OOC workshopot szervezett az SZTNH

Kereskedelmi forgalomban már nem kapható művek felhasználásáról tartott workshopot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Nyitóelőadásában Sulyok Ádám, az SZTNH Szerzői Jogi Főosztályának vezetője ismertette a rezsim alapjait. A teltházas rendezvényen könyvtárak, levéltárak és kulturális örökségvédelmi intézmények képviselői vettek részt és tanácskoztak az OOC művek minél szélesebb körű felhasználásának lehetőségeiről.

Kereskedelmi forgalomban nem elérhető műnek (OOC) nevezzük azokat az alkotásokat, tipikusan regények, filmek, poszterek, amelyek még szerzői jogi védelem alatt állnak és ez által a felhasználásukhoz engedélyt kell kérni, azonban a kereskedelmi forgalomban már nem kaphatók, vagy soha nem is képezték a kereskedelmi forgalom részét. Így például egy olyan könyv, amit 1990-ben adtak ki, még szerzői jogi védelem alatt áll, azonban, ha azóta nem volt új kiadása, és csak egyes antikváriumokban érhető el, akkor kereskedelmi forgalomban nem elérhetőnek fog minősülni. Az ilyem műveket a kulturális örökségvédelmi intézmények (pl.: könyvtárak) egyebek mellett digitalizálhatják a megfelelő eljárás lefolytatásával, egészen addig amíg a jogosult nem tiltakozik. Ha az adott műtípusok szerzői képviseletében (pl.: zeneművek esetén) működik közös jogkezelő szervezet az országban (pl.: Artisjus) akkor ennek a szervezetnek az engedélyével, díj ellenében végezhető a felhasználás, míg, ha nincs az adott műtípusok esetén olyan közös jogkezelő szervezet, aki a releváns jogokat kezelné (pl.: ma Magyarországon az irodalmi művek esetén nincs ilyen szervezet), akkor az intézmények szabad felhasználás keretében használhatják ezeket az OOC műveket. Ez tehát azt jelenti, hogy az intézményeknek nem szükséges közvetlenül a szerzőtől engedélyt kérniük, és ez által lehetőségük van a gyűjteményükbe tartozó művek nagyobb mértékű digitalizálására és másokkal való online megosztására.

Sulyok Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy már 2011-ben született egy megállapodás, ami az OOC (out of commerce) rendszer előfutára volt. Hozzátette, ma már nem az irányelvi rendelkezések átültetéséről beszélünk, hanem arról, hogyan lehet praktikusan alkalmazni és jobbá tenni a rendszert, és hogy milyen nehézségek vannak. Rávilágított arra, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények mögött van egy társadalmi érdek a művek elérése kapcsán, amivel szemben áll a szerzők, pl. az írók érdeke, így az OOC művek felhasználása során e két érdek között kell az egyensúlyt fenntartani.

A workshopon Dancs Szabolcs, az Országos Széchenyi Könyvtár képviseletében arról tartott előadást, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg az OOC művek azonosítása és felhasználása. Bemutatta azt is, hogy az European Intellectual Property Office (EUIPO) OOC portálja hogyan segíti a munkájukat. Tóth Gábor, az SZTNH Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársa gyakorlati tanácsokat mutatott a kollégáknak, valamint bemutatta az OOC adatszolgálattás folyamtát, illetve a beazonosított művek kezelését az OOC portálon.
A workshop harmadik harmadában Grad-Gyenge Anikó, a ProArt képviseletében az OOC művek közös jogkezelésben címmel tartott előadást, amelyben elmondta, mi a teendő azokkal a művekkel amiket közös jogkezelőkön keresztül érnek el az intézmények, és bemutatta, hogy a rezsim kapcsán a közös jogkezelő szervezetek milyen kihívásokkal néznek szembe. A workshop végén Gubicz Flóra Anna az SZTNH Szerzői jogi osztályának képviseletében az OOC rezsimet az EUIPO szemszögéből ismertette.

Az esemény egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, ahol az OOC művek felhasználási rendje kapcsán a szakmai szervezetek által korábban felvetett, és a jelenlévők által a helyszínen feltett kérdésekre, észrevételekre, igyekeztek válaszokkal szolgálni az előadók.

2022/07/06