|
DR. GREINER ISTVÁN
vegyészmérnök, kandidátus, a Richter Gedeon Rt. kutatási igazgatóhelyettese, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület alelnöke
Két évtizedes ipari és egyetemi kutatómunkáját feltalálói, fejlesztési vezetői és felelős szabadalmi jogvédelmi teljesítmények kísérik. Gyógyszervegyészeti tudományos fokozata mellett az Egyesült Királyságban szerzett üzleti MBA-fokozat tanúskodik sokoldalú felkészültségéről. Az egyetemi évek óta kiváló színvonalon teljesített kutatási feladatokhoz számottevő szakmai társadalmi tevékenység, jelentős szervezői aktivitás kapcsolódik. 1998-tól a MIE főtitkárhelyetteseként majd alelnökeként, 2001-től a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács tagjaként, 2003-tól a Magyar Innovációs Szövetség alelnökeként a hazai ipari K+F tevékenység, a gyógyszeripari innováció és annak hatékony jogvédelme áll figyelme középpontjában.
Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való sikeres hazai csatlakozás gyakorlati kihívásaira adandó válaszok kidolgozásában a vállalati politika és az országos testületek egyaránt építhettek széles látókörű és hatékony közreműködésére.
|
|
|
|
|
POSTEINERNÉ TOLDI MÁRTA
okl. vegyészmérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal műszaki elnökhelyettese
Közel egy évtizedes, a Textilipari Kutató Intézetben folytatott aktív ipari kutatótevékenysége olyan széles körű gyakorlatot eredményezett, amely megbízhatóan támogatta a Magyar Szabadalmi Hivatalban 1982-ben kezdett, szerteágazó területeket egységbe foglalni képes hatósági működését.
A szabadalmi elbíráló munkakörök minden vezetői lépcsőjét végigjárva munkásságát az elmélyült szakmai és iparjogvédelmi ismereteken nyugvó éleslátás, a hivatásszereteten alapuló elkötelezettség, valamint a körültekintő és határozott döntőképesség hármasa jellemzi. A szabadalmi hatósági tevékenység érdemi folyamatainak ügyviteli és infrastrukturális támogatását megújító vezetői szerepvállalása az 1998-tól ellátott hivatali elnökhelyettesi feladatkörben teljesedett ki. Meghatározó szereppel bírt a magyar szabadalmi rendszer európai integrációjának sikeres előkészületeiben csakúgy, mint a hazai gyógyszeripari és növényfajta-oltalmi rendszer megújításában. Szakmai publikációs és szerkesztői teljesítményével, illetve hatósági szabályozási szerepvállalásával a legszélesebb hazai körökben is megkülönböztetett tekintélyt vívott ki magának és a Magyar Szabadalmi Hivatalnak.
|
|
|
|
|
DR. REITER JÓZSEF
vegyész, gyógyszer-szakmérnök, a kémiai tudomány doktora, egyetemi tanár, az Egis Gyógyszerészeti Rt. ny. kutatási osztályvezetője
Pályafutását a Kassai Orvostudományi Egyetem oktatójaként kezdte, majd a Chinoin Gyógyszergyár, a Gyógyszerkutató Intézet munkatársa, később az Egis Gyógyszerészeti Rt. kutatólaboratóriumának vezetője volt.
Munkásságának főbb területei a gyógyszerhatóanyagok és intermedierjeik gyártási eljárásainak kidolgozása és új, biológiailag aktív vegyületek kutatása. E munka keretében iparilag hasznosítható eljárások önálló vagy csoportos kidolgozásában vett részt. A számos hatásos gyógyszerjelölt molekula szintézise során új heterociklusos gyűrűrendszereket állított elő, meghatározta szerkezetüket, tanulmányozta izoméria viszonyaikat, átalakulásaikat. Megfigyeléseivel jelentős mértékben járult hozzá a kémia újabb eredményeihez, tisztázott régebbi téves elképzeléseket. Kiemelten foglalkozott a kémiai szerkezet és a biológiai hatás közötti összefüggés tanulmányozásával, következtetéseinek hasznosí-tásával. Eredményeit számos, hazai és külföldi szakfolyóiratban megjelent cikk, előadás és 60 megadott magyar szabadalom jelzi. A mexiletin előállítására kidolgozott eljárása nem csak itthon, hanem sok más országban is szabadalmi oltalom alatt áll.
|
|
|
|
|
IFJ. SZENTPÉTERI ÁDÁM
okl. vegyészmérnök, szabadalmi ügyvivő, az S.B.G. & K. Szabadalmi Ügyvivői Iroda vezetője, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke
Gyógyszeripari mikrobiológiai kutatómunkája tapasztalataira építve szerzett szabadalmi gyakorlatot; harminc év óta bejegyzett szabadalmi ügyvivő. Egész pályáján az S.B.G. & K. Szabadalmi Ügyvivői Iroda, illetve jogelődje kötelékében tevékenykedett, 1994-től annak vezetője. Három évtizedes szakmai munkája számos hazai és nemzetközi konferencia eredményében és szakfolyóirat gazdagításában mérhető; több nemzetközi szervezet (AIPPI, LES, UNION) és ezek magyar csoportjának tagja, a FICPI hazai társelnöke. A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara 1996. évi megalakulásakor annak alelnöke, 1999-től elnöke, az epi által meghívott megfigyelő, majd képviselő.
Kiegyensúlyozott és érzékeny képviselői munkássága, a kamarai szervezet kiépítésében és megszilárdításában folytatott sikeres kezdeményezései és szívós fejlesztőmunkája példaszerű. A szabadalmi ügyvivői hivatás nemzetközi kapcsolati hálójában és hazánk Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásában kifejtett fáradozásai meghatározóan hozzájárultak a hazai szakmai kultúra megbecsült és elismert voltához.
|
|
|
|
|
DR. ZRÍNYI MIKLÓS
vegyész, a kémiai tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikai kémia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára
Tanulmányai és kutatói pályafutásának kezdeti évtizedei az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karához fűződnek, ahol a kolloidtechnológiai tanszék kutatója, oktatója volt. 1992-től dolgozott a Műegyetemen, ahová egy évvel később, a tudományok doktora cím elnyerését követően, tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki. Humboldt-ösztöndíjas, Széchenyi Professzori Ösztöndíjas volt, többször nyert el professzori ösztöndíjakat Japánban és Németországban, számos előadást tartott amerikai egyetemeken, kutatóintézetekben is. Kutatási területe a polimerek fizikai és fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata, polimergélek mechanikai, termodinamikai és orvosbiológiai tulajdonságainak tanulmányozása. Szakterületének nemzetközileg is kiemelten elismert művelője. Két könyv, hat könyvfejezet, és több mint 140 tudományos közlemény szerzője, illetve társszerzője, a tudományos közélet tevékeny és sokoldalú résztvevője. Számos publikációja mellett nyolc szabadalmi bejelentésben szerepelt feltalálóként, illetve bejelentő-feltalálóként, legutóbb két elmúlt évi bejelentésben.
|
