Beszámoló
az Iparjogvédelmi Szakértői Testület2009. évi működéséről
I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje;
a működési költségek fedezete
1. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: ISZT, illetve Testület) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 114/Z. §-a alapján alakult meg. Jelenleg az Szt. 115/T. §-a tartalmazza az ISZT-re vonatkozó alapvető törvényi rendelkezéseket.
2. Az Szt. 118. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) határozta meg a Testület feladatait, működését és eljárását. Az R. átfogó módosítására 2005. október 6-ai, egyes rendelkezései tekintetében 2005. november 1-jei hatállyal került sor. A módosítással pontosításra kerültek az ISZT tisztségviselőinek díjazására, a Testület és a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) kapcsolatára, valamint egyes eljárási kérdésekre vonatkozó rendelkezések. A módosítás nyomán új díjtételek bevezetésére is sor került. Az ISZT továbbra is a 2005-ben meghatározott díjtételek alapján jár el.
A 2008. évben két nem érdemi módosítás érintette az R.-t. A jogszabályt 2008. január 1-jei hatállyal a kormányzati szervezetátalakítással összefüggésben módosította a 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet (igazságügyminiszter terminológia helyett igazságügyi és rendészeti miniszter), míg 2008. május 16-ai hatállyal a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet révén az R. technikai deregulációs módosítására került sor. Ez utóbbi módosítás óta az R. szövege változatlan formában van hatályban (1. sz. melléklet). A 2010. évi kormányzati szerkezetátalakítás következtében a 2009. évi beszámolót a közigazgatási és igazságügyi miniszternek kell megküldeni.
3. Az R. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Testület tagjait az igazságügyi és rendészeti miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre az MSZH elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához javaslatot kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. Az R. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet. A Testület legutóbb kinevezett tagjainak mandátuma 2008. április 1-jétől 2013. március 31-ig tart. Az ISZT tagjainak és tisztségviselőinek névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza.
4. Az ISZT a 2009. évben a 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelettel összhangba hozott, és 2005. október 6-án hatályba lépett ügyrend alapján járt el. A hatályos ügyrendet a 3. sz. melléklet tartalmazza.
5. Az ISZT-nek saját bevétele nincs, működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a Testület működéséhez szükséges szerződéseket [R. 5. § (2) bek.]. A Testület titkárának díjazását az ISZT elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg [R. 4. § (4) bek.].
Az R. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a szakértői vélemény elkészítéséért a rendelet mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. Az ISZT elnöke az R. 4. §-ának (1) bekezdése által opcionálisan előírt díjazásról lemondott, így a szakértői vélemények elkészítéséért befolyó díjakból a korábbi évek gyakorlatával megegyezően a 2009. évben az ISZT ügyrendjében meghatározott módon és arányban csak az eljáró szakértők megbízási díjának kifizetésére került sor.
II. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 2009. évi működése
1. Az ISZT 2009-ben a 2008. év végi állapothoz képest változatlan személyi összetételben végezte tevékenységét. Kovári György szabadalmi ügyvivő 2009. október 29-én kelt levelében lemondott elnökségi tagságáról. Az igazságügyi és rendészeti miniszter az MSZH elnökének javaslatára 2010. január 1-jei hatállyal Dr. Kereszty Marcell szabadalmi ügyvivőt nevezte ki elnökségi taggá.
2. Az ISZT elnöksége 2009. június 18-án tartotta szokásos éves ülését. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet a 4. sz. melléklet tartalmazza.
Az ülésen az elnökség tagjai megtárgyalták és elfogadták az ISZT 2008. évi működéséről szóló beszámolót. Az elnök tájékoztatást adott az R.-t érintő, technikai jellegű módosításokról, valamint arról, hogy a Testület tagsága 2008. április 1-jei hatállyal megújult. A tagok mandátuma 2013. március 31-én jár le. Az elnök a beszámoló elemzése során kiemelte, hogy az ügyfélforgalom a 2007. évihez képest jelentősen csökkent, hiszen 2008-ban mindössze 11 megkeresés, illetve megbízás érkezett a Testülethez (2007-ben 17 ügyben járt el az ISZT). Kiemelte továbbá, hogy egyre több olyan megkeresés érkezik, amelynek tárgya a know-how, illetve az üzleti titok jogi védelme, és az ilyen jellegű kérdésekben való állásfoglalás nehéz feladatnak bizonyul. Az elnök felhívta a figyelmet arra az anomáliára is, hogy a kirendelő bíróságok sok esetben elvárják a Testülettől, hogy a peres felekkel közvetlenül lépjen kapcsolatba, miközben az R. szabályai alapján nincs arra lehetőség, hogy az ISZT a hiányzó bizonyítékok beszerzése érdekében ilyen lépéseket tegyen.
Az elnökség tagjai értékelték a 2008. évi szakértői véleményeket, és egyetértettek abban, hogy azok az ISZT-9/2008. szakértői vélemény kivételével anonimizált módon publikálhatók az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében. Ennek megfelelően a Szemle 2010. áprilisi számában közzétételre került három szakértői vélemény (ISZT-2/2008., ISZT-5/2008. és ISZT-7/2008. sz. ügyek). A Szemle 2010. júniusi számában további három szakértői vélemény kerül publikálásra. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára a 2008. évi beszámoló kapcsán megküldött válaszlevelében kérte annak megfontolását, hogy a szakértői vélemények az MSZH honlapján is hozzáférhetőek legyenek. A Testület a kérésnek megfelelően a hivatali honlapon elérhetővé teszi a Szemlében már publikált szakértői véleményeket.
3. Az ISZT elnöke a 2008. évi működésről szóló beszámolót az R. 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megküldte az igazságügyi és rendészeti miniszter részére. E kötelezettség teljesítése során figyelemmel kellett lenni arra, hogy 2009. április 16-tól az igazságügyi és rendészeti miniszter egyben az MSZH felett a Kormány nevében felügyeletet gyakorló miniszter is, ezért az R. hivatkozott rendelkezése értelmében fennálló tájékoztatási kötelezettség alapján a beszámolót a gazdasági miniszternek nem kellett megküldeni. A 2009. évi beszámolót a közigazgatási és igazságügyi miniszternek kell megküldeni.
III. Bírósági vagy hatósági megkeresések, illetve megbízások és az azok alapján adott szakértői vélemények a 2009. évben
1. Az R. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ISZT az Szt. 16. §-ának (2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.
2. A 2009. évben 14 megkeresés, illetve megbízás érkezett az ISZT-hez, az ügyek száma tehát a 2008. évihez képest (11 ügy) emelkedett. Az ISZT eljárása öt esetben végződött szakértői vélemény elkészítésével, egy ügy érdekmúlás miatt megszűnt. Az ISZT két megkeresés kapcsán hatáskör hiányában nem tudott eljárni, továbbá hat megkeresésre tájékoztató levélben válaszolt. A 2009. év első félévében négy, a 2008. évről áthúzódott ügyben készült szakértői vélemény. Az ügyek részletes kimutatását a 5. sz. melléklet tartalmazza.
3. A megkeresők és a megbízók körét megvizsgálva megállapítható, hogy 2009-ben a legnagyobb arányban a bíróságok keresték meg az ISZT-t (7 ügy). A nyomozóhatóságoktól négy, míg gazdasági társaságoktól három esetben érkezett megkeresés, illetve megbízás. 2009-ben nem volt olyan ügytípus, ami gyakoriságát illetően kiemelkedett volna, a megkeresők és a megbízók mind a polgári jogi jogviták, mind a büntetőeljárások során indokoltnak látták a Testület szakértelmének igénybevételét. Meg kell jegyezni azonban, hogy az utóbbi években egyre több olyan megkeresés érkezik, amelynek tárgya a know-how, illetve az üzleti titok jogi védelmével kapcsolatos kérdés.
|
Megkeresők, megbízók |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
|
Bíróságok, választottbíróságok |
3 |
2 |
5 |
2 |
7 |
|
Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség |
2 |
2 |
2 |
2 |
4 |
|
Gazdasági társaságok |
3 |
2 |
6 |
6 |
3 |
|
Magánszemélyek |
1 |
6 |
4 |
1 |
- |
|
Összesen |
9 |
12 |
17 |
11 |
14 |
|
A szakértői vélemény tárgya |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
|
Iparjogvédelmi jogok megsértése, |
2 |
2 |
3 |
2 |
2 |
|
Titokban tartott |
1 |
- |
- |
- |
- |
|
Díjazási vita |
3 |
2 |
7 |
2 |
2 |
|
Védjegyjogi kérdések |
1 |
2 |
- |
2 |
2 |
|
Szabadalmi jogi kérdések |
1 |
2 |
3 |
- |
2 |
|
Használati minta |
- |
1 |
2 |
1 |
|
|
Formatervezési minta |
- |
- |
- |
2 |
|
|
Kártérítési perek, |
1 |
- |
2 |
2 |
3 |
|
Egyéb kérdések |
- |
3 |
- |
- |
3 |
5. Az ISZT ügyrendje 7. pontjának (2) bekezdése szerint bíróság vagy más hatóság megkeresése esetén az eljáró tanács a szakértői véleményt a bíróság, illetve más hatóság által megjelölt határidőn belül köteles megadni. A szakértői vélemény elkészítésére nyitva álló határidő rövidsége okán az eljáró tanácsok tagjai elsősorban az ISZT munkájában korábban is részt vett, tapasztalattal rendelkező tagok közül kerültek kijelölésre.
6. A 2010. május 20-án megtartott ülésén az ISZT elnöksége az R. 5. §-ának (3) bekezdése alapján az MSZH elnökének egyetértése mellett jóváhagyta a testület 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolót.
Budapest, 2010. június
Posteinerné Toldi Márta
az ISZT elnöke
Mellékletek:
1.) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet
2.) Az ISZT tagjainak és tisztségviselőinek névsora
3.) Az ISZT ügyrendje
4.) A 2009. június 21-én megtartott elnökségi ülés jegyzőkönyve
5.) A 2009. évi megkeresések és megbízások
Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Beszámolóval egyetértek.
Budapest, 2010. június
Dr. Bendzsel Miklós
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke