Millenniumi Díj 2006
Fonó Budai Zeneház
Holografika Kft.
Novofer Innovációs Rt.
Szépművészeti Múzeum
Fonó Budai Zeneház
A Fonó Budai Zeneház több mint tíz éve a hagyományőrzés és értékteremtés műhelye. Állandó megszólalási lehetőséget nyújtanak a magyar népzene és -tánc eredeti forrásainak, a legjobb jazz-előadóknak, illetve a kísérleti jellegű műfajok tehetséges képviselőinek. A zenei műhely tíz évi működése alatt kiemelkedő szakmai elismerést szerzett magának és a felkarolt műfajoknak egyaránt.
A Fonó civil kezdeményezésként jött létre, hogy elősegítse a magyar zenekultúra különböző területei közötti kommunikációt, megbecsültséget szerezzen a néptánc, a hangszeres népzene, a jazz és az ezeket ötvöző világzene számára. A tíz év alatt fellépett zenei formációk száma meghaladja a hatszázat.
A kiadó eddig 130 lemezt jelentetett meg. Többségében olyan népzenészek, jazz-előadók és kísérletező művészek felvételeit adták ki, akik addig máshol nem kaptak megszólalási lehetőséget. Többek között Dresch Mihály, a hazai és nemzetközi jazz kiemelkedő képviselője, a hegedűvirtuóz Lajkó Félix, a Krulik Zoltán vezette Makám együttes, olyan nagyszerű énekesnők, mint Lovász Irén és Bognár Szilvia, valamint a hatalmas népszerűségnek örvendő Ghymes együttes.
A Fonó kiadásában készült lemezek 17 országban képviselik Magyarország zenekultúráját. Hiánypótló felvételeik között szerepel az Ortutay Gyula legendás népzenei gramafon-sorozatát multimédiás állományban közzétevő Pátria CD-ROM, amely 2001-ben az e-Fesztivál 1. díját nyerte el.
Vargyas Lajosnak A magyarság népzenéjéről szóló összefoglaló gyűjteménye mellett egyik legnagyobb teljesítményük a Magyar Tudományos Akadémia szakmai támogatásával lebonyolított Utolsó óra népzenegyűjtő program, amely nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy Bartók Béla és Lajtha László mai utódaként összegyűjtse és digitálisan archiválja a Kárpát-medence területén még megtalálható eredeti hangszeres népzenét.
(A díjat átvette: Hollkői Lajos ügyvezető igazgató)
Holografika Kft.
A Holografika Kft. 1996-ban alakult, Balogh Tibor Gábor Dénes-díjas villamosmérnök-holográfus vezetésével. A cég olyan holografikus technológiák és háromdimenziós megjelenítők fejlesztésével foglakozik, amelyek, egyebek mellett a jövőbeni 3D-s televíziózás alapját jelenthetik. Technológiai fejlesztései átfogják a teljes innovációs láncot az alapgondolattól a szabadalmaztatáson át a kész termék kifejlesztéséig, amelyeket egyedileg állítanak elő. Holografikus 3D-s megjelenítőiket HoloVízio márkanév alatt vitték piacra. A HoloVízio egy ún. high-end megoldás, amely felülmúl minden mást, és az első, gyakorlatban is használható rendszer. A 3D-s kép szemüveg nélkül is látható, körbejárható, nincs szükség pozicionálásra vagy követésre és "ablakszerű", természetes 3D-s látványt nyújt valamennyi néző számára.
A cég 26" és 32"-os háromdimenziós monitorait 2004-ben kezdte értékesíteni, elsőként a professzionális piacon, ahol a 3D-s adat már ma is rendelkezésre áll: az orvosi, tudományos képalkotásban, a 3D-s terrvezésben (CAD), és komoly lehetőségek vannak a légiirányításban, a genetikai tervezésben, a nyersanyagkutató geológiai-geofizikai kutatásokban. Számos világcéggel működnek együtt, mind például a Sonyval, amellyel számos közös szabadalmuk is van.
A Holografika Kft. ebben az évben bekerült a Világgazdasági Fórum 36-os rangsorába, amely az esztendő technológiai úttörőit tartalmazza, egyetlenként a kelet-közép-európai régióból, s meghívást kapott és részt vett a januárban rendezett davosi csúcsértekezleten is.
(A díjat átvette: Balogh Tibor ügyvezető igazgató)
Novofer Innovációs Rt.
Az 1986-ban alapított cég a magyar találmányok piacképessé tételében, értékesítésében, az iparjogvédelmi eszköztár alkalmazásának elterjesztésében fejt ki sikeres, a hazai szellemitulajdon-gazdálkodási kultúra fejlődéséhez számottevően hozzájáruló tevékenységet.
Az Országos Találmányi Hivatal egy évvel korábban, 1985-ben nyilvános pályázatot hirdetett a találmányok hasznosításának előmozdításásra, melyen első helyezést ért el Jamrik Péter, a Magyar Villamos Művek Tröszt iparjogvédelmi szakterületének vezetője, a műszaki-szellemi alkotások elterjesztését segítő modelljét bemutató tanulmányával. A nyertes pélyázatban megfogalmazott elképzelés megvalósításaként, majd egyéves előkészítő munka után kezdte meg ötletmentő munkáját a Novofer Innovációs Közös Vállalat. A vállalkozás célkitűzése az aktív közreműködés volt az újítások, a találmányok és más szellemi alkotások létrehozásában, alkalmazásba vételében, elterjesztésében, az ezen folyamatokhoz kapcsolódó iparjogvédelmi és műszaki fejlesztői munka szervezésében, a szakértői háttér biztosításában.
Az időközben innovációs részvénytársasággá alakult Novofer tevékenysége - az innovációs iparjogvédelmi tevékenység mellett - kiszélesedett, majd meghatározóvá vált a rádiótávközlési fejlesztési, tervezési és kivitelezési feladatkör, megújult az energetikai mérnökirodai üzletág.
A Novofer tevékenységében a hangsúly egyre erőteljesebben áttolódott az URH-hálózatok tervezésére, kivitelezésére és karbantartására, valamint az utóbbi időben az URH-vezérlésű oszlopkapcsolók telepítésére.
A Novofer vezetése, a kezdetektől nagy súlyt fektet arra, hogy különböző szakmai szervezetek tevékenységében aktívan vegyenek részt, különböző rendezvényeken, legtöbbször előadói vagy szervezői szerepkörben. A Novofer alapítója a mára már kiemelkedő presztízsű hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díjnak.
(A díjat átvette: Kosztolányi Tamás minőségügyi vezető)
Szépművészeti Múzeum
A budapesti Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. Anyagának sokrétűsége, történeti folyamatossága és mesterművek sokasága méltán biztosít számára előkelő helyet a gyűjtemények sorában. A Szépművészeti Múzeum hosszú időn át a magyar képzőművészet alkotásait is magában foglalta; a magyar Nemzeti Galéria 1957-es létrejöttekor a két gyűjtemény fokozatosan szétvált, és a Szépművészeti Múzeum 1974 óta az egyetemes művészet emlékeinek ad otthont - az ókortól napjainkig.
Olyan, szerte a világon híres műalkotások sorát tárja a látogatók elé, mint például Raffaello Esterházy Madonnáját, El Greco, Velázquez és Goya képeit, Dürer Ifjú képmását, Leonardo Lovasát, Manet Hölgy legyezővel c. képét vagy Chagall Kék faluját.
Felejthetetlen az elmúlt évben rendezett, hazánkban addig egyedülállóan hatalmas szervezési munkát igénylő Monet és barátai kiállítás csakúgy, mint a kopt kincseket bemutató, vagy a jelenleg is még megtekinthető, ugyancsak nagyszabású Öt évszázad spanyol remekművei, vagy a Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című kiállítás.
Az alapításának századik évfordulóját ünneplő és a napjainkban megújuló, megszépülő Szépművészeti Múzeum nem csak a falai között rendezett nagy kiállításokkal, hanem gyűjteményéből válogatott utazó tárlatokkal is emlékezetesebbé kívánja tenni az ünnepi esztendőt. A múzeum Egyiptomi-, Antik-, Grafikai-, és Modern Gyűjteménye 2006-ban kilenc városban mutatkozik be, ez mintegy 350 műtárgy.
E patinás közintézményünk ezredfordulós és centenáriumi aktivitása kiemelkedő példája a hatásos és új közművelődési modellt nyújtó, a világ kulturális örökségéből birtokolt kincsekkel való "sáfárkodásnak".