2010

JAMRIK PÉTER villamosmérnök, okleveles közgazda, szabadalmi ügyvivő. Az általa 1986-ban megszervezett NOVOFER Innovációs Közös Vállalat, majd a jogutód részvénytársaság vezérigazgatója, résztulajdonosa
 

Jamrik Péter kezdeti célkitűzése az aktív közreműködés volt a találmányok és más szellemi alkotások létrehozásában, elterjesztésében, az ehhez kapcsolódó iparjogvédelmi és műszaki fejlesztői munka szer­vezésében, a szakértői háttér biztosításában. Vállalkozása létrejöttének előzménye, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt iparjogvédelmi szakterületének vezetőjeként első helyezést ért el az Országos Találmányi Hivatal, az OMFB és a SZOT által 1985-ben a találmányok hasznosítására hirdetett pályázaton. A részvénytársaság irányításán kívül Jamrik Péter a Magyar Mérnöki Kamara bejegyzett távközlési vezető ter­vezője. Kiterjedt és jelentős publikációs tevékenysége mellett nevéhez fűződik a balatoni viharjelző rendszer továbbfejlesztése is. A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület koráb­bi elnökségi tagja, az Innovációs Szakosztály vezetője. A Magyar Innovációs Szövetség egyik alapító tagja. A műszaki-szellemi alkotások megbecsülésére alapítványt hozott létre, 1988-­ban megalapította a Gábor Dénes-díjat. A Magyar Mérnökakadémia választott tagja 2006 óta. Az EU-tagországok készenléti szolgálatai számára javasolt TETRA rendszer műszaki, szolgáltatási és üzemeltetési jellemzőinek hazai megismertetése céljából kezdeményezte, majd 1996-­ban a Híradástechnikai és Informatikai Tudományos Egyesület keretében létrehozta a TETRA Szakosztályt, amelynek harmadszor is újraválasztott elnöke. Számos nagy sikerű rendezvény, cikk és előadás, valamint több cikluson keresztül végzett kormányzati tanácsadás fémjelzi e területen is tevékenységét.

MOLNÁR IMRE okleveles vegyész, magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezetője
 

Diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte 1970-ben. Két éven át az Egyesült Vegyiműveknél dolgozott mint a műszaki tanácsadó szolgálat munkatársa, majd 1972-ben belépett a Danubia Szabadalmi Irodához. Szabadalmi ügyvivői vizsgát tett. 1985-ben a Marks and Clerk londoni iroda ösztöndí­jasaként egy hónapon át Londonban dolgozott. A Danubia Kft. 1989. évi megalakulása óta az ügyvezető igazgató helyettese, illetve a vegyészeti és biotechnológiai terü­letért felelős vezető. Szakmai területe elsősorban szerves és gyógyszerkémiai tárgyú bejelentésekkel és iparjogvédelmi peres ügyekkel kapcso­latos. Angol és német nyelven beszél. Számos iparjogvédelmi szakcikket publikált magyar, illetve angol nyelven. Tagja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, az AIPPI Magyar Csoportjának (1998 óta főtitkára), a FICPI-nek és az UNION Magyar csoportjának. Több évtizedes értékteremtő szerves és gyógyszerkémiai tárgyú találmányokkal és iparjogvédelmi peres ügyekkel kapcsolatos munkássága és nemzetközi szakmai szervező tevékenysége meghatározó jelentőségű.

DR. ORBÁN GYULA okleveles vegyészmérnök, a CHEMOR Kft. igazgatótulajdonosa
 

Vegyészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen védte meg; ugyanitt 1984-ben egyetemi doktori címet, majd gazdasági mérnöki képesítést szerzett. Korábban az élelmiszeripar, a takarmányozás, valamint a humán és az állatgyógyászati termékek kuta­tása, fejlesztése és gyártása területén dolgozott főmérnökként, gyáregység vezetőként, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat igazgatóhelyetteseként. 1984- 2006 között a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgatóhelyettese. Saját alapítású vállalkozását, a CHEMOR Kutató-Fejlesztő és Kereskedő Kft-t 2006-tól irányítja. A kutatás­fejlesztésre és szakértői munkára szakosodott tár­saság legfontosabb munkaterülete a humán és állati gyógyhatású készítmények fejlesztése lett. Különösen jelentős tudományos és üzleti sikereket ért el a feltaláló és alkotótársaival együtt közösen kidolgozott, világviszonylatban is új méhészeti készítményekkel. Orbán Gyula 11 megadott magyar szabadalomban szerepel feltalálóként. Szabadalmai közül háromban nemzetközi bejelentés is történt, és találmányainak hasznosítására 2007- 2009 között üzem épült. Orbán Gyula műszaki alkotói tevékenysége, iparjogvédel­mi tudatossága, az innovatív termékek előállításában tanúsított kitartó, önmenedzselő fáradozása mellett a szakmai közéletben való szerepvállalása is kiemelkedő: alapító tagja a Tolna Megyei Mérnöki Kamarának, a felügyelő bizottság elnöke; tagja a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottságnak és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Szervezete Agráripari Bizottságának. Élelmiszeri­pari, gyógynövény-feldolgozási szakértő, 2006 óta a Bu­dapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyész­mérnöki Karának tiszteletbeli oktatója.

SZABÓ ZOLTÁN okleveles gépészmérnök, elnöki tanácsadó (GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt.)
 

Diplomáját a Budapest Műszaki Egyetemen szerezte 1965-ben. Ezután Heller László professzor meghívta tervezőcsoportjába az Energiagazdálkodási Intézetbe (EGI, ma GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt.), ahol 1967-től 42 éven át dolgozott a Heller-féle erőművi hűtőrendszer fejlesztésén. Az EGI privatizációja után ő lett a tervezőintézet elnöke. 2002-es visszavonulása óta elnöki tanácsadó. Szabó Zoltánnak kulcsszerepe volt a Heller­féle léghűtésű hűtőtornyok továbbfejlesztésében, többek között a nedves hűtés lehetővé tételében. De nem csupán a léghűtés terü­letén tevékenykedett, hanem a direkt hűtés területén is, amelyhez európai szabadalma is kapcsolódik. Fejlesztői munkája mellett számos publikációt jelentetett meg, és a világ különböző pontjain megvalósított (több mint 9000 MW erőművi kapacitás hűtését ellátó) légkondenzációs hűtőtornyok nagy része is az ő irányításával létesült. Az EGI 8 szolgálati szabadalmi bejelentésében szerepel társfeltalálóként. Ebből 7 megadott szabadalom, amelyek közül 3 jelenleg is érvényben van.

DR. VEISZ OTTÓ agrármérnök, az MTA doktora, tudományos osztályvezető, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ügyvezető igazgatóhelyettese
 

Agrármérnöki diplomáját a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen szerezte 1979-ben; majd 1984-ben mezőgazdasági genetikus szakmérnöki képesítést szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az egyetem elvégzése óta mindmáig az Akadémia martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében dolgozik. A kalászosok kutatásának nemzetközileg is széles körben elismert művelője, a kutatóintézetében folyó nemesítési munka alkotó résztvevője. Harminchárom növényfajta szabadalmi, illetve növényfajta-oltalmi bejelentésében szerepelt nemesítőként. Tudományos publikációinak száma meghaladja a 280at. Legfontosabb kutatási témái: fitotronika; őszi búzafajták fagyállóságának genetikai háttere; őszi kalászosok fagyállóságának ökológiai meghatározottsága; őszi kalászosok stresszrezisz-tencia kutatása; őszi zab fagy és télállóságának tanulmányozása, termeszthetőségének vizsgálata Magyarországon; közreműködés rezisztens őszi kalászos gabonafajták nemesítésében. Aktualitása okán kiemelhető a várható klímaváltozás hatásának vizsgálata kalászos gabonákon, amivel már 1994 óta foglalkozik. Tagja - egyebek között - az MTA Növénynemesítési Bizottságának, a Magyar Biológiai Társaságnak, a Magyar Agrártudományi Egyesületnek, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének és az Eucarpiának.

HONORIS CAUSA JEDLIK ÁNYOS DÍJBAN részesült
 

BECK MIHÁLY akadémikus, a Debreceni Egyetem professzor emeritusa, az MTA Kémiai Kutatóintézet kutatóprofesszora
 

HONORIS CAUSA JEDLIK ÁNYOS DÍJBAN postumus részesült
 

MAYER FARKAS OSB, Rátz Tanár Úr Díjas szerzetestanár, Jedlik Ányos életművének jeles kutatója, munkásságának feltárója