a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 3/99. számú, Magyarországnak az Európai Unió 5. Kutatási és Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában való részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozata kihirdetéséről
1. §
A Kormány - a Magyar Köztársaság és
az Európai Közösségek és azok tagállamai
között, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás kihirdetéséről
szóló 1994. évi 1. törvény 4. §-ának
c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - e
rendelettel kihirdeti a Magyar Köztársaság és
az Európai Közösségek és azok tagállamai
közötti Társulási Tanács 3/99. számú,
Magyarországnak az Európai Unió 5. Kutatási és
Technológiafejlesztési és Demonstrációs keretprogramjában
való részvétele módozatainak és feltételeinek
elfogadásáról szóló határozatát
(a továbbiakban: határozat).
2. §
A határozat magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és
az Európai Közösségek
és azok tagállamai közötti Társulási
Tanács
1999. június 12-i, 3/99. számú határozata
azoknak a módozatoknak és feltételeknek
az elfogadásáról, amelyek szerint Magyarország
részt
vesz a kutatás és technológiai fejlesztés, valamint
demonstráció területén megvalósuló közösségi
programokban (182/1999/EK) (1988-2002),
valamint a kutatási és képzési tevékenységek
programjaiban (1999/64/Euratom) (1998-2002)
A Társulási Tanács
figyelembe véve a Magyar Köztársaság, valamint
az Európai Közösségek és azok tagállamai
között társulást létesítő Európai
Megállapodást 1 (a továbbiakban: Európai
Megállapodás), figyelembe véve az Európai Megállapodás Kiegészítő
Jegyzőköny-véta 2 Magyarországnak a közösségi
programokban történő részvételéről,
különösen annak 1. és 2. Cikkét,
(1) tekintettel arra, hogy az említett Kiegészítő
Jegyzőkönyv 1. Cikkének megfelelően Magyarország
részt vehet a közösségi keretprogramokban, egyedi
programokban, projektumokban és más közösségi
akciókban, nevezetesen a kutatás és technológiai
fejlesztés területein,
(2) tekintettel arra, hogy az Európai Tanács 1997. december
12-én és 13-án, Luxemburgban tartott ülésén,
annak Zárónyilatkozatában felszólított arra,
hogy bizonyos közösségi programokat (így például
a kutatás területén) nyissanak meg a csatlakozni kívánó
országok számára, annak érdekében, hogy megismerkedjenek
az Unió politikáival és munkamódszereivel, és
minden csatlakozni kívánó országtól elvárják,
hogy fokozatosan növelje saját pénzügyi hozzájárulását
(ha szükséges, a PHARE vállalni tudja a csatlakozásra
váró államok nemzeti hozzájárulásának
részfinanszírozását),
(3) tekintettel arra, hogy a fent említett következtetések
arra is felhívást tartalmaznak, hogy megfigyelőként
és az őket érintő témákban a csatlakozni
kívánó államok vegyenek részt azoknak a bizottságoknak
a munkájában, amelyek segítik a Bizottságot azon
programok megvalósításában amelyekhez pénzügyileg
hozzájárulnak,
(4) tekintettel arra, hogy a 182/1999/EK számú határozattal
az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa
keretprogramot fogadott el az Európai Közösség
kutatás, technológiai fejlesztés és demonstráció
területén kifejtett tevékenységeiről (1998-2002)3
(a továbbiakban: az Ötödik Keretprogram),
(5) tekintettel arra, hogy az 1999/64/Euratom számú határozattal
az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Európai Atomenergia
Közösség keretprogramját a kutatás és
képzési tevékenységek vonatkozásában
(1998-2002)4 (a továbbiakban: az Ötödik
Euratom Keretprogram),
(6) tekintettel az említett Kiegészítő Jegyzőkönyv
2. Cikkére, amelynek értelmében a Társulási
Tanács határozza meg azokat a módozatokat és feltételeket,
amelyek szerint Magyarország részt veszt az 1. Cikkben foglalt
tevékenységekben, a következő határozatot hozza:
1. Cikk
Magyarország részt vehet az Ötödik Keretprogram
egyedi programjaiban és az Ötödik Euratom Keretprogram
egyedi programjaiban, és az Ötödik Euratom Keretprogram
egyedi programjaiban, az I., II. és III. Mellékletekben
meghatározott módozatok és feltételek, alapelvek
és szabályok szerint, melyek a jelen határozat elválaszthatatlan
részté képezik.
2. Cikk
A jelen határozat az Ötödik Keretprogram és az
Ötödik Euratom Keretprogram időtartamára marad
hatályban.
3. Cikk
A jelen határozat az elfogadását követő hónap
1. napján lép hatába.
I. MELLÉKLET
Magyarország részvételének
módozatai és feltételei
az Ötödik Keretprogram (1998-2002)
és Ötödik Euratom Keretprogram (1998-2002)
egyedi programjaiban
1. A Magyarországon létrehozott kutató egységek
részt vehetnek az Ötödik Keretprogram és az Ötödik
Euratom Keretprogram összes egyedi programjában. A magyar
tudósok vagy kutató egységek részt vehetnek a
Közös Kutató Központnak a bekezdés első
mondatában nem rögzített tevékenységeiben
is.
A jelen határozatban foglalt "kutató egységek"
magukban foglalhatják az egyetemeket, a kutató szervezeteket,
az ipari cégeket, beleértve a kis- és középvállalatokat
vagy a természetes személyeket.
2. Az 1. pont a következőket jelenti:
- a Magyarországon létrehozott kutató egységek
részvétele az Ötödik Keretprogram alapján
elfogadott összes egyedi program megvalósításában,
összhangban "A vállalkozások, kutató központok
és egyetemek részvételére, valamint a kutatási
eredmények terjesztésére vonatkozó, az Európai
Közösség Ötödik Keretprogramjának (1998-2002)
megvalósítását célzó szabályok"-ban
lefektetett módozatokkal és feltételekkel;
- a Magyarországok létrehozott kutató egységek
részvétele az Ötödik Euratom Keretprogram alapján
elfogadott összes egyedi program megvalósításában,
összhangban "A vállalkozások, kutató központok
és egyetemek részvételére vonatkozó, az Európai
Atomenergia Közösség Ötödik Keretprogramjának
(1998-2002) megvalósítását célzó
szabályok"-ban lefektetett módozatokkal és feltételekkel;
Magyaroroszág pnzügyi hozzájárulása az Ötödik
Keretprogram és az Ötödik Euratom Keretprogram megvalósítására
elfogadott programok költségvetéséhez annak alapján,
hogy milyen Magyarország hazai össztermékének
aránya az Európai Unió tagállamai és Magyarország
hazai össztermékeinek összegéhez képest.
3. A Közösség kutatási programjaiban részt
vevő, Magyarországon létrehozott kutató egységek
azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek
az ilyen részvételből adódó információ
és szellemi tulajdon birtoklására, hasznosításra
és terjesztésére vonatkozóan, mint a Közösségben
létrehozott kutató egységek, a II. Melléklet rendelkezéseinek
megfelelően.
4. A Társulási Tanács az Európai Megállapodás
alapján felállított il letékes albizottságoknak
rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal át
kell tekinteniük, és értékelniük kell a jelen
határozat végrehajtását.
5. Magyarországnak az egyedi programok megvalósításában
való részvételből adódó pénzügyi
hozzájárulását azzal az összeggel arányosan,
azt kiegészítőleg kell megállapítani, amely
az egyes években az Európai Közöségek általnos
költsévetésében áll a Bizottság rendelkezésére
ahhoz, hogy eleget tehessen az ilyen programok megvalósításához,
irányításához és működtetéséhez
szükséges különböző jellegű munkák
elvégzéséből adódó pénzügyi
kötelezettségének.
A Magyarország hozzájárulását meghatározó
arányossági tényezőt úgy kell kiszámítani,
hogy meg kell állapítani az arányt Magyarország
piaci áron számított bruttó hazai összterméke
és az Európai Unió tagállamai és Magyarorság
piaci áron számított bruttó hazai össztermékeinek
összege között. Ezt az arányt az Európai
Közösségek Statisztikai Hivatalától (EUROSTAT)
beszerzett, ugyanazon évre vonatkozó, az Európai Közösségek
előzetes költségvetési tervének nyilvánosságra
hozatala idején rendelkezésre álló legújabb
statisztikai adatok alapján kell kiszámítani.
