IV. A Testület működése során felmerült kérdések

10. Az elnökség 2010-ben két alkalommal is foglalkozott a Testület hatáskörének esetleges módosításával, bővítésével, és e tárgyban vitaanyagok és előterjesztések is készültek. Megállapítást nyert, hogy az ügyszám csökkenésének főbb okai a következők:

  1. a megkeresések indokolt "elterelése" olyankor, amikor elsősorban tények megállapítására van szükség (pl. jogsértő példányok, illetve a jogosultak azonosításáról van szó), és ezért célszerű, hogy az adott területen otthonos szakmai szervezet szakértője járjon el;
  2. a megkeresésekben szereplő, döntően törvénymagyarázatot igénylő szerzői jogi kérdéseket a Hivatal szerzői jogi osztálya egyszerűen megválaszolhatja;
  3. a gazdasági helyzet romlása: a lehetséges megkeresők egy része a költségekre tekintettel mellőzi a megkeresést.

11. Az elnökség rögzítette, hogy az ügyszám alakulása egymagában nem indokolja a Testületre vonatkozó szabályok módosítását. Van ugyan egy-két kérdés, amelyre tekintettel esetleges módosítás más okból felmerülhet (ilyen a Testületen belül működő Egyeztető Testület hatáskörének esetleges bővítése a bármely szerzői jogi vitás ügyben való mediációs eljárásra), de ezeknek felvetésével indokolt várni legalább 2011 második feléig.

12. 2010-ben egy magánszemélytől érkezett konkrét megkeresés kapcsán szükségessé vált az Egyeztető Testület hatáskörének értelmezése a Testület elnöksége részéről az Szjt. 105/A §-a szerinti eljárás tekintetében. A szóban forgó magánszemély kérte a jogosult kötelezését az alkalmazott műszaki védelmi eszköz által biztosított másolásvédelem feloldására, abból a célból, hogy az Szjt. 35. §-ának (4) bekezdésében említett szabad felhasználás lehetővé váljon.

Az előadottak szerint a magánszemély egy olyan könyv 10 oldalát szerette volna kinyomtatni és az általa tartott egyetemi előadás keretében kiosztani a hallgatók között, amelyet az eKönyv Magyarország honlapjáról töltött le az ottani szerződési feltételek szerinti díj megfizetése ellenében, de a másolásvédelem nem tette lehetővé az ilyen célú felhasználást.

Az elnökség utalt arra, hogy az Szjt 35. §-a (4) bekezdésének az alkalmazása valóban szóba kerülhetett volna, még akkor is, ha értelmezésre szorult volna, hogy az említett felhasználási mód mennyiben felelt volna meg az ott leírt feltételeknek, s ez egy egyeztető testületi tanács feladata lehetett volna. Azonban megállapította az elnökség, hogy a megkeresést el kell utasítani, miután az Szjt. 95/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kizárják azt, hogy egy ilyen esetben valamely szabad felhasználás kedvezményezettje a 105/A. §-ban foglaltak szerinti eljárás lefolytatását kellő alappal kérhesse. Az említett rendelkezés szerint ugyanis az eljárásra nem kerülhet sor, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg; a megkereső által leírt esetben pedig erről volt szó. Ez a rendelkezés nem szól az ilyen szerződés tartalmáról, hanem csak arról, hogy szerződés alapján váljon a mű hozzáférhetővé ilyen módon. S ez így történt; a szerződés szerint a megjelölt díj ellenében vált letölthetővé a mű.

E mellett az elnökség azt is szükségesnek tartotta, hogy a Testület elnöke a megkeresőnek küldött válaszában utaljon az érintett mű nem digitális formában való hozzáférhetőségére is. Leszögezte továbbá az elnökség azt az elvet is, hogy az olyan esetekben, amikor magánszemélyek alappal kérnék az az Egyeztető Testületnek az Szjt. 105/A. §-a szerinti eljárását - a konkrét körülmények mérlegelésével - díjkedvezményt lenne indokolt adni