelvű tudományos szimpóziumra került sor, amelyet Bauer Edit parlamenti képviselő nyitott meg.
Ozogány Ernő felvidéki tudománytörténész a Jedlik életút főbb állomásait felvillantva több, eddig nem kellőképpen ismert momentumra hívta fel a figyelmet és foglalkozott a Jedlik kortársaiként ténykedő pozsonyi magyar tudósok munkásságával.
Koncsol László Jedlik-díjas író és helytörténész a kortárs csallóközi magyar írók és tudósok helytörténeti munkáit, kiadványait ismertette.
A Jedlik-díjas Liszka József néprajzkutató a szlovákiai magyarok összetartását hangsúlyozva javasolta, hogy a Jedlik-díjasok a jövőben is rendszeresen találkozzanak Szimőn.
Deák László, a Magyar Országos Szikvízkészítő Ipartestület elnöke beszámolt a Jedlik Ányos „teremtette” iparág jelenlegi magyarországi helyzetéről, törekvéseikről, a mintegy 1500 szikvízkészítő kisüzem ténykedéséről és arról, hogy a szódavíz Hungaricum lett.
Bendzsel Miklós beszédében három fő pillérre támaszkodott. Elsőként méltatta a jedliki hagyomány örökítő, értékteremtő és értékadó szerepét, kiemelve az állhatatosság, a türelem és a szerénység fontosságát, mellyel a nagy tudós példát mutatott a mai generációknak is. Elemezte a szlovák partnerhivatallal folytatott együttműködés naprakészségét, aktualitását, közös céljainkat és törekvéseinket az európai szabadalmi rendszerben és az Európai Unióban, Párkány és Komárom hídjait idézve szimbólumként. Végezetül beszámolt a Szellemi Tulajdon Világnapja kapcsán, április 26-án tervezett magyar hivatali emlékünnepség tervezett eseményeiről.
Darina Kyliánová beszámolójában kiemelt szerepet kapott, hogy a szlovák tudóstársadalom is nyilvántartja és ápolja a magyar iskolákban egykor tanító nagy tudós örökségét, aki 2002-ben a Szlovák Nemzeti Múzeum „szellemi nagyjai” közé került. Megemlítette, hogy a szlovák hivatal a nagy szlovák tudós, Jan Bahyl emlékére 1999-ben díjat alapított, amelyből eddig hármat adományoztak. Beszélt a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából tartandó „A szellemi tulajdon Szlovákiában” című konferencia előkészületeiről és felolvasta Kamil Idris, a WIPO főigazgatójának üzenetét.
A megemlékezést a 2004. évi szlovák Jedlik Ányos díjátadási ceremónia zárta. Bób János kuratóriumi elnök a két díj közül az egyiket Szőcs Ferenc professzornak, a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársának ítélte az elektromosságtan és az anyagszerkezet terén folytatott kutatásaiért. A másik díjat Végh László könyvtáros és levéltáros kapta társadalomtudományi és szociológiai munkásságáért.
A megemlékezés hangulatát jellemző két mottó :”Kinek nincs múltja, nem lehet jelene és jövője sem” és a Jedlik Ányos mellszobrán is megörökített, örökbecsű idézet: „Az igazak örökké élnek”.