Az egyedi programokban való részvétele elősegítésének
érdekében Magyarország hozzájárulása
az alábbiak szerint történik:
|
1999: |
a második albekezdéssel |
|
2000: |
a második albekezdéssel |
|
2001: |
a második albekezdéssel |
|
2002: |
a második albekezdéssel |
Az Európai Közösség pénzügyi részvételének
szabályait a 182/1999/EK számú határozatának
IV. Melléklete és a 1999/64/Euratom számú határozatának
III. Melléklete határozza meg.
A Magyarország pénzügyi hozzájárulására
vonatkozó szabályokat a III. Melléklet tartalmazza.
6. Anélkül, hogy ez érintené a 3. bekezdés
előírásait, a Magyarországon létrehozott,
az Ötödik Keretprogramban, valamint az Ötödik
Euratom Keretprogramban részt vevő kutató egységeknek
ugyanolyan szerződéses jogai és kötelezettségei
lesznek, mint a Közösségben létrehozott egységeknek,
figyelembe véve a Közösség és Magyarország
kölcsönös érdekeit.
A pályázatok benyújtására és értékelésére,
valamint a közösségi programok alapján történő
támogatások odaítélésére és a szerződéskötésekre
vonatkozó módozatok és feltételek a magyar kutató
egységek számára ugyanolyanok lesznek, mint az ugyanezen
programok alapján a Közöség kutató egységeivel
megkötött szerződéseknél érvényes
szabályok, figyelembe véve a Közösség és
Magyarország kölcsönös érdekeit.
A bírálók vagy szakértők kiválasztásánál
a Közösség szakértőivel együtt magyar
szakértőket is figyelembe vesznek a Közösség
kutatási és technológiai fejlesztési, valamint
demonstrációs programjaiban és azon tanácsadó
csoportok, valamint egyéb konzultatív testületek tagjaiként,
amelyek segítik a Bizottságok az Ötödik Keretprogram
és az ötödik Euratom Keretprogram megvalósításában.
Magyar kutató egység ugyanolyan módozatok és feltételek
mellett lehet egy projektum koordinátora, mint amilyenek a Közösségben
működő intézményekre vonatkoznak. A Közösség
pénzügyi előirásaival összhangban, a magyar
kutató egységekkel vagy az azok által kötött
szerződésekben gondoskodni kell olyan ellenőrzésről
és felülvizsgálatról, amelyet a Bizottság
és a Számvevőszék vagy azok felülvizsgálatról,
amelyet a Bizottság és a Számvevőszék vagy
azok felügyelete mellett hajtanak végre. Pénzügyi
felülvizsgálatokat végezhetnek abból a célból,
hogy az ilyen intézmények bevételeit és kiadásait
a Közösséggel szemben szerződéses kötelezettségek
vonatkozásában ellenőrizzék. Az együtműködés
és a kölcsönös érdekek szellemében az
illetékes magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell
minden olyan ésszerű és megvalósítható
segítséget, amely az adott körülmények között
szükséges vagy hasznos lehet az ilyen ellenőrzések
és felülvizsgálatok elvégzésekor.
7. A Közöség és Magyarország a hatályban
lévő rendelkezések keretei között mindent
megtesz, hogy megkönnyítse azon kutatók szabad mozgását
és tartózkodását, akik Magyarországon és
a Közösségben részt vesznek a jelen határozat
alá tartozó tevékenységekben, és hogy elősegítse
az ilyen tevékenységekben történő felhasználásra
szánt áruknak a határokon keresztül való
mozgását.
A jelen határozatban érintett tevékenységeknek
mentesülniük kell a magyar közvetett adóktól,
vámoktól, import és export tiltásoktól és
korlátozásoktól, azon áruk és szolgáltatások
vonatkozásában, amelyeket az ilyen tevékenységekben
történő felhasználásra szánnak.
8. Magyar képviselők, az őket érintő témákban,
megfigyelőként részt vesznek az Ötödik Keretprogram
programbizottságában az Ötödik Euratom Keretprogram
Kunzultatív Bizottságában. Ezek a bizotságok egyébként
a szavazás időpontjában a magyar képviselők
jelenléte nélkül ülnek össze. Magyarország
számára tájékoztatást nyújtanak. Az
ebben a bekezdésben említett részvétel, beleértve
az információ- és doku- mentációellátás
eljárásait is, a tagállami résztvevőkkel
azonos formában történik.
9. A Közösség és Magyarország a jelen határozat
alapján végzett tevékenységeket bármikor
beszüntetheti, 12 hónapos előzetes írásos
felmondás alapján. A felmondás idején folyamatban
lévő projektumok és tevékenységek folytatódnak
egészen addig, amíg azok a jelen határozatban meghatározott
feltételek alapján be nem fejeződnek.
Abban az esetben, ha a Közösség úgy dönt,
hogy egy vagy több közösségi programot módosít,
a jelen határozat alapján folyó tevékenységek
kölcsönösen megállapított feltételek
mellett zárhatók le. Magyarország a Közösség
által történő elfogadástól számított
egy héten belül tájékoztatást kap a módosított
programok pontos tartalmáról. A Közösség
és Magyarország a közösségi határozat
elfogadásától számított egy hónapon
belül tájékoztatják egymást a tevékenyésgek
megszüntetésére irányuló bármely szándékukról.
Abban az esetben, ha a Közösség új, többéves
keretprogramot fogad el a kutatási, technológiafejlesztési
és demonstráció és/vagy kutatási és
képzési tevékenységekre, a Társulási
Tanács meghatározhatja Magyarország részvételének
módozatait és feltételeit.
II. MELLÉKLET
A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének
elvei
A jelen határozat alapján folyó tevékenység
keretében létrehozott vagy keletkező szellemi tulajdonjogokat
úgy kell érvényesíteni, ahogyan arról ez
a Melléklet rendelkezik.
I. Alkalmazás
Ez a Melléklet alkalmazandó a jelen határozat alapján
végzett kutatásra (a Továbbiakban: közös
kutatás), kivéve azokat az eseteket, amelyekről a Közösség
és Magyarország (a továbbiakban: Felek) ettől
eltérő módon állapodnak meg.
II. A jogok birtoklása, megosztása és gyakorlása
1. E határozatban a "szellemi tulajdon" olyan módon
értelmezendő, ahogy az Nemzetközi Szellemi Tulajdon
Világszervezetet Stockholmban, 1967. július 14-én megalapító
egyezmény 2. Cikkében található.
2. Ez a Melléklet a Felek és azok résztvevői jogainak,
érdekeltségének és jogdíjainak (royalty)
megosztásával foglakozik. Minden Félnek és résztvevőinek
biztosítania kell, hogy a Melléklettel összhangban
a másik fél és annak résztvevői megszerezhessék
az őket megillető szellemi tulajdonjogokat. Ez a Melléklet
máskülönben nem módosítja vagy érinti
a jogok, érdekeltségek és jogdíjak magosztását
valamely Fél és annak állampolgárai vagy résztvevői
között, amelyet az egyes Felek vonatkozó jogszabályai
és gyakorlata határoz meg.
3. A szerződések megkötésénél a következő
elveket kell alkalmazni és biztosítani:
-
a) A szellemi tulajdon megfelelő védelme. A Feleknek
vagy értelemszerűen azok megbízottainak és/vagy
résztvevőinek gondoskodniuk kell arról, hogy elfogadható
időn belül értesítsék egymást a jelen
határozat vagy az azt végrehajtó megállapodások
alapján keletkező bármely szellemi tulajdon létrejöttéről,
valamint arról hogy az ilyen szellemi tulajdon vonatkozásában
időben folyamodjanak védelemért. -
b) A Felek vagy azok résztvevői hozzájárulásának
figyelembevétele a Felek és résztvevőik jogainak
és érdekeinek meghatározásánál. -
c) Az eredmények hatékony felhasználása.
-
d) A másik Fél résztvevőinek diszkriminációmentes
kezelése a saját résztvevőkre vonatkozó elbánáshoz
hasonlóan. -
e) A bizalmas üzleti információ védelme.
4. A résztvevőknek közösen ki kell dolgozniuk
egy Technológia Kezelési Tervet (Technology Management Plan,
TMP) a közös kutatás folyamán létrejovő
információ és szellemi tulajdon tulajdonviszonyaira
és felhasználására (a publikálást is
beleértve). A TMP jellemzőit ezen Melléklet Függeléke
tartalmazza. A TMP-t a szerződés mellékleteként,
a kutatás finanszírozásában érintett Fél
felelős finanszírozó ügynökségének
vagy részlegének kell jóváhagynia az egyedi kutatási
és fejlesztési együttműködési szerződés
aláírása előtt.
A TMP-k kidolgozásánál figylembe kell venni a közös
kutatás céljait, a Felek vagy résztvevőik pénzügyi
vagy egyéb hozzájárulásának arányát,
a szabadalmaztatás előnyeit és hátrányait
földrajzi, illetve felhasználási területek szerint,
valamint az alkalmazandó jog által támasztott követelményeket,
beleértve a Feleknek a szellemi tulajdonjogra vonatkozó
jogszabályait, illetve a résztvevők által szükségesnek
tartott egyéb követelményeket is. A szellemi tulajdonjog
vonatkozásában a vendégkutatók által végzett
kutatást illető jogokat és kötelezettségeket
szintén rögzíteni kell a közös technológiakezelési
tervekben.
5. A közös kutatás folyamán létrejövő
és a Technológia Kezelési Tervben nem érintett
információt vagy szellemi tulajdont a Felek jóváhagyásával
a Technológia Kezelési Tervben kijelölt elvek szerint
kell megosztani. Véleményeltérés esetén az
ilyen információ vagy szellemi tulajdon az információt
vagy szellemi tulajdont eredményező közös kutatásban
érintett összes résztvevő közös tulajdonába
kerül. Minden olyan résztvevő, akire ez a rendelkezés
vonatkozik, jogosult az ilyen információs vagy szellemi
tulajdont földrajzi korlátozás nélkül felhasználni
saját üzleti célú hasznosításra.
6. Minden Félnek biztosítania kell az említett elvekkel
összhangban azt, hogy a másik fél és annak részvevői
az őket megillető szellemi tulajdonjogokkal rendelkezhessenek.
7. Fenntartva a versenyfeltételeket a jelen határozat által
érintett területeken, minden Félnek törekednie
kell annak biztosítására, hogy a jelen határozat
alapján megszerzett jogok és az annak alapján kialakított
rendelkezések olyan módon érvényesüljenek,
hogy különösen bátorítsák: (i) a
létrejött, nyilvánosságra hozott vagy másképpen
a jelen határozat alapján hozzáférhetővé
tett információ terjesztését és használatát,
valamint (ii) a nemzetközi normák (szabványok)
bevezetését és megvalósítását.
8. Az együttműködés felmondása nem befolyásolja
a jelen Melléklet alapján fennálló jogokat vagy
kötelezettségeket.
III. Nemzetközi egyezmények
A Feleket vagy azok résztvevőit illető szellemi tulajdonjogokat
olyan módon kell kezelni, amely összhangban van az idevonatkozó,
a Felekre alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel, beleértve
a TRIPS Megállapodást (a Világkereskedelmi Szervezet
által kezelt Megállapodás a szellemi tulajdonjogok
kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseiről), valamint
a Berni Egyzményt (Párizsi Törvény, 1971) és
a Párizsi Egyezményt (Stcckholmi törvény, 1967).
IV. Tudományos szakirodalmi munkák
Anélkül, hogy ez érintené az V. fejezetet, és
ha ettől eltérő megállapodás nem szerepel
a TMP-ben, a kutatás eredményeit a Feleknek vagy a vonatkozó
közös kutatás résztvevőinek közösen
kell közzétenniük. A fenti általános szabály
alapján a következő eljárások alkalmazandók:
1. Abban az esetben, ha egyik Fél vagy közintézményei
a jelen határozat alapján történő közös
kutatásból származó tudományos és műszaki
kiadványokat, cikkeket, jelentéseket, könyveket jelentetnek
meg, beleértve a videofelvételeket és a szoftvereket
is, a másik Felet nemzetközi, nem kizárólagos,
visszavonhatatlan, jogdíjmentes licencia illeti meg az ilyen
munkák lefordítására, sokszorosítására,
adaptálására, átadására és nyilvános
tejesztésére.
2. A Feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy a jelen határozat
alapján végzett közös kutatásból származó
tudományos jellegű szakirodalmi munkákat, amelyeket
független kiadók jelentetnek meg, a lehető legszélesebb
körben terjesszék.
3. A nyilvánosan terjesztett, jelen előírások
alapján elkészített, szerzői jogvédelem alatt
álló munka összes példányán fel kell
tüntetni a munka szerzőjének (szerzőinek) nevét,
hacsak valamelyik szerző kifejezetten meg nem tiltja saját
nevének közlését. Ezeken a példányokon
világosan látható nmódon fel kell tüntetni
az együttműködő Felek által nyújtott
támogatást.
V. Nyilvánosságra nem hozott információk
A) Dokumentált, nyilvánosságra nem hozott információk
-
1. Minden félnek, vagy értelemszerűen megbízottainak
vagy résztvevőinek a lehető legkorábbi idpontban
és célszerűen már a Technolóia Kezelési
Tervben meg kell határozniuk azokat az információkat,
amelyet nem kívánnak nyilvánosságra hozni, figyelembe
véve többek között a következő kritériumokat: -
a) az információ bizalmas jellege, abban az értelemben,
hogy egészében vagy összetevőinek adott konfigurációjában,
illetve összeállításában általában
nem ismert vagy törvényes eszközökkel nem könnyen
hozzáférhető a terület szakértői számára; -
b) az információ tényleges vagy lehetséges
kereskedelmi értéke, éppen a bizalmas jellegből
adódóan; -
c) az információ előzetes védettsége,
abban az értelemben, hogy a törvényesen felügyeletet
gyakorló személy olyan lépéseket tett, amelyek
ésszerűek voltak az adott körülmények között
a vonatkozó információ bizalmas jellegének fenntartása
érdekében.
A Felek vagy értelemszerűen azok megbízottai, vagy
résztvevői bizonyos esetekben megállapodhatnak abban,
hogy - ha ez ellen nem szól más megfontolás -
a közös kutatás során kicserélt vagy létrehozott
információ egy része vagy egész nem hozható
nyilvánosságra.
2. Minden Félnek biztosítania kell azt, hogy maga és
résztvevői világosan azonosítsák a nyilvánosságra
nem hozható információkat, például megfelelő
jelölés vagy korlátozó felirat alkalmazásával.
Vonatkozik ez az információ teljes vagy részleges másolatára
is.
A nyilvánosságra nem hozott információt fogadó
Félnek, illetve a résztvevőnek tiszteletben kell tartania
annak minősített jellegét. Ezek a korlátozások
automatikusan megszűnnek, amint ezt az információt
a tulajdonos nyilvánosságra hozza.
3. A jelen határozat rendelkezései alá tartozó,
nyilvánosságra nem hozott információ a fogadó
Fél vagy annak szervezete a fogadó Félnél, vagy
szervezetnél dolgozó, vagy ott alkalmazott, a folyamatban
lévő közös kutatás specifikus céljára
meghatalmazott szermélyeknek rendelkezésére bocsáthatja,
feltéve, hogy bármely így átadott, nyilvánosságra
nem hozott információt titoktartási megállapodás
alapján kezelnek és jól azonosíthatóan megjelölnek
az előzőekben rögzítetteknek megfelelően.
4. A nyilvánosságra nem hozott információt szolgáltató
Fél előzetes írásos engedélyével a fogadó
Fél ilyen nyilvánosságra nem hozott információt
annál szélesebb körben is terjeszthet, mint amit egyébként
a fenti 3. bekezdés megenged. A Felek működjenek együtt
megfelelő eljárások kidolgozásában előzetes
írásos engedély igénylésére és
beszerzésére az ilyen szélesebb körű terjesztéshez,
és abban, hogy mindegyik Fél megadja az ilyen hozzájárulást
addig a mértékig, ameddig ezt hazai irányelvei, szabályai
és történyei lehetővé teszik.
B) Nemdokumentált, nyilvánosságra nem hozott
információk
A jelen határozat alapján megrendezett szemináriumok
és egyéb ülések nemdokumentált, nyilvánosságra
nem hozott vagy egyéb bizalmas információi, vagy az
olyan információt, amely a munkatársak átirányításából,
kutatóhelyek használatából vagy közös
projektekumokból származik, a Feleknek vagy azok résztvevőinek
a határozatban szereplő, a dokumentált információra
előírt elvek szeirnt kell kezelniük: annak kikötésével,
hogy az ilyen nyilvánosságra nem hozott, vagy egyéb
bizalmas, illetve minősített információ fogadóját
tájékoztatják a továbbított információ
bizalmas jellegéről abban az időpontban, amikor a továbbítás
megtörténik.
C) Ellenőrzés
Minden Félnek töredekednie kell annak biztosítására,
hogy a jelen határozat alapján rendelkezésre bocsátott,
nyilvánosságra nem hozott információ ellenőrzése
a határozatban foglaltakkal összhangban történjék.
Ha valamelyik Fél tudomást szerez arról, hogy nem lesz
képes vagy ésszerűen nem várható el tőle,
hogy képes legyen a fenti A) és B) szakaszokban
szabályozott rendelkezések kielégítésére,
erről azonnal tájékoztatnia kell a másik Felet.
A Feleknek ezt követően egyeztetniük kell a megfelelő
intézkedések meghozatalát.
FÜGGELÉK
A Technológia Kezelési Terv (TMP)
alapvető jellemzői
A TMP olyan egyedi megállapodás, amelyet a résztvevők
kötnek a közös kutatás megvalósításáről,
illetve a résztvevők vonatkozó jogairól és
kötelezettségeiről.
Ami a szellemi tulajdonjogokat illeti, a TMP általában,
olyan témákkal foglalkozik, mint egyebek között
a birtoklás, a védelem, a kutatási és fejlesztési
célokra irányuló felhasználói jogok, a hasznosítás
és terjesztés, beleértve a közös közzétételre,
a vendégkutatók jogaira és kötelezettségeire,
valamint a viták rendezési eljárásaira vonatkozó
rendelkezéseket is. A TMP foglalkozhat még elsődleges
és háttér-információkkal, a szabadalmaztatással
és a biztosítandó anyagokkal is.
III. MELLÉKLET
Magyarország pénzügyi hozzájárulását
szabályozó,
a jelen határozat I. Mellékletének 5. Cikkében
hivatkozott pénzügyi szabályok
1. Az Európai Közösségek bizottsága a lehető
leghamarabb, de legkésőbb minden pénzügyi év
szeptemben 1-jéig a vonatkozó háttéranyag egyidejű
rendelkezésre bocsátása mellett átadja Magyarországnak
- és erről tájékoztatja az e határozat
I. Mellékletének 4. pontjában megnevezett albizottságot
is - a következő információt:
- az Európai Közösségek előzetes költségvetési
tervezetének kiadási oldalán szereplő, az Ötödik
Keretprogramra és az Ötödik Euratom Keretprogramra
vonatkozó kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat;
- az előzetes költségvetési tervezetből
levezetett becsült hozzájárulási összeget,
amely Magyarországnak az Ötödik Keretprogramban és
az Ötödik Euratom Keretprogramban való részvételéből
adódik.
A belső költségvetési eljárások megkönnyítése
érdekében ugyanakkor a Bizottság szakszolgálati
tájékoztatást nyújtanak az előzetes összegekről
legkésőbb minden év május 30-áig.
Az általános költségvetés végleges elfogadását
követően a Bizottség közli Magyarországgal
az első alpontban ismertetett, Magyarország részvételéből
adódó összegeket egy, a kiadásokat feltüntető
nyilatkozatban.
2. A Bizottság legkésőbb minden pénzügyi
év január 1-jéig és június 15-éig fizetési
felhívást bocsát ki Magyarország részére,
amely a jelen határozatból következő hozzájárulására
vonatkozik. Ezek a felhívások a következő befizetéseket
írják elő:
- Magyarország hozzájárulásának 6/12-ed
része legkésőbb február 20-áig;
- és a hozzájárulás 6/12-ed része legkésőbb
július 15-éig.
Tekintettel arra, hogy a legkésőbb február 20-áig
befizetendő 6/12 rész az előzetes költségvetési
tervezet bevételi oldalán meghatározott összeg
alapján kerül kiszámításra: az így befizetett
összeg kiigazítása legkésőbb a július
15-éig esedékes 6/12 rész befizetésekor történik.
E határozat végrehajtásának első évére
a Bizottság az első fizetési felhívást a
hatálybalépéstől számított 30 napon
belül bocsátja ki. Amennyiben ennek a felhívásnak
a kibocsátására június 15-e után kerül
sor, abban az esetben ez Magyarország hozzájárulása
12/12 részének 30 napon belül történő
befizetésére vonatkozik, a költségvetés bevételi
oldalán meghatározott összeg alapján.
Magyarország hozzájárulását euróban
kell kifejezni és befizetni.
Magyaoroszág a hozzájárulását a jelen határozat
alapján, az ezen bekezdésben meghatározott ütemezés
szerint fizeti. Bármely fizetési késedelem kamatfizetést
von maga után, amelynek mértéke egyenlő az euróban
meghatározott egy hónapos bankközi kínálati
kamatlábbal (IBOR), ahogyan azt az Internetional Swap Dealers'
Association (Swap Kereskedők Nemzetközi Egyesülete)
jegyzi a Reuters ISDA-oldalán. Ezt a kamatlábat 1,5%-kal
kell növelni a késedelem minden hónapjára. A megnövelt
kamatlábat a teljes késedelmi időszakra kell vonatkoztatni.
A kamat azonban csak akkor válik esedékessé, ha a hozzájárulását
a fenti bekezdésekben említett ütemezési határidők
után 30 nappal sem fizetik be.
Az I. Melléklet 6. pontjában megnevezett csoportok és
testületek, valamint a 8. pontjában megnevezett bizottságok
munkájában való részvétellel kapcsolatosan
a magyar képviselők és szakértők, valamint
az Ötödik Keretprogram és az Ötödik Euratom
Keretprogram megvalósításában résztvevők
utazási költségeit a Bizottság az Európai
Unió tagállamai képviselőire és szakértőire
vonatkozó, hatályos eljárásoknak megfelelően
téríti meg.
3. Az I. Melléklet 5. pontjával összehangban Magyarország
pénzügyi hozzájárulása az Ötödik
Keretprogramhoz és az Ötödik Euratom Keretprogramhoz
rendes körülmények között változatlan
marad a vonatkozó pénzügyi évre.
A Bizottság az egyes pénzügyi évekre (n) vonatkozó
elszámolások lezárásakor, a bevételi és
kiadási oldal meghatározásának keretén belül
kiigazítja a Magyarország részvételére vonatkozó
végelszámolást, figyelembe véve a pénzügyi
év során bekövetkezett azon módosításokat,
amelyeket az átutalások, törlések, áthozatalok,
kötelezettségmegszűné-sek vagy kiegészítő,
illetve módosító költségmegszűnések,
vagy kiegészí-tő, illetve módosító
költségvetések okoztak. Ez a kiigazítás az
n + 1-ik évre esedékes második befizetés időpontjában
történik meg. További kiigazításra minden
évben sor kerül 2006 júliusáig.
A Magyarország által teljesített befizetéseket
a közösségi programokra kell jóváírni
mint költségvetési bevételeket a megfelelő
költségvetési fejezethez, az Európai Unió
általános költségvetésének bevételi
oldalán.
A célelőirányzatok kezelésére az Európai
Unió általános költségvetésére
vonatkozó pénzügyi szabályozás érvényes.
4. Legkésőbb minden (n + 1).
5. Pénzügyi év május 31-éig, a Bizottság
bevételi és kiadási számlájának formátuma
szerint el kell készíteni és Magyarország számára
el kell juttatni tájékoztatás céljából,
az előző (n) pénzügyi évre voantkozó,
az Ötödik Keretprogramhoz és az Ötödik Euratom
keretprogramhoz tartozó költségvetési kötelezettségvállalási
előirányzatok kimutatását."
3. §
Ez a rendelet 1999. augusztus 1. napján lép hatályba.
Végrehajtásáról a gazdasági miniszter
és a PHARE-program koordinációjáért felelős
tárca nélküli mini szter - a külügyminiszterrel
egyetértésben - gondoskodik.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök