A digitalizáció és a modernizáció áll az SZTNH fókuszában 2022-ben
Két év kihagyás után lezajlott a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület tavaszi iparjogvédelmi konferenciája, amely a szabadalmi, védjegy, használati minta és egyéb iparjogvédelmi témákkal foglalkozott.
A két napos rendezvény Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajon Nemzeti Hivatalának elnöke előadásával indult. Bevezetőjében az elnök a legfrissebb kormányzati hírekhez csatlakozva bejelentette, hogy az SZTNH a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felügyelete alá tartozik. Kiemelte, hogy az SZTNH működésére vonatkozóan nagy fokú függetlenséget jelent, hogy a minisztérium csupán felügyeletet gyakorol a hivatal felett, így szabadabban végezhetik a szakmai munkát.
Az elnök bemutatta, hogy a szervezet milyen módon kapcsolódik a különböző szaktárcákhoz, hiszen a hivatal számos tevékenységének köszönhetően szinte minden minisztériummal van folyamatos szakmai kapcsolat. Így a már említett Kulturális és Innovációs Minisztérium mellett szoros együttműködés zajlik az Igazságügyi Minisztériummal a jogalkotással kapcsolatban, de például a stratégiai iparágakkal kapcsolatos iparjogi kérdésekkel a Technológiai és Ipari Minisztériummal folyik majd közös munka, míg az eredetvédelmi kérdésekben az Agrárminisztérium, a KKV-k versenyképességét illető IP kérdésekben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium lesz az illetékes. A szerzői jogok és a közös jogkezelés tekintetében pedig a Miniszterelnökség lesz az érintett kormányzati szereplő.
Pomázi Gyula nyitóelőadásában bemutatta az SZTNH új stratégiáját. Kiemelte annak 4 pillérét, amelyek:
- Fókuszban a modern és kiegyensúlyozott IP rendszer és szakpolitika
- Az innovációs ökoszisztéma ügyfélközpontú IP szolgáltatója
- A digitalizáció fejlesztésével a közszféra leginnovatívabb szereplője
- Független, együttműködő, vonzó szervezet
Elmondta, a stratégiát úgy alakították ki, hogy szem előtt tartották, hogy egyrészt szakpolitikát alakító, másrészt szakpolitikai rendszert építő feladatuk van és lesz, amely során megszólítják a különböző területeken tevékenykedő partnereket és stakeholdereket is. Mindennek megvalósítását szolgálják az együttműködések, amivel ráirányítják a tárcák, tárcaközi fórumok, valamint kormányzati döntéshozók figyelmét a szellemitulajdon-védelem fontosságára. Hozzátette, ezzel nem titkolt céljuk, hogy szeretnék tervezni, irányítani és nem lekövetni az IP-t érintő folyamatokat. A rendszer több elemből álló logikája úgy épül fel, hogy annak eredményeképp egy független, együttműködő, vonzó szervezet jön létre. Kiemelte, a hivatal működését olyan formában változtatták meg, hogy az visszatükrözi a kormányzati működést is.
Pomázi kitért arra is, hogy a stratégia egyik fontos pillére a digitalizáció, amelyet egy mintegy 1,7 milliárd forintos nagyságrendű fejlesztés formájában fognak megvalósítani a következő 3-4-5 évben. Ennek keretében digitalizációs fejlesztéseket hajtanak végre szinte minden szakterületen, de sor kerül automatizációra, és elvégzik a szükséges sztenderdizációkat is. Ezekre a lépésekre többek között a dinamikusan növekvő elektronikus bejelentési számok miatt van szükség. Az elnök kiemelte, felmérik és kidolgozzák, hogyan lehet a kormányzati törekvésekkel összhangban egy ügyfél-, és szolgáltatás központú IP rendszert építeni modern technológiák és innovációk alkalmazásával.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatal 63 szolgáltatásának csak 40-43 százalékát használják az ügyfelek, ezek adják a bevételek 80 százalékét, míg van olyan szolgáltatás, amire egyáltalán nincs igény. Kiemelte: a szolgáltatások sorát újra kell gondolni, a feleslegeseket ki kell vezetni, ezzel párhuzamosan pedig kedvezmény rendszereket kell bevezetni, amellyel egy mindenki számára megfelelő, újragondolt szolgáltatási portfóliót kell leképezni. Szintén a változásokkal kapcsolatban beszámolt róla, hogy átalakították a hivatal szabályozásait és belső rendszereit, valamint modernizálták az irányítási elemeket, és kitért arra is, hogy új management irányítja a hivatalt. Az elmúlt szűk egy évben megjelent újdonság a szervezetben a projekt szemléletű működés. Kiemelte, ezeket a lépéseket az elődök megalapozták, ezt vitte tovább a mostani vezetőség.
Pomázi célként határozta meg azt is, hogy a jövőben az IP eredményeket ne csak egy naturália, a szabadalmak száma alapján határozzák meg. Aláhúzta, ebből ki kell mozdítani a gondolkodásmódot, hiszen maga a szellemi tulajdon világa is számos szakterületet ölel fel, így nem szabad egy adat alapján elemezni és döntéseket hozni. Végig kell gondolunk, milyen fókuszterületek befolyásolják a legjobban Magyarország innovációs teljesítményét, ez alapján milyen területekre kell koncentrálni, és milyen adatokat kell elemezni. Ennek kapcsán megjegyezte, míg 2021 kiemelkedő év volt a bejelentési számok tekintetében, addig 2022 első negyedévében látszik egy beszakadás, amiről még nem lehet tudni, hogy tendencia indult-e el, vagy csupán a pandémia utáni számokhoz képest mutatkozik visszaesés. Az elnök úgy vélekedett, figyelembevéve a nemzetközi adatokat nem lehetünk derűlátóak. Itt kiemelte, hogy a magyar helyzet javítása azért is fontos kihívás, mert a hazai kis- és középvállalkozások csupán 3,4 százalékának van valamilyen oltalma.
Az elnök nyitóelőadását követően Lábody Péter, az SZTNH jogi elnökhelyettese tartott előadást a stratégiai jelentőségű változásokról. Témái között szerepeltek az elmúlt két év jogi változásai, az olyan mérföldkövek, mint a szerzői jogi reform, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „még nem látszik az eredménye, de biztos bázis, hogy a jogosultak élni tudjanak a jogaikkal.” Kitért a szabadalmi fenntartási díjakkal kapcsolatos intézkedésekre is, amellyel a kormányzat célja a gazdaság támogatása volt. A jogszabályokon kívül szóba került a belső szabályozók átalakítása és a stratégiaalkotás is. Lábody kiemelte, sok munka van mögöttük, ami az egész szervezetet érinti, és egy olyan élő dokumentum jött létre a stratégiai célrendszer elfogadásával, amely nem csak egy szöveg a honlapon, hanem elősegíti az intézmény közös célok mentén történő, valódi szervezetként történő működését, gyors reagálását a változásokra.
„Létrejött az új szervezeti és működési szabályzatunk, valamint összesen 30 belső szabályzatot, utasítást vizsgáltunk át, módosítottunk, ez nagy előrelépés ahhoz, hogy a struktúra igazodjon a céljainkhoz” – foglalta össze az elmúlt hónapok munkáját az elnökhelyettes.
A „Uniós dossziék” tekintetében beszámolt az iparjogvédelem területén zajló európai uniós folyamatokról, amelyek leginkább a földrajzi árujelzőket és eredetmegjelöléseket érintik. Mint fogalmazott, a mezőgazdasági termékek után várhatóan a kézműves termékek uniós oltalmát is bevezetik. Ezenkívül a formatervezési mintákkal kapcsolatos javaslatcsomag is terítéken lesz, ahogy a BOLAR kivétel hatályának módosítása is, itt azonban egyelőre nincs mód konkrétumokról beszámolni.
Az elnökhelyettes előadásában megemlítette, hogy a háború az IP világát sem kerüli el, és az ezzel kapcsolatos feladatok az SZTNH-nak is kihívást jelentenek, hiszen jelenleg is nemzetközi vita tárgyát képezi, hogy hogyan kell eljárni az orosz és belorusz bejelentésekkel kapcsolatban. Hozzátette, komoly elvárás uniós- és világszinten is, hogy Ukrajna számára kedvezőbb eljárást biztosítsanak az államok. „Ennek megvalósításához a saját eljárási kereteink között kell mozognunk, mert a törvényekben nem történt módosítás, sem hazánkban, sem más országokban.” – mondta el Lábody Péter. A pandémia kapcsán is beszámolt nemzetközi kihívásokról. Kifejtette, hogy Dél-Afrika és India a TRIPS tanácsban a covid vakcinák IP jogainak felfüggesztését kérte, azonban az EU szerint az IP jogok felfüggesztése nem megoldás, ehelyett inkább a kényszerengedélyek segítségével kell választ találni kérésükre.
Lábody a jövőre vonatkozóan elmondta: a hivatal a modern, kiegyensúlyozott IP rendszer és szakpolitika megalkotását célozza, amelyhez kulcsfontosságú, hogy az IP-hoz kötődő jogalkotás és szakpolitika alakítás az SZTNH rendkívüli szakmaisággal rendelkező kollégáinak szoros bevonásával alakuljon és ne csak lekövessék, hanem vezessék a folyamatokat. Emellett célként határozta meg az IP eljárások modernizációját, ahogy a nemzetközi és uniós szerepvállalás erősítését is.
„Szövetségeseket kell keresnünk, hiszen kis ország vagyunk, de úgy ki tudunk tűnni, ha szakértői körben proaktívan és határozottan lépünk fel a javaslatainkkal” – utalt a nemzetközi céljaikra az elnökhelyettes. Negyedik kiemelt területként az IP jogok területén erősebb jogérvényesítést határozott meg Lábody, majd beszéde zárásaként kijelentette: van jövőképünk, célunk és van bennünk tettrekészség, hogy haladjunk, de a konferencia résztvevőinek üzenve aláhúzta, „A fentiekhez fontos, hogy a szakmára, a tudásukra, a barátságokra és szakmai kapcsolatokra is tudjunk támaszkodni.”