Szerzői jogérvényesítés az online térben
Az új technológiák hatása a demokráciára címmel rendezett szakmai konferenciát az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete 2022. május 25-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A délutáni plenáris szekcióban a szerzői jogok és az online tartalommegosztók közötti kapcsolódásokról is szó esett.
A szekcióülést Lábody Péter, az SZTNH jogi elnökhelyettese vezette, aki bevezetőjében kiemelte, a technológia fejlődés nyomán az egyes közösségi platformok szerepe jócskán megváltozott. Egyszerű közvetítőkből az online tartalomfogyasztás meghatározó forrásaivá váltak, népszerűségük hatalmas hirdetői bevételeket eredményez számukra, amelyekből a tartalmat előállító alkotók, a kreatív ipar befektetői a korábbi jogszabályi környezet keretei között csak kevéssé részesültek. Éppen ezt az egyenlőtlenséget próbálta rendezni az Európai Unió egy irányelv elfogadásával, amelynek átültetését hazánkban a 2021. június 1-jén életbe lépett új szerzői jogi törvény végezte el. Időszerű tehát annak vizsgálata, hogy az immár első születésnapját ünneplő új szabályozás milyen gyakorlati következményeket hozott és mennyiben teremtett valós lehetőséget a tartalom-előállítóknak szerzői jogaik érvényesítésére.
Az első előadó Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke volt, aki az új sajtókiadói jogok érvényesítéséről, annak kihívásairól, tapasztalatairól beszélt. Véleménye szerint egy jól működő demokráciának fontos része a függetlenül, gazdaságilag stabilan működő sajtó, viszont a globális online platformok megjelenése felforgatta a média világát, finanszírozási szempontból korábban jól működő üzleti modellek váltak kevéssé hatékonnyá. Ráadásul eközben az online tartalommegosztók kvázi monopolhelyzetet teremtettek a hirdetési piacon, amit jól mutat, hogy 2008 óta hiába nőtt a médiapiaci összbevétel, a lapkiadói összárbevétel csökkent. Kovács abban bízik, hogy az új szerzői jogi törvényben szereplő sajtókiadói jog érvényesítése lehetővé teszi a tartalom-előállítók méltányos díjazását, ugyanakkor úgy látja, a lapkiadók sokkal előnyösebb szerződést köthetnek, ha közös jogkezelő szervezeten keresztül lépnek fel, mintha egyesével kezdenének megállapodásokat kötni az online tartalommegosztókkal.
Hasonlóan nehéz a helyzet a zenei piacon is, ahol a globális streamoldalak esetében nem egyszerű a szerzői jog érvényesítése. Kabai Eszter, az ARTISJUS jogi igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, mindez amiatt bonyolult, mert a szerzői jogok területi alapon, országhatárok között eltérően érvényesíthetők, így egy országokon átnyúló szolgáltatás megfelelő jogosítása nehézkes. Az új szerzői jogi szabályozás a szerzői jog birtokosai esetében 2021 júniusában egyértelművé tette, hogy a tartalommegosztó szolgáltató köteles szerzői jogi engedélyeket beszerezni, ugyanakkor számos gyakorlati kérdés még rendezésre vár.
Detrekői Zsuzsa, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének felügyelőbizottsági tagja ugyanakkor arra világított rá, hogy a magyar tartalomszolgáltatók nincsenek könnyű helyzetben a szerzői jogi engedélyek beszerzése terén, mivel gyakorlatilag egyesével kellene foglalkozniuk a feltöltött tartalmakkal, amire viszont nincs kapacitásuk.
Az elhangzott előadásokra Juhász Levente, Google Magyarország public policy menedzsere reagált. A zenei szerzői jogok kapcsán elmondta, hogy a Youtube a bevételeinek már az új törvény bevezetése előtt is több mint 50 százalékát a tartalom tulajdonosainak juttatta. A sajtókiadói jog esetében pedig arról beszélt, hogy maximálisan támogatják azokat a kiadókat, amelyek a digitális platformokon is jelen kívánnak lenni, és hogy ők egyelőre külön-külön megállapodásokat kötöttek néhány médiavállalkozással.