A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács ügyrendjének egységes szerkezetbe foglalt szövege

A Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 9. §-ának (6) bekezdése alapján a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) ügyrendjét az alábbiakban állapítom meg:

 

 

 

A Tanács feladatköre

 

 

 

1.

(1) A Tanács az R. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal   (a továbbiakban: Hivatal) elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, jogszabályok, nemzetközi szerződések) tervezetét.
(2) A Tanács az R. 4-6. §-aiban részletesen szabályozott alábbi szakmai területek munkálataiban fejti ki tevékenységét, illetve működik közre:
  a)  a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok előkészítése,
b) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozásához és érvényesítéséhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése és végrehajtása,
  c)  a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés
  szakmai feladatainak ellátása.

 

 

A Tanács általános adatai

 

 

2.

(1)   A Tanács neve: Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács.
(2)   A Tanács megnevezésére használt betűszó: MSZTT.
(3)   A Tanács idegen nyelvű megnevezése: 
- angolul: Hungarian Intellectual Property  Protection Council;
- franciául: Conseil Hongrois pour la Protection de la Propriété Intellectuelle.
(4)   A Tanács székhelye és postacíme: 1054 Budapest, V. kerület, Garibaldi utca 2.;
1370 Budapest, Pf. 552.
(5) A Tanács pecsétje: a Magyar Köztársaság címere ”Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács” körirattal.

 

 

A Tanács tagjai

 

 

3.

(1) A Tanács legfeljebb tizenöt tagú – iparjogvédelmi és szerzői jogi szakértelemmel rendelkező személyekből álló – testület, amelyben a kormányzati szerveket képviselő tagok száma nem érheti el a Tanács taglétszámának a felét (R. 9. § /2/ bek.). 
(2) A Tanács tagjainak kinevezésére a Hivatal elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához véleményt kér az érintett miniszterektől és országos hatáskörű szervek vezetőitől, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetektől (R. 9. § /3/ bek.).   
(3) A Tanács tagjait a Hivatal feletti irányítási jogokat a Kormány nevében gyakorló gazdasági miniszter nevezi ki ötéves időtartamra, amely további öt-öt évre meghosszabbítható (R. 9. § /4/ bek.). 
(4) A Tanácsban viselt tagság megszűnik:   
  a) a határozott idő elteltével, 
  b) lemondással, 
  c) felmentéssel, 
  d) a képviselet ellátására jogosító tisztség megszűnésével (R. 9. § /5/ bek.).

 

 

A Tanács elnöke

 

 

4.

(1)[2] A Tanács elnökét – a Hivatal elnökének javaslatára – a gazdasági és közlekedési miniszter nevezi ki.
(2) A Tanács elnöke szervezi és koordinálja a Tanács testületi munkáját.   
(3) A Tanács elnöke képviseli a Tanácsot és tartja a testület nevében a kapcsolatot a Hivatal elnökével, valamint a Tanács munkatervének végrehajtása érdekében – a Hivatal elnökével egyeztetve – együttműködik az érintett állami szervekkel és más szervezetekkel.

 

 

A Tanács titkársága

 

 

5.[3]

(1) A Tanács tevékenységével összefüggő ügyintézési feladatokat a Tanács titkársága látja el. A titkárság munkáját a titkárságvezető irányítja, a Hivatal jogi elnökhelyettesének felügyeletével. 
(2) A Titkárság munkatársait és vezetőjét a hivatallal közszolgálati jogiszonyban álló személyek közül a Hivatal elnöke nevezi ki és menti fel.

 

 

A Tanács munkaprogramja és munkatervei

 

 

6.

(1) A Tanács középtávú munkaprogram és  éves munkatervek (a továbbiakban: munkatervek) szerint, az azok keretében kidolgozott vagy kézhez vett munkaanyagokkal kapcsolatban testületi üléseken kialakított vélemények útján látja el feladatát. 
(2) A munkaterveket – a Hivatal elnöke által kezdeményezett és a Tanács tagjai részéről javasolt feladatok figyelembe vételével – a Tanács elnöke készíti elő, a Tanács fogadja el, majd a Hivatal elnöke hagyja jóvá. 
(3) A jóváhagyott munkaterveket meg kell küldeni a Tanács tagjainak és nyilvánosságra kell hozni a Hivatal hivatalos lapjában.

 

 

Testületi munkaanyagok kidolgozása

 

 

7.

(1) A munkatervekben előirányzott egyes feladatok kapcsán a Hivatal elnökével egyeztetve a Tanács elnöke kéri fel a Tanács tagjai közül a testületi munkaanyag (elemzés, tanulmány) előkészítésének szakmai felelőseit. 
(2) A munkálatokhoz szükséges előzetes anyagokat (jogszabály-, illetve egyezménytervezeteket, koncepciókat, háttéranyagokat) a Tanács titkársága szerzi be a Hivataltól vagy más forrásból.   
(3)[4] A feladatok teljesítéséhez – a szakmai felelősök javaslata alapján és a Tanács elnökének hozzájárulásával – külső szakértői közreműködést is igénybe lehet venni. A megbízási szerződést a 11. pont (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodási szabályok betartásával a Hivatal jogi elnökhelyetteseilletve az általa erre felhatalmazott személy köti meg.
(4) A Tanács szakmai felelősként felkért tagjai az általuk előkészített testületi munkaanyagokat az azokat tárgyaló testületi üléseket legalább tizenöt nappal megelőzően bemutatják a Tanács elnökének, aki azokat – véleményével ellátva – az üléseket legalább nyolc nappal megelőzően megküldi egyeztetés és állásfoglalás céljából a Tanács valamennyi tagjának, továbbá tájékoztatás céljából a Hivatal elnökének és a 8. pont (5) bekezdésében megjelölt további személyeknek.

 

 

Testületi ülés

 

 

8.

(1) A Tanács - a tagjainak részvételével megtartott testületi üléseken - a szakmai felelős tagok által előkészített testületi munkaanyagok megvitatása alapján foglal állást a Tanács munkaterveiben meghatározott témákkal kapcsolatban. 
(2)[5] A Tanács – a tárgyévre jóváhagyott munkaterv és ülésrend ütemezéséhez igazodva – általában negyedévenként tartja testületi üléseit.
(3) A testületi ülések napirendjére a Tanács elnöke és tagjai tehetnek javaslatot. A Hivatal elnöke is kezdeményezheti valamely kérdés napirendre vételét.
(4) A testületi ülések napirendjére – a munkatervi feladatokon kívül - a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos időszerű tájékoztatások is felvehetők.   
(5) A testületi ülést – a napirendi javaslat közlésével – a Tanács elnökének és a Hivatal jogi elnökhelyettesének jóváhagyásával a titkárság vezetője hívja össze.  A testületi ülésre meghívást kapnak és a testületi ülésen részt vehetnek[6]:   
  a) állandó jelleggel a Tanács tagjai, a Hivatal elnöke és elnökhelyettesei, valamint a Tanács titkárságának vezetője és munkatársai;   
  b) esetenként – témától függően – a  külső szakértők, a Hivatal elnöke által kijelölt hivatali köztisztviselők és a Tanács elnöke által felkért más személyek. 
  (6) A Tanács elnöke a kitűzött testületi ülést indokolt esetben – pl. a szakmai felelős vagy a tagok jelentős részének váratlan akadályoztatása esetén – elhalaszthatja.   
(7) A testületi üléseket a Tanács elnöke vezeti. A testületi ülések előkészítéséről és megszervezéséről a Tanács titkársága gondoskodik.   
(8) A testületi ülés határozatképességéhez a Tanács tagjai közül legalább tíznek a személyes részvétele, illetve előzetes írásbeli véleményalkotása szükséges.   
(9) A testületi ülésekről a Tanács titkárságának vezetője jegyzőkönyvet  készít; azt a Tanács elnöke és egy tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a Tanács által elfogadott – a 9. pont (3) bekezdése szerint elkészített – véleményt is.  

 

 

A Tanács véleményének kialakítása

 

 

9.

(1) A Tanács – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – a testületi ülésen történő megvitatás eredményeként lehetőség szerint szavazás nélkül, konszenzussal alakítja ki véleményét. Ha ez nem lehetséges, többségi álláspont kialakítása szükséges. 
(2) A Tanács véleménye – tartalmának jellegéhez  igazodóan – állásfoglalás, javaslat formájában kerül kidolgozásra és megszövegezésre. 
(3) A Tanács írásba foglalt véleményét – amelyhez adott esetben a Tanács egyes tagjainak eltérő álláspontját is mellékelni kell – a Tanács elnöke írja alá; azon fel kell tüntetni a Tanács szakmai felelősének és a vélemény kialakításában résztvevő valamennyi tagjának a nevét. 
(4) A Tanács véleményét a Tanács elnöke küldi meg a Hivatal elnökének és – a vele történt egyeztetés alapján, indokolt esetben – más szervezeteknek. A Tanács elnökének javaslatára a Hivatal elnöke dönt a Tanács véleményének nyilvánosságra hozataláról és annak módjáról. 
(5) A munkaterven kívüli és gyors elintézést igénylő szakmai kérdésben – lehetőség szerint a Tanács tagjaival rövid úton történő egyeztetést követően – a  Tanács elnöke is kialakíthatja és közölheti a Tanács véleményét; az így kialakított véleményről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Tanács tagjait. 
(6) A Tanács által kialakított véleményekről a Tanács titkársága nyilvántartást vezet, s gondoskodik a nyilvánosságra hozott vélemények hozzáférhetőségéről, illetve publikálásáról.

 

 

Kapcsolatok a Hivatallal

 

 

10.

(1) A Tanács elnöke rendszeres munkakapcsolatot tart a Hivatal elnökével, illetve helyetteseivel.   
(2) A Hivatal vezetése és szervezeti egységei a Tanács munkatervében foglalt feladatokkal kapcsolatos információkat – különösen munkaterveket, egyéb programokat, jogszabály-tervezeteket, érdemi nemzetközi munkaanyagokat – átadják a Tanács titkárságának, amely eljuttatja azokat a Tanács tagjaihoz. A Hivatal Jogi és Nemzetközi Főosztálya közreműködik a Tanács munkaprogramjának előkészítésében és végrehajtásában. 
(3)[7] A Tanács titkárságának vezetője állandó résztvevője a Hivatal elnöki értekezletének, amelyen időszakonként tájékoztatást kell adnia a Tanács munkájáról.
(4) A Tanács évente egyszer írásos beszámolót készít a Hivatal elnökének saját tevékenységéről; ebben értékelni kell azt is, hogy mennyiben érvényesült a Tanács véleménye a szellemi tulajdon védelmére irányuló intézkedések meghozatala során. A beszámoló tervezetét a Tanács elnöke készíti el és azt a Tanács a tárgyévet követő első testületi ülésén vitatja meg és fogadja el.  

 

 

Gazdálkodási feltételek,
a működés rendjének szabályai

 

 

11.

(1) A Tanács működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket és infrastruktúrát a Hivatal biztosítja. A hivatali belső költségvetésben a Tanács munkatervének végrehajtására elkülönített – személyi és dologi kiadások fedezésére szolgáló – keretek felhasználása során a Hivatalra irányadó gazdálkodási előírásokat kell alkalmazni.   
(2)[8] A Hivatal elnöke a Hivatal költségvetése terhére tiszteletdíjat állapíthat meg – az elnök kivételével  – a Tanács tagjai részére az érdemi munkában való részvétel alapján.
(3) A Tanács működésével összefüggésben megfelelően alkalmazni kell a Hivatalra megállapított egyéb – az iratkezelésre, a munkavédelemre, a munkarendre, stb. vonatkozó – belső  szabályzatokat.

 

 

Hatálybalépés

 

 

12.

Ez az elnöki utasítás 2001. április 1. napján lép hatályba.

 

 

Dr. Bendzsel Miklós s.k.,  
a Magyar Szabadalmi Hivatal
elnöke

 

 

 

 


 

 

[1] A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács ügyrendjét a 2/2001. (SZKV 4.) MSZH elnöki utasítás állapította meg. Az elnöki utasítást utóbb módosította a 2004. január 1. napján hatályba lépett 15/2003. elnöki utasítás.

[2] A 4. pont (1) bekezdésének szövegét a 15/2003. elnöki utasítás 1. pontja állapította meg.

[3] Az 5. pont (1) és (2) bekezdésének szövegét a 15/2003. elnöki utasítás 2. pontja állapította meg.

[4] A 7. pont (3) bekezdésének szövegét a 15/2003. elnöki utasítás 3. pontja állapította meg.

[5] A 8. pont (2) bekezdésének szövegét a 15/2003. elnöki utasítás 4. pontjának (1) bekezdése állapította meg.

[6] A 8. pont (5) bekezdésének bevezető szövegrésze a 15/2003. elnöki utasítás 4. pontjának (2) bekezdésével módosított szöveg.

[7] A 10. pont (3) bekezdésének szövege a 15/2003. elnöki utasítás 5. pontjával megállapított szöveg.

[8] A 11. pont (2) bekezdésének szövege a 15/2003. elnöki utasítás 6. pontjával megállapított szöveg.