Hogyan szerezd vissza az adód? - K+F Nap az SZTNH szervezésében

Több tízmillió forintos adókedvezményhez juthatnak azok a vállalkozások, amelyek kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak és tisztában vannak az őket megillető kedvezményekkel. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által végzett K+F minősítés megszerzésének fontosságára, az elérhető adókedvezmények mértékére hívta fel a figyelmet a hivatal a Hogyan szerezd vissza az adód? – K+F nap nem csak vállalkozásoknak című webináriuma 2022. november 29-én.

Az eseményen Lábody Péter, az SZTNH jogi elnökhelyettese köszöntötte az online térben csatlakozó, közel száz érdeklődőt. Kiemelte, az elmúlt években a világ működését alapvetően meghatározó és átalakító események a gazdaság egészére is komoly hatással voltak, amelyek új irányokat nyitottak a vállalkozások előtt. Sokkal inkább felértékelődött az immateriális javak, a szellemi tulajdon értéke, illetve azok megóvása. A hivatal éppen emiatt kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kkv-k minél szélesebb köre váljon tudatossá a saját szellemi vagyonának gazdasági hasznosításában: ennek egyik eleme a kutatás-fejlesztés, illetve az ehhez kapcsolódó, az SZTNH-tól igényelhető K+F minősítés megszerzése is, hiszen ezzel akár többmillió forintot is spórolhatnak a cégek adómegtakarítás formájában.

„Még ha első alkalommal nem is egyszerű folyamat a jogdíjkedvezmények igénybevétele, ám egy jó struktúra kialakítása után már automatikusan igénybe tudják venni a vállalkozások” – ezt már az első előadó, Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje mondta el. Előadásában kitért arra, hogy a jogdíjkedvezmények igénybevételének 2004-es bevezetése óta bár bizonyos feltételek szigorodtak, ám még mindig igen széles körben használatható, mégis csak kevesen élnek vele. Ráadásul bizonyos esetekben (a társasági adó és a helyi iparűzési adó esetében) a jogdíjkedvezmény és a K+F kedvezmény együttesen is kérhető. Hozzátette, jogdíjat tudunk kérni – és így kedvezményt is tudunk érvényesíteni - abban az esetben, ha valamit kifejlesztünk és azt licenszbe adjuk; vagy átadjuk a vagyoni jogokat (eladjuk a fejlesztést); ha megrendelésre fejlesztünk vagy akár ha olyan terméket fejlesztünk, amelybe beépül a szellemi alkotásunk legyen az akár szoftver, akár szabadalom, akár más adókedvezményre jogosító szellemi termék.

Szmollár Katalin, az SZTNH Innovációtámogatási Főosztályának vezetője a K+F minősítés előnyeiről tartott előadást. „A minősítés megszerzése amiatt lehet hasznos, mert így könnyebben tudunk állami és uniós pályázatokon részt venni (sokszor ezeknek előfeltétele is a minősítés), és adókedvezményeket is igényelhetünk” – kezdte Szmollár Katalin. Rávilágított, sok vállalkozás van, amely vagy nem is tud arról, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységet végez vagy azt hiszi, bármit csinál, az kutatás-fejlesztésnek minősül – pedig az igazság általában valahol a kettő között van. Előbbihez példaként említette, hogy egy zöldség- és gyümölcsszállító cég egyáltalán nem gondolta, hogy az általa kifejlesztett és használt takarófólia bizony K+F tevékenység lehet, és adókedvezményre jogosít. A minősítés megszerzésének 5 feltétele van: amit meg akarunk valósítani vagy megvalósítottunk, az módszeresen végzett kutatáson alapul, újszerű, alkotó tevékenységen alapul, bizonytalanság van benne (egy szakember számára sem egyértelmű, hogyan hozták létre a terméket vagy szolgáltatást), és később reprodukálható.

Killik László az MGI-BPO könyvvizsgálati üzletágának partnere, bejegyzett könyvvizsgálója ezt követően arról beszélt, hogy egy szervezet kutatás-fejlesztési tevékenysége hogyan jelenhet meg az éves számviteli beszámolókban. Elmondta, hogy ezen a téren nagyon fontos az előre gondolkodás, vagyis az, hogy a könyvelőkkel való egyeztetés előtt már tudjuk, milyen kutatás-fejlesztési tevékenységeket végünk adott évben. „A könyvelő a K+F minősítés, besorolás szempontjából nem szakember. Nem várható el tőle, megfelelő támogatás nélkül annak eldöntése, hogy adott számlák közül melyik tartozott alap- vagy alkalmazott kutatási, netán kísérleti fejlesztési tevékenységhez. Ehhez plusz információkra van szüksége, különben a céges számlára vásárolt marhamájról azt fogja gondolni, hogy a vállalat vezetője saját fogyasztásra vette azt és nem egy fontos kutatás alapanyagaként” – emelte ki Killik László.

A webinár zárásaként Halász Bálint, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda ügyvédje a szoftverekre vonatkozó szerzői jogi szabályozásról adott elő, valamint bemutatta ezek összhangját a szoftverfejlesztéssel kapcsolatos jogdíj-kedvezményekkel. Az alapfogalmak tisztázását és a szerzői jogi védelem sajátosságait követően beszélt a szoftver értékesítésének módjairól, a szoftver vagyoni jogainak átruházása és a felhasználási engedély (licensz) nyújtása közötti különbségekről, ezekkel kapcsolatos tévhitekről, továbbá nyílt forráskódú szoftver-elemek beépítéséről és adatbázisokról. „Bérfejlesztés esetén a Szerzői Jogi Szakértő Testület kidolgozta a 80-20 arányú megosztását a jogdíjnak és a megírási díjnak. A jogdíj-kedvezmények értelemszerűen az előbbire vonatkoznak, ehhez azonban a bevételek ilyen jellegű egyértelmű megosztására is szükség van. Természetesen minden eset más, azért más arány is elképzelhető, különösen, ha a konkrét projektben konfigurálás, támogatás vagy más vállalkozási jellegű elemek is vannak” – fogalmazott Halász Bálint.