|
Rubik Ernő: Térbeli logikai játék Rubik Ernő bűvös kockája (magyar szabadalom: 170062) a térbeli logikai játékok családjába tartozik, létrehozása egyúttal ezek egyik alaptípusának megteremtését is jelentette, s az ilyen típusú játékeszközök tömegének kidolgozásához adott ihletet más feltalálók számára. A logikai játékok e típusánál a játékeszköz testét képező elemek egymással kapcsolódó csoportjai tömbszerűen mozdulnak el, mintha az egész test rendeződne át egy-egy mozgatással. Ezzel ellentétben például a jelzőtestes logikai játékoknál leginkább csak maguk a jelzőtestek mozognak, általában az alaptestben kialakított hornyokban. Magának az alaptestnek az átrendeződése a logikai játékok esetében többnyire csak látszólagos, ahogy a jelen találmány esetében is, mivel maga a test is csak látszólag tömör. Amint az eredeti szabadalmi leírás ábráin látható, a kocka elemeit egy hatágú tengelykereszt tartja, ennek szárai körül fordulhatnak el a kocka egyes sorai, maga a kocka valójában csak egy elemekből összeállított héj, amelynek csak a külső felülete kocka alakú.
Ebből következően viszont nagyon bonyolult az építőelemek geometriája, hiszen amíg a külső felület szabályos kocka, addig az elemek mozgása gömbfelület mentén történik. A kocka és gömb összeházasítása pedig a matematikusoknak is csak a végtelenben sikerül, lásd a Ludolf-féle szám, a A találmány két kiviteli alakot tesz lehetővé, egy háromszor hármas és egy kétszer kettes kockát. A későbbi továbbfejlesztők számos változatot, négyszer négyes, ötször ötös stb. összetettségű kockákat dolgoztak ki, de kérdés, hogy milyen gyakorlati céllal, hiszen a világsikerré váló háromszor hármas változat "kitekergetése" is rendkívül nehéz. Az alábbiakban látható a háromszor hármas változat eredeti ábrázolása a szabadalmi leírásban.
A kétszer kettes változat rajza szintén az eredeti szabadalmi leírásból:
A Rubik-kocka mindenki számára fogalommá vált az egész világon. Jól illusztrálja ezt a Time 2001. december 3-i száma, amelyben egyrészt a 2001-es év legjobb találmányai között, másrészt a "Mi változott?" (a politikában) címlapkérdés illusztrációjaként jelenik meg, egy világtérképpel a felületén.
Az összeállítást készítette: Szilágyi József, Magyar Szabadalmi Hivatal |
számítási nehézségeit. A gyakorlat azonban mindig könnyedén túllép az ilyen elvi nehézségeken, ahogy ez a Rubik-kocka belső szerkezetében is megvalósul. Az elemek belső geometriája tehát azért ilyen bonyolult, mivel a forgás gömbfelület mentén történik, tehát az egymáshoz képest elmozduló szomszédos elemek egymáson elcsúszó felületei egy képzeletbeli gömbfelület részét képezik. Ennek a gömbfelületnek a részfelületei jelennek meg a darabjaira szedett kocka elemein mint belső csúszófelületek.
