Beszámoló

Beszámoló
az Iparjogvédelmi Szakértői Testület2005. évi működéséről

 

I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje;
a működési költségek fedezete

1. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: ISZT) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 114/Z. §-ában foglalt felhatalmazás alapján alakult meg. A 2002. évi XXXIX. törvénnyel az Szt.-be beiktatott törvényi felhatalmazást - tekintettel arra, hogy annak számozását a 2005. évi LXXXIII. törvény ¹, majd a 2005. évi CLXV. törvény ² módosította - jelenleg az Szt.      115/D. §-a tartalmazza.

2. Az 1. pontban említett felhatalmazás alapján a Kormány az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) határozta meg a testület feladatait, működését és eljárását. Az R.-t 2005. október 6-ai - egyes rendelkezései tekintetében 2005. november 1-jei - hatállyal módosította a 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelet ³. A módosítással pontosításra kerültek az ISZT tisztségviselőinek díjazására, valamint a testület és az MSZH kapcsolatára vonatkozó rendelkezések. A módosítás további érdeme, hogy az ISZT működése során felmerült gyakorlati, eljárási jellegű problémákra is megoldást kínál. Ebben a tekintetben különösen  fontos annak jogszabályi kimondása, hogy a testület nem idézhető. A módosítás nyomán új díjtételek bevezetésére is sor került. Mindezt az az elvárás indokolta, hogy a szakértői díjak mértéke igazodjon az elmúlt években bekövetkezett inflációhoz, kifejezve a szakértői vélemények elkészítésébe fektetett munka ellenértékét. A hatályos R.-t az 1. számú melléklet tartalmazza.

3. Az R. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a testület tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához javaslatot kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. Az R. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.

4. A 3. pontban ismertetett rendelkezés alapján az igazságügy-miniszter 2003. április 1-jétől 2008. március 31-ig terjedő hatállyal kinevezte az ISZT ötven tagját, ezen belül héttagú elnökségét és - alulírott Posteinerné Toldi Márta személyében - annak elnökét. 2005. évben az ISZT tagságát érintően egyetlen személyi változásra került sor. Dr. Wallacher Lajos az Igazságügyi Minisztériumból való távozására tekintettel 2005. július 15. napjával lemondott szakértői testületi tagságáról, ezért Dr. Petrétei József igazságügy-miniszter az MSZH elnökének az R. 2. §-ának (4) bekezdése alapján tett javaslatára az R. 2. §-ának (1) bekezdése alapján dr. Lendvai Zsófiát, az Igazságügyi Minisztérium tanácsosát nevezte ki az ISZT új tagjának. Az ISZT tagjainak névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. Az ISZT elnöksége 2003. június 24-én tartotta alakuló ülését, amelyen az elnökség megállapította az ISZT ügyrendjét, amelyet a MSZH elnöke az R. 5. §-ának (1) bekezdése alapján 2003. június 30-ai hatállyal jóváhagyott. Az  ISZT elnöksége - az R.-nek a 2. pontban említett módosításaira tekintettel - megállapította a Testület új ügyrendjét, amely az MSZH elnökének jóváhagyását követően 2005. október 6-án lépett hatályba. Az új ügyrendet a 3. számú melléklet tartalmazza.

6. Az ISZT-nek saját bevétele nincs, működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a testület működéséhez szükséges szerződéseket.

Az R. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a szakértői vélemény elkészítéséért a rendelet mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. Az ISZT elnöke az R. 4. §-ának (1) bekezdése alapján fizethető tiszteletdíjról lemondott, így a szakértői vélemény elkészítéséért befolyó díjból, az ISZT ügyrendjében meghatározott módon és arányban csak az eljáró tanácsok tagjai tiszteletdíjának kifizetésére került sor.

 

II.  Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 2005. évi működése

1. A 2005. év folyamán az ISZT az I. fejezetben foglaltaknak megfelelően, az I. fejezet 4. pontjában említett kinevezésre tekintettel új személyi összetételben folytatta tevékenységét.

2. Az ISZT elnöksége 2005. március 2-án tartotta ülését. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az elnökségi ülésen az elnökségi tagok megtárgyalták és elfogadták az ISZT 2004. évi működéséről szóló beszámolót, elfogadták a testület költségvetését, valamint megvitatták az eljáró tanácsok működésével kapcsolatos egyes kérdéseket. Az ülésen kiemelt kérdésként kerültek megvitatásra a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 329/D. §-ának (1) bekezdése szerinti iparjogvédelmi jogok megsértése, valamint a Btk. 296. §-a szerinti áru hamis megjelölése tényállásokkal kapcsolatos álláspontok. A vita alapjául Dr. Bacher Vilmos "A polgári jogi és büntetőjogi felelősség határai a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények esetén" c. előadásának szövege szolgált. A Btk. említett tényállásainak módosításával kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatal - az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi és kegyelmi ügyekért felelős főcsoportfőnöke részéről érkezett megkeresésre válaszolva - 2005. szeptember 15-én javaslatot terjesztett elő (5. számú melléklet).

3. Az ISZT elnöke a 2004. évi beszámolót az R. 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az elnökség jóváhagyásával és az MSZH elnökének egyetértésével - 2005. március 22-én megküldte az igazságügy-miniszter, illetve tájékoztatás céljából a gazdasági és közlekedési miniszter részére.

 

III. Bírósági vagy hatósági megkeresések, illetve megbízások és az azok alapján adott szakértői vélemények

1. Az R. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ISZT az Szt. 16. §-ának (2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.

2. A 2005. évben 9 megkeresés, illetve megbízás kapcsán járt el az ISZT, ami a 2004. évi tevékenységhez (13 ügy) képest némileg csökkenő ügyforgalmat mutat. Az ügyek részletes kimutatását a 6. számú melléklet tartalmazza.

A 2005. évi ügyekben 7 megkeresés, illetve megbízás vonatkozásában készült szakértői, illetve kiegészítő szakértői vélemény, míg 2 ügyben a testület általános jogi tájékoztatást nyújtott az ügyfelek részére. Valamennyi - a testület hatáskörébe tartozó - megkereséssel, illetve megbízással kapcsolatban elkészült a szakértői vélemény, illetve az általános tájékoztatás, így az ISZT előtt folyamatban lévő ügy nem maradt. Az ISZT-hez a fentieken túl három olyan megkeresés érkezett, amelyek kapcsán a testület hatáskör hiánya vagy a megkeresés visszavonása miatt sem általános jogi tájékoztatást, sem szakértői véleményt nem dolgozott ki.

3. A szakértői véleményt kérő megkeresők és megbízók körét, valamint a szakértői vélemények tárgyát elemezve a következők állapíthatók meg. Hozzávetőlegesen azonos arányban fordultak a testülethez megkereséssel rendőrkapitányságok és bíróságok, illetve megbízással ügyvédi irodák és gazdasági társaságok, és az ügytípusok között nem volt olyan, amely gyakoriságát tekintve kiemelkedett volna.

Megkeresők, megbízók	Ügyek száma 2003.	Ügyek száma 2004.	Ügyek száma 2005.
Bíróságok	1	3	3
Rendőrhatóságok	6	6	2
Vállalatok	5	4	3
Magánszemélyek	2	0	1
A szakértői vélemény tárgya	Ügyek száma 2003.	Ügyek száma 2004.	Ügyek száma 2005.
Iparjogvédelmi jogok megsértése, áru hamis megjelölése stb. bűncselekmények	5	5	2
Titokban tartott szolgálati találmány szabadalmazhatósága	2	3	1
Díjazási vita	2	2	3
Egyéb	5	3	3

 

5. Az ISZT ügyrendje 7. pontjának (2) bekezdése szerint bíróság vagy más hatóság megkeresése esetén az eljáró tanács a szakértői véleményt a bíróság, illetve más hatóság által megjelölt határidőn belül köteles megadni. A szakértői vélemény elkészítésére nyitva álló határidő rövidsége indokolja, hogy az eljáró tanácsok tagjai elsősorban az ISZT munkájában korábban is részt vett, tapasztalattal rendelkező tagjaiból kerültek megbízásra.

Budapest, 2006. március

 

 

Posteinerné Toldi Márta
az ISZT elnöke

 

Mellékletek:    

1.) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet
2.) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület tagjai
3.) Az ISZT ügyrendje
4.) A 2005-ben megtartott elnökségi ülés jegyzőkönyve
5.) Az MSZH javaslata a szellemi tulajdonjogok sérelmére elkövetett bűncselekmények törvényi tényállásainak módosítására
6.) 2005. évi megkeresések és megbízások

           
Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Beszámolóval egyetértek.

Budapest, 2006. április

dr. Bendzsel Miklós
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke