Beszámoló az Szjt. 20 ünnepi konferenciáról
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE), a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület (MSZJF), és a Magyar Jogászegylet közös szervezésében 2019. november 25-én megrendezett eseményen közel száz fő gyűlt össze.
Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke köszöntőjében felidézte, hogy 2019-ben kettős évfordulót ünneplünk, ugyanis 135 évvel ezelőtt lépett hatályba az első magyar szerzői jogi törvény. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy az első magyar szerzői jogi törvény hozta létre írott formában a szerzői jogi anyagi jogot, megteremtette az alapját a hazai bírói jogfejlesztésnek, elindulhatott a szerzők, a felhasználók és a jogtudomány közötti párbeszéd, és megalakította a máig működő Szerzői Jogi Szakértő Testületet (SZJSZT). Ugyancsak ettől az első szerzői jogi törvénytől számítható az az elismert magyar szerzői jogi jogtudomány, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy lélekszámunkhoz és gazdasági potenciálunkhoz viszonyítva a magyar szerzői jogászok messze felül voltak, illetve felül vannak reprezentálva a nemzetközi szerzői jogi (szellemitulajdon-védelmi) intézményekben és szakmai szervezetekben. Pomázi elnök úr a jelenlévő id. dr. Ficsor Mihály, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) korábbi szerzői jogi főigazgatóhelyettese és dr. Gyertyánfy Péter, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tiszteletbeli elnöke mellett megemlékezett Bogsch Árpádról, akinek köszönhető a WIPO megalakítása és Boytha Györgyről is, aki WIPO szerzői jogi igazgatóként ugyancsak nemzetközileg elismert szaktekintély volt.
Az első panelben id. Ficsor Mihály „Húsz év múlva” című előadásában először visszatekintett a korábbi magyar szerzői jogi törvényekre (1884, 1921, 1969), majd érdekes gondolatkísérletbe kezdett, hogy vajon együtt ünnepeljük-e majd az Szjt. 40. születésnapját is, vagy addigra már egységes európai szerzői jogi kódex lesz érvényben. Faludi Gábor az Szjt. bírósági gyakorlatát vette végig, és előadásában megállapította, hogy néhány értelmező jellegű döntés ellenére az elmúlt húsz évben nem volt szükség arra, hogy a bíróság jogegységi döntésben, vagy kollégiumi állásfoglalásban igazítsa ki a jogszabályt. Győri Erzsébet, az SZJSZT elnöke a vizuális művekre vonatkozó Szjt. rendelkezéseket elemezte, míg Tomori Pál, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület igazgatója, a szomszédos jogok nemzetközi és hazai szabályozási kihívásairól beszélt, valamint arról, hogy ennek a magyar jogszabály mindezidáig jól megfelelt.
Grad-Gyenge Anikó a BME dékánhelyettese felidézte személyes emlékeit Magyarország EU-hoz történő csatlakozása körüli harmonizációs feladatokról, majd ezt követően ismertette az egyes irányelvek okozta kihívásokat. Lábody Péter, a Szerzői Jogi Főosztály vezetője előadásában megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a szerzői jogi reformcsomag ugyan több, lényeges módosítást eszközöl az uniós szerzői jogban, de egy jó részének az Szjt. már most is megfelel, így csak néhány ponton várható érdemi jogszabálymódosítás. Mezei Péter, az SZTE docense rövid nemzetközi összehasonlító szerzői jogi előadásában a globalizáció és az online közeg okozta szerzői jogi kihívásokra hívta fel a figyelmet.
A záró kerekasztal beszélgetésben, a korábbi előadók mellett, részt vett Legeza Dénes, a MIE szerzői jogi alelnöke, Gyertyánfy Péter és Kiss Zoltán. A jelenlévők megállapították, hogy az Szjt. egy jól sikerült jogszabály, amit a jogharmonizáció miatti számtalan módosítás ellenére érdemes megtartani. A belső váza koherens, magában hordozza száz év szerzői jogi jogtudományát, néhol indokoltan rugalmas szabályaival (exemplifikatív műtípusok és felhasználási módok) valamint technológiasemleges megoldásaival a technikai változásokat képes lekövetni. A jövőt illetően a kerekasztal résztvevői a tudatosságnövelést, az oktatás-képzés fontosságát, valamint a közös jogkezelők szerepének megőrzését hangsúlyozták.
