Jelentős változások előtt áll a szerzői jogi törvény
Az Országgyűlés április 8-án tárgyalta meg a szerzői jogi törvény módosítását, amely a szerzői jogi reform részét képező uniós irányelvek hazai jogba történő átültetését célozza. A reform első lépéseként még tavaly sor került a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeinek megteremtésére. A jelen módosítás többek között lehetővé teszi a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveknek a könyvtárak általi egyszerűsített felhasználását, tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében és erősíti a sajtókiadók platformokkal szembeni alkupozícióit.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a törvényjavaslathoz kapcsolódóan expozéjában előadta: a módosítás célja jogharmonizációs célt szolgál, amellyel két uniós irányelvet kívánnak a hazai jogrendbe átültetni.
A módosítás emellett az elmúlt években felmerült gyakorlati szinten megfogalmazódott problémákra, tapasztalatokra alapozva bizonyos pontokon kiegészíti és módosítja a hatályos szerzői jogi szabályozást. Az államtitkár példaként említette a magáncélú másolás tekintetében végrehajtott modernizációs célú módosítást (pl.: teljes könyv csak kézírással való kizárólagos másolhatóságának eltörlése), valamint a felhasználási szerződések szintén meghaladott szabályainak modernizálását és ezáltal az online műfelhasználás engedélyezésének megkönnyítését.
A törvényjavaslat az irányelvek átültetése által új szabad felhasználási módokat vezet be, mint például a szöveg és adatbányászat tekintetében alkalmazandó kivétel, továbbá lehetővé teszi a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveknek a könyvtárak általi egyszerűsített felhasználását, tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében és erősíti a sajtókiadók platformokkal szembeni alkupozícióit. A javaslat továbbá tartalmaz a szerzők és előadóművészek helyzetének erősítése érdekében hozott rendelkezéseket is. Eszerint a szerzők és az előadóművészek számára felhasználási engedéllyel és átruházással érintett jogaik területén gondoskodni kell a méltányos díjazás folytonosságáról, és a megfelelő szerződési pozíció megteremtéséről.
Az általános vita során az Országgyűlésben ülő pártok alapvetően egyetértettek a módosítás szükségességével. A Fidesz részéről elhangzott, hogy a felhasználók által feltöltött tartalmakat kezelő platformok sokszor aránytalanul alacsony jogdíjat fizetnek, az uniós irányelv ugyanakkor egyértelműsíti, hogy a platformok szerzői jogi tevékenységet végeznek. Szintén fontos elemként említették a tájékoztatási kötelezettség rögzítését, ennek értelmében a szerzők és az előadóművészek évi rendszerességgel tájékoztatás kell kapjanak a keletkezett bevételekről, fizetendő díjakról.
Az ellenzéki pártok képviselői kiemelték, hogy többek között a digitális térben zajló robbanásszerű fejlődés tette elavulttá a jogszabályokat, emiatt is kellett rendbe tenni a szerzői jogi kérdéseket, hiszen a szerzők gyakorta szembesülnek azzal, hogy nem részesülnek jogdíjban. Emiatt kiemelten fontos azok védelme, akik értékeket hoznak létre.
Az általános vita zárásaként Völner Pál kiemelte, hogy a törvénymódosítás mögötti nemzetközi (uniós) háttér a nemzetközi platformokkal szembeni jogérvényesítés szempontjából is jelentőséggel bír.