Beszámoló

Beszámoló
az Iparjogvédelmi Szakértői Testület2006. évi működéséről

 

I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje;
a működési költségek fedezete

1. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: ISZT) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 114/Z. §-ában foglalt felhatalmazás alapján alakult meg. A 2002. évi XXXIX. törvénnyel az Szt.-be beiktatott törvényi felhatalmazást jelenleg az Szt. 115/D. §-a tartalmazza.

2. Az 1. pontban említett felhatalmazás alapján a Kormány az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) határozta meg a testület feladatait, működését és eljárását. Az R.-t 2005. október 6-ai - egyes rendelkezései tekintetében 2005. november 1-jei - hatállyal módosította a 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelet¹. A módosítással pontosításra kerültek az ISZT tisztségviselőinek díjazására, a testület és a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) kapcsolatára, valamint egyes eljárási kérdésekre vonatkozó rendelkezések. A módosítás nyomán új díjtételek bevezetésére is sor került. A hatályos R.-t az 1. számú melléklet tartalmazza.

3. Az R. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a testület tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre az MSZH elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához javaslatot kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. Az R. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.

4. A 3. pontban ismertetett rendelkezés alapján az igazságügy-miniszter 2003. április 1-jétől 2008. március 31-ig terjedő hatállyal kinevezte az ISZT ötven tagját, ezen belül héttagú elnökségét és - alulírott Posteinerné Toldi Márta személyében - annak elnökét. Az elmúlt években az ISZT tagságát érintően két személyi változásra került sor. Az igazságügy-miniszter 2004-ben Beliczay László megüresedett helyére dr. Kovács Krisztinát, az MSZH Iparjogvédelmi Jogi Osztályának osztályvezető-helyettesét, 2005-ben pedig a szakértői testületi tagságáról lemondó Dr. Wallacher Lajos helyére dr. Lendvai Zsófiát, az Igazságügyi Minisztérium tanácsosát nevezte ki. Az ISZT tagjainak névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. Az ISZT elnöksége 2003. június 24-én tartotta alakuló ülését, amelyen az elnökség megállapította az ISZT ügyrendjét, amelyet a MSZH elnöke az R. 5. §-ának (1) bekezdése alapján 2003. június 30-ai hatállyal jóváhagyott. Az ISZT a 2006. évben már az új, a 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelettel összhangba hozott és 2005. október 6-án hatályba lépett ügyrend alapján járt el. Az ügyrendet a 3. számú melléklet tartalmazza.

6. Az ISZT-nek saját bevétele nincs, működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a testület működéséhez szükséges szerződéseket.

Az R. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a szakértői vélemény elkészítéséért a rendelet mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. Az ISZT elnöke az R. 4. §-ának (1) bekezdése alapján fizethető tiszteletdíjról lemondott, így a szakértői vélemény elkészítéséért befolyó díjból a korábbi évek gyakorlatával megegyezően a 2006. évben az ISZT ügyrendjében meghatározott módon és arányban csak az eljáró tanácsok tagjai tiszteletdíjának kifizetésére került sor.

 

II. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 2006. évi működése

1. A 2006. év folyamán az ISZT az I. fejezetben foglaltaknak megfelelően, a 2005. év végi állapothoz képest változatlan személyi összetételben folytatta tevékenységét.

2. Az ISZT elnöksége 2006. április 24-én tartotta ülését. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az elnökségi ülésen az elnökségi tagok megtárgyalták és elfogadták az ISZT 2005. évi működéséről szóló beszámolót, elfogadták a testület költségvetését és az ISZT elnökének az R. és az ügyrend módosításával kapcsolatos jelentését.

Dr. Ficsor Mihály, az MSZH jogi elnökhelyettese ismertette az MSZH részéről az Igazságügyi Minisztérium Büntetőjogi és Kegyelmi Ügyekért Felelős Főcsoportfőnökségének megküldött, a szellemi tulajdonjogok sérelmére elkövetett bűncselekmények törvényi tényállásaival kapcsolatos kodifikációs javaslatot, amelyet az elnökség tagjai elfogadtak.

A kodifikációs munka során az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az MSZH javaslata mellett értékes hozzájárulásként kezelte Dr. Bacher Vilmos "A polgári jogi és büntetőjogi felelősség határai a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények esetén" c. tanulmányát, valamint a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács e tárgykörben született állásfoglalását is. Az igazságügyi és rendészeti miniszter 2007. január 29-én nyújtotta be az Országgyűléshez a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát² (T/1917), amelynek részletes vitára bocsátását a képviselők 2007. március 12-én hagyták jóvá. A törvényjavaslat 34. §-a tartalmazza a szellemi tulajdonjogok sérelmére elkövetett bűncselekmények törvényi tényállásaival kapcsolatos módosító javaslatokat (a törvényjavaslat 34. §-át, valamint az ahhoz fűzött részletes indokolást az 5. számú melléklet tartalmazza).

3. Az ISZT elnöke a 2005. évi beszámolót az R. 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megküldte az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve tájékoztatás céljából a gazdasági és közlekedési miniszter részére.

 

III. Bírósági vagy hatósági megkeresések, illetve megbízások és az azok alapján adott szakértői vélemények

1. Az R. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ISZT az Szt. 16. §-ának (2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.

2. A 2006. évben 12 megkeresés, illetve megbízás érkezett az ISZT-hez. Az ügyforgalom a 2005. évi visszaesést (9 ügy) követően elérte a 2003-ban (14 ügy), illetve 2004-ben tapasztalt szintet. Az ügyek részletes kimutatását a 6. számú melléklet tartalmazza.

A 2006. évi ügyekben 5 megkeresés, illetve megbízás vonatkozásában készült szakértői vélemény, míg az ISZT 4 ügyben adott általános jogi tájékoztatást az ügyfelek részére. Az ISZT-hez a fentieken túl három olyan megkeresés érkezett, amelyek kapcsán a Testület a kérelmek visszavonása miatt sem általános jogi tájékoztatást, sem szakértői véleményt nem dolgozott ki.

3. A szakértői véleményt kérő megkeresők és megbízók körét megvizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb arányban magánszemélyek - személyesen, illetve képviselői segítséggel - fordultak a Testülethez megbízással. Rendőrkapitányságoktól, bíróságoktól, illetve gazdasági társaságoktól azonos arányban érkeztek megkeresések, illetve megbízások. Az ügytípusok között nem volt olyan, amely gyakoriságát tekintve kiemelkedett volna.

Megkeresők, megbízók	Ügyek száma 2004.	Ügyek száma 2005.	Ügyek száma 2006.
Bíróságok	3	3	2
Rendőrhatóságok	6	2	2
Gazdasági társaságok	4	3	2
Magánszemélyek	0	1	6
A szakértői vélemény tárgya	Ügyek száma 2004.	Ügyek száma 2005.	Ügyek száma 2006.
Iparjogvédelmi jogok megsértése, áru hamis megjelölése stb. bűncselekmények	5	2	2
Titokban tartott szolgálati találmány szabadalmazhatósága	3	1	0
Díjazási vita	2	3	2
Egyéb	3	3	8

 

5. Az ISZT ügyrendje 7. pontjának (2) bekezdése szerint bíróság vagy más hatóság megkeresése esetén az eljáró tanács a szakértői véleményt a bíróság, illetve más hatóság által megjelölt határidőn belül köteles megadni. A szakértői vélemény elkészítésére nyitva álló határidő rövidsége indokolja, hogy az eljáró tanácsok tagjai elsősorban az ISZT munkájában korábban is részt vett, tapasztalattal rendelkező tagjaiból kerültek megbízásra.

Budapest, 2007. március

 

 

Posteinerné Toldi Márta
az ISZT elnöke

 

Mellékletek:    

1.) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet
2.) Az ISZT tagjainak és tisztségviselőinek névsora
3.) Az ISZT ügyrendje
4.) A 2006. április 24-én megtartott elnökségi ülés jegyzőkönyve
5.) A T/1917. számú törvényjavaslat 34. §-a és az ahhoz fűzött részletes indokolás
6.) 2006. évi megkeresések és megbízások

           
Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Beszámolóval egyetértek.

Budapest, 2007. március

dr. Bendzsel Miklós
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke