Szerzői jogi alapfogalmak

Szerzői jogi alapfogalmak

 

1. Mi a szerzői jog?

A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint - az ún. kapcsolódó jogok révén - a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket.

A szerzői jog egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. Ennek jegyében ismer el személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerző javára. A szerzői művek felhasználásának ellenértékét jelentő jogdíjak ellentételezik a szerzői, alkotói ráfordításokat.

A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti. Számos iparág épül a szerzői jogi védelemre, így pl. a zeneipar, a könyvkiadás, a rádiós- és televíziós műsorszolgáltatás, a szoftveripar, a filmgyártás.

 

2. Mit véd a szerzői jog, milyen típusú művek részesülhetnek szerzői jogi védelemben?

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján a szerzői jogi védelem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, ún. műveket illeti elsősorban (pl. szépirodalmi művek, zeneművek, filmalkotások, festés, szobrászat útján létrejött alkotások), de védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok.

Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult.Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön lére.

Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó ún. szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek az zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorai is.

 

3. Mi alapján illeti meg a műveket a szerzői jogi védelem?

A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg. A szerzői jogi védelem feltétele, hogy a mű egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen.
Az egyéni jelleg akkor áll fenn, ha az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra és ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg, hozza létre alkotását. Az eredetiség azt jelenti, hogy a művet maga a szerző alkotta meg és nem egy már korábban létező alkotás egyszerű másolatáról van szó.
Az egyéniségre, eredetiségre vonatkozó követelmény tehát az alkotás kifejezésmódjára, az alkotásban foglalt gondolatok, információk megjelenítésére tekintettel áll fenn.

A szerzői jogi védelem tárgya minden esetben a gondolatok egyéni-eredeti formába öntése, nem maga az annak alapjául szolgáló tartalom. A szerzői jogi oltalom formavédelmet jelent: a megfogalmazás egyediségét védi.

A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettőlsem [Szjt. 1.§ (3) bekezdése]. Tehát nincsen jelentősége a szerzői jogi védelem szempontjából annak, hogy különleges kreativitás vagy művészi színvonal jellemzi-e az alkotást - az alkotás "minősége" ugyanakkor természetesen befolyásolhatja a kizárólagos "gazdasági/piaci értéket", hasznosíthatóságot.

 

4. Hogyan keletkezik a szerzői jogi védelem?

A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

A szerző kérheti azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától művének önkéntes nyilvántartásba vételét, amely alapján kiállított tanúsítvány - bár önmagában szerzői jogi védelmet nem keletkeztet - bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett.

 

5. Akkor áll egy alkotás szerzői jogi védelem alatt, ha fel van tüntetve rajta a C jel?

Nem, a szerzői jogi védelem az egyes műveket keletkezésüktől kezdve automatikusan megilleti - amennyiben azok egyéni-eredeti jellegűek.

A C (=copyright) jel feltüntetésének önmagában nincsen semmilyen joghatása - gyakorlati funkciója mindössze az, hogy az alkotás olvasója/megtekintője tudomást szerezhet arról, hogy a szerző jogait fenntartja, tehát az adott mű felhasználásához engedélyt kell kérni. A hozzá kapcsolódóan feltüntetett információ továbbá eligazítást adhat arról, hogy a felhasználáshoz szükséges engedélyért kihez kell fordulni.

 

6. Meddig tart a művek szerzői jogi védelme és mikortól lehetnek szabadon felhasználhatók?

A szerzői művet a szerzői jog csak meghatározott ideig védi, ez azt jelenti, hogy az alkotás a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesül védelemben, ez a védelmi idő. (Szjt. 31.§).

Ezt a hetven évet a szerző - illetve ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs - halálát követő év első napjától kell számolni. Ha pedig a szerző ismeretlen, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kezdődik.

Ez azt jelenti, hogy a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

 

7. Milyen jogok illetik meg a szerzőt?

A szerzői jog a mű szerzőjének vagyoni és személyhez fűződő jogosultságokat biztosít. A vagyoni jogosultságok révén a mű felhasználására fő esetekben csak a szerző engedélyével kerülhet sor. Felhasználás pl. egy színdarab előadása vagy egy zeneszám internetre való feltöltése illetve lejátszása stb. A felhasználásokért a szerzőt fő esetben ellenszolgáltatás, ún. jogdíj illeti meg. A törvényben foglaltak szerint a következő felhasználásokhoz kapcsolódóan szükséges a szerző engedélyét kérni (e felhasználások testesítik meg tehát a szerző vonatkozó jogait):

a) a többszörözés (Szjt. 18-19. §),
b) a terjesztés (Szjt. 23. §),
c) a nyilvános előadás (Szjt. 24-25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (Szjt. 26-27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (Szjt. 28. §),
f) az átdolgozás (Szjt. 29. §),
g) a kiállítás (Szjt. 69. §).

Az Szjt. nem csak a szerzői műveket, hanem a felhasználások lehetséges módjait is csak példálózva sorolja fel. E felsoroláson kívül léteznek egyéb típusú, nem nevesített felhasználási módok is, hiszen az Szjt. általánosságban mondja ki 16. §-ának (1) bekezdésében, hogy a szerzőnek a szerzői jogi védelem alapján a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga van. Ezek gyakorlása esetében is ugyanúgy szükséges a szerző engedélyének beszerzése, mint a törvényben felsorolt felhasználásokkor.

A személyhez fűződő jogok az alábbiak:

a) a mű nyilvánosságra hozatalának joga
b) a szerző névfeltüntetési joga
c) a mű egységének védelme.

A személyhez fűződő és a vagyoni jogokkal kapcsolatos részletes szabályok az Szjt. II. és III. fejezetében találhatók.

 

8. Hogyan használható fel más műve / hogyan szerezhető engedély egy mű felhasználására?

A szerzői jogi védelem kapcsán összefoglalóan leírható, hogy amennyiben egy bizonyos irodalmi, művészeti vagy tudományos mű egyéni eredeti jellegű és megalkotója halálától 70 év még nem telt el, akkor felhasználásához engedélyt szükséges kérni alkotójától, kivéve, ha ezt a kötelezettséget a törvény úgynevezett szabad felhasználási esetként kizárta.

A szerzői engedélyezési jogosultságok gyakorlása, azaz a szerző műve felhasználásának más részére történő engedélyezése alapvetően két módon valósulhat meg.

Az egyik az egyéni engedélyezés útja, mely során a jogosult felhasználási szerződés keretében ad engedélyt műve felhasználására. Ennek feltételeit a szerződő felek a