Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj 2010-ben
Dr. Apostol János
okleveles kertészmérnök, növénynemesítő, mezőgazdasági genetikai szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területei a cseresznye-, a meggy- és a kajszibarack-nemesítés, valamint a Csonthéjas Génbank vezetése. Nyolc szabadalmaztatott cseresznye- és meggyfajtája van, mindezek mellett öt meggy-, egy kajszi- és egy szilvafajta nemesítője, társnemesítője. Gyümölcsfajtái Magyarországon kívül Európa számos országában, továbbá Chilében és Ausztráliában is szerepelnek a köztermesztésben.
Fontos hazai és külföldi konferenciák rendszeres előadója. 145 publikációja között 29 magyar és 49 idegen nyelvű tudományos cikk, 26 könyvrészlet és 41 népszerűsítő irodalom található. A Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Doktori Iskolájának alapító tagjaként vesz részt a PhD képzésben.
Pályája kezdete óta Gyümölcstermőhelyi Kataszterkijelölő szakértő. A Nemzetközi Génbank munkacsoportjainak magyarországi képviselője. Eredményes nemesítői munkájáért 2000-ben Fleischmann Rudolf-díjat kapott.
Dr. Kéri György
okleveles vegyész, a Semmelweis Egyetem biológiaprofesszora, a Vichem Chemie Kutató Kft. ügyvezető igazgatója. A gyógyszerkutatási, elsősorban a jelátviteli terápia területén kifejtett munkássága nemzetközi viszonylatban is élenjáró. 69 szabadalmi bejelentés társszerzője.
A peptidhormon-származékok, illetve az antitumor hatású kinázgátló hatóanyagok kutatása terén kiemelkedő eredményeket ért el. Két hatóanyaga áll klinikai fejlesztés alatt. Részt vett a klinikai forgalomban lévő Sunitinib előanyagának, valamint két antitumor származéknak a kifejlesztésében. Nemzetközi viszonylatban először sikerült előállítania és hatástanilag jellemeznie tumorszelektív hatású, jeltovábbítást gátló peptidormon származékokat. Felismerései egy alapvetően új és ígéretes kutatási irányt nyitottak a tumorellenes hatóanyagok kutatása és a kapcsolódó molekuláris diagnosztika terén.
Az általa alapított biológiai cég kifejlesztett egy több mint 12 000 tagból álló kinázgátló-molekula könyvtárat egy alapvetően új molekulakereső technológiát és hatóanyagmolekula optimalizációs módszert, amely igen eredményesnek bizonyult nemcsak tumorok, hanem különféle fertőzőbetegségek célmolekulái esetében is. Kifejlesztettek például egy igen hatékony vezetőmolekulát a Mycobacterium tuberculosis egyik kináz célmolekulája ellen.
A humán influenza vírus szaporodásában meghatározó szerepet játszó gazdasejt kinázok gátlására kifejlesztett vegyületük igen alacsony dózisban is gátolja a vírus szaporodását. A témában elnyert EU grant és a berlini Max Planck intézettel kialakított együttműködés, az influenza-ellenes szerek iránt megnövekedett érdeklődéssel együtt, most kedvező helyzetet teremtett a gyógyszerfejlesztésre.
Dr. Purnhauser László,
okleveles agrármérnök, genetikus szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. osztályvezetője. Kezdetben a cirok kutatásában, majd pár év elteltével a gabonafélék közül a búza nemesítésében vesz részt. Az új módszereket nemcsak kutatja, hanem azok közül a beváltakat alkalmazza is a saját fejlesztő munkájában. Így hazánkban elsők közt alkalmazta a molekuláris markereket a búza rozsdarezisztenciára történő szelekciójában. Módszert dolgozott ki a növényi szövettenyészetek hajtásregenerációjának serkentésére. Ezt, a nívós szaklapban publikált és szabadalommal védett módszerét számos hazai és külföldi kutató adaptálta, alkalmazta munkájában. Számos tanulmányúton vett részt, rendszeres előadója szakterületének főbb hazai és külföldi konferenciáin. Eddig mintegy 120 publikációja jelent meg, közülük több vezető szakfolyóiratokban. Társnemesítője több mint tíz, oltalommal védett őszi búza- és két tritikálé-fajtának. Vezető nemesítője a 2010-ben hazánkban legnagyobb területen termelt, kiváló minőségű GK Békés fajtanevű őszi búzának.