A formatervezési mintaoltalom megszűnésének az esetei a következők:
- lemondás: a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogosult bármikor lemondhat az oltalomról;
- megsemmisítés: az SZTNH a formatervezésiminta-oltalmat kérelemre megsemmisíti, ha bizonyítást nyer, hogy a mintaoltalom a kérelemben hivatkozott valamely ok miatt a törvényes követelményeknek nem tesz eleget;
- lejárat: ha a formatervezésiminta-oltalmat nem újítják meg, az oltalom, az oltalmi idő leteltét követő napon megszűnik.
Lemondás a mintaoltalomról
A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult az SZTNH-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat. Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
Ha az oltalmat több mintára adták meg, a mintaoltalomról a minták egy része tekintetében is le lehet mondani.
Ha a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban megszűnik az oltalom. A mintaoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
A mintaoltalom megsemmisítése
A mintaoltalom megadását követően a mintaoltalmi bejelentés tartalma nyilvánosságra jut, ezáltal harmadik személyek megismerhetik annak tartalmát. A nyilvánosságra hozatal a bárki számára elérhető Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben történik. Ha a piaci szereplők közül valakinek sérti az érdekeit a mintaoltalom fennállása és úgy ítéli meg, hogy a minta, illetve a mintaoltalom valamely törvényes követelménynek nem tesz eleget, akkor kérheti a mintaoltalom megsemmisítését.
A mintaoltalom jogosultjával szemben bárki kérheti a mintaoltalom megsemmisítését arra hivatkozással, hogy
- a mintaoltalom tárgya nem felel meg az oltalom – Fmtv. 1-10. §-aiban meghatározott – törvényi feltételeinek, így például nem minősül mintának, nem új, nincs egyéni jellege, közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik;
- a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás nem mutatja be a törvényben előírt módon a mintát;
- a mintaoltalom tárgya nem azonos az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben ábrázolt mintával;
- a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentést a Hágai Megállapodás alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.
A mintaoltalom jogosultjával szemben csak az kérheti a mintaoltalom megsemmisítését, aki a korábbi akadályozó jog jogosultja, illetve akit az a törvény szerint megilletne arra hivatkozással, hogy:
- a minta ütközik az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat belföldön vagy Magyarországra is kiterjedően;
- a minta megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, feltéve, hogy a megjelölésnek a mintában való használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne;
- a minta más korábbi szerzői jogát sérti;
- a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.
Tehát amennyiben a minta egy korábbi elsőbbségű, de a kérdéses minta elsőbbségi időpontját követően nyilvánosságra jutott mintával ütközik vagy megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne (például használatiminta-oltalom vagy védjegy), vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, illetve, ha más korábbi szerzői jogát sérti a minta, csak a nevezett jogok jogosultja (így például egy korábbi elsőbbségű formatervezésiminta-oltalom, használatiminta-oltalom, védjegy vagy szerzői jog jogosultja) kérheti a megsemmisítést. Tekintettel arra, hogy saját jogainak védelmében csak az adott jog jogosultja léphet fel. Ha a mintaoltalom jogosultja és a korábbi jog tulajdonosa között a formatervezési mintára vonatkozó megállapodás áll fenn, vagy a korábbi jog jogosultja bármilyen egyéb oknál fogva érdekelt a mintaoltalom fenntartásában, akkor nem indokolt a mintaoltalom megsemmisítésének kérése.
Ha a mintaoltalmat nem annak adták meg akit az megillet, akkor erre hivatkozással kérheti a mintaoltalom megsemmisítését az, akit az oltalom a törvény szerint megilletne.
Több mintára adott oltalom esetén, ha a megsemmisítés feltételei csak a minták egy részére állnak fenn, az oltalmat a többi mintára kell korlátozni.
Az eljárásért díjat kell fizetni. A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Amennyiben a jogosult a jogszabályban előírt határidőn belül lemond az oltalomról, annyiban az eljárási költségeket a kérelmező viseli.
A Hivatal a megsemmisítési eljárás során egy írásbeli előkészítő szakaszt követően szóbeli tárgyaláson dönt arról, hogy megszünteti-e a vizsgált oltalmat. Szolgálati minta esetében a szerző is ügyfélként vehet részt az eljárásban. A Hivatal a végzéseket és a határozatokat a tárgyalás napján kihirdeti, a döntést pedig a meghozataltól számított 15 napon belül írásba foglalja, és az írásba foglalást követően 15 napon belül kézbesíti.