2009

Karácsonyi Béla
okleveles vegyész, közgazda, szabadalmi ügyvivő, az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Iroda vezetője

Karácsonyi Béla vegyészdiplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. 1952-től 1961-ig az Ipari Vegyszergyárban dolgozott, 1957-től kutatólabor-vezetőként. Több, szabadalmazott találmány megalkotásában vett részt. Eközben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, az Idegen Nyelvek Főiskoláján is szakképesítést nyert. Németül és angolul beszél.
Az iparjogvédelem területén 1961-ben kezdett tevékenykedni: szabadalmi ügyvivő lett a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalatnál. 1965-től a Danubia Szabadalmi Iroda helyettes vezetője volt. Részt vett a magyar vegyipari export szabadalmi és védjegyjogi megalapozásában és az ásványolajadalék-ipar, a növényolaj-feldolgozás, a növényvédő szerek hazai iparjogvédelmi bázisának megteremtésében. Állandó szakértőként működött több vegyipari nagyvállalatnál.
Az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Irodának (amelynek jogelődjéhez 1979-ben csatlakozott) 1991-es megalakulása óta vezetője. A kémia és a rokon szakterületek - gyógyszeripar, biotechnológia, élelmiszer-technológia, mezőgazdasági kémia - szakértőjeként végez szabadalmi ügyvivői tevékenységet. Magas fokú felkészültséggel és odaadóan gyakorolja ügyvivői hivatását. Műszaki és iparjogvédelmi tudása, korrekt és alapos munkája osztatlan elismerést szerzett az ügyfelek és a szakmai partnerek körében.

Dr. Kovács Kornél
biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára

Kovács Kornél biológusdiplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte 1971-ben. Kis megszakításokkal 1971 óta dolgozik az MTA Szegedi Biológiai Központnál tudományos munkatársként, főmunkatársként, 1998-tól pedig tudományos tanácsadóként.
Egyetemi oktatói pályája is Szegedhez köti, ahol 1996-tól tanszékvezető docens, Széchenyi-professzori ösztöndíjas, 2000-től a Biotechnológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, e megbízatása mellett 2003-tól a Biológus Tanszékcsoport vezetője.
Számos kiemelkedő nemzetközi programban végzett szakértői tevékenységet, vendégprofesszorként kurzusokat tartott a Georgia Állami Egyetemen az Egyesült Államokban.
Tudományos kutatási témái közül különösen aktívan foglalkozik - mind az elmélet, mind a gyakorlati megvalósítások, létesítmények szintjén - a biológiai energiaátalakító rendszerekkel: a metán-, a hidrogén- és a metanoltermelés kérdéseivel. Szakmai aktivitása kiemelkedően eredményes, ezt jelzi, hogy kilenc szabadalom, illetve szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány megalkotásában működött közre.
Aktívan részt vesz több szakmai szervezet munkájában, tagja számos hazai és nemzetközi tudományos társaságnak a biofizika, a biokémia, a mikrobiológia, a biotechnológia területén, elnöki tisztet tölt be a Biokémiai Egyesület Biotechnológiai Szakosztályában, valamint a Magyar Biogáz Egyesületben.

Dr. Ruzsányi Tamás
villamosmérnök, a BME egyetemi doktora, a Ganz-Škoda Electric Zrt. műszaki és fejlesztési igazgatója

Ruzsányi Tamás felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végezte 1976-ban, ahol mérnöki diplomája mellett 1978-ban erősáramú szakmérnöki képesítést és 1980-ban egyetemi doktori fokozatot is szerzett.
1978 óta dolgozik a Ganz Villamossági Műveknél, illetve az abból alakult Ganz Transelektrónál (1991 óta gyáregység-igazgató, fejlesztési igazgató), legújabban pedig a Ganz-Škodánál.
Szakterületei az ipari egyenáramú és váltakozó áramú villamos hajtások elmélete és tervezése, a szaggatós egyenáramú járműhajtások, a hengerművi hajtások, a nagy teljesítményű statikus frekvenciaátalakítók, a jármű fő- és a segédüzemi berendezések tervezése, a járműhajtások szabályozása, az IGBT-k alkalmazástechnikája.
Irányításával több jelentős hazai projekt valósult meg: egyfelől hajtásrendszerek, áramellátó rendszerek és forgalomirányító rendszer a közlekedés számára - a BKV járművei: metró, trolibusz, villamos; a MÁV villamos mozdonyai, illetve vonalhálózata - , másfelől hajtások, statikus gerjesztőrendszerek, meleghengerművek, illetve erőművek számára.
Hat megadott, öt jelenleg is érvényben lévő szabadalomban szerepel feltalálóként.

Dr. Szendrő Péter
mezőgazdasági gépészmérnök, az MTA doktora, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, korábbi rektora

Egyetemi tanulmányait mezőgazdasági gépészmérnökként, kitüntetéssel végezte 1963-ban.
1984 óta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, későbbi nevén a Szent István Egyetem professzora, 1987- 2004-ig a Géptani Intézet igazgatója, tanszékvezető. A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar dékánhelyettese, majd dékánja 1981- 1993-ig, 1997-től 1999-ig az Egyetemi Doktori Tanács elnöke, egyben tudományos dékán, majd 1999- 2003 között az egyetem rektora, valamint 2001-től az Agrárműszaki Tudományi Doktori Iskola vezetője.
Egyetemi oktatói tevékenysége keretében a Gépelemek, valamint a Gépészmérnöki alapismeretek c. alapozó tantárgyakat tanítja.
Elismertek az eredményei a mérnökképzés korszerűsítése, a tehetséggondozás, az új típusú tudósképzés, az oktatás- és kutatásszervezés területén is. Közel félezer publikációja mellett tizenegy hazai, illetve külföldi szabadalom, szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány megalkotásában vett részt.
Közéleti feladatvállalásának lényeges részét képezi az Országos Tudományos Diákköri Tanács irányítása, amelynek 1987 óta elnöke. A kezdeményezésére létrehozott Pro Scientia Aranyérem a diáktudósok külföldön is ismert kitüntetése, a "Mestertanár" kitüntetés életre hívásával pedig megszületett az iskolateremtés rangos elismerési formája.
Példaadó kutatói, pedagógiai, közéleti tevékenységét számos magas rangú elismerés fémjelzi.

Vadász Ágnes
okl. vegyész, informatikus, a Magyar Szabadalmi Hivatal korábbi igazgatóhelyettese, szakmai főtanácsadó

Vadász Ágnes munkássága szorosan kapcsolódott a hazai elektronikus szabadalmi, illetve iparjogvédelmi információszolgáltatás fejlesztéséhez. Mind a Magyar Szabadalmi Hivatal saját, mind a nemzetközi optikai lemezes kiadványok - mint például az ESPACE-Preces szabadalmi képmásadatbázis (1993), a Hunpatéka, magyar szabadalmi és használatiminta-adatbázis (1994), az iparjogvédelmi osztályozási rendszereket kereshető formában tartalmazó kiadvány (2000) vagy a magyar iparjogvédelem-történeti dokumentumokat tartalmazó kiadvány CD-ROM változata (2003) - kidolgozása terén meghatározó tevékenységet fejtett ki.
A webtechnológia elterjedésével 1996-ban a világ első öt szellemitulajdon-védelmi hivatala között jelent meg a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja, számos ingyenes iparjogvédelmi adatbázist téve elérhetővé. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő oltalmi rovatainak webalapú adatbázisba szervezését, a jelenlegi PIPACS iparjogvédelmi adatbázis előzményeként az 1997-ben megjelent webes Hunpatéka szabadalmi, a védjegy- és az Indigo formatervezésiminta-adatbázis tartalomfejlesztő projektjét vezette.
A Magyar Szabadalmi Hivatal 2004 és 2006 között sikeresen lebonyolított európai uniós projektje, a védjegyhamisítások kiszűrését támogató eMAGE, és az ezt folytató, az adatbázis-szolgáltatás piaci értékelését célzó eMARKS projekt hazai koordinátora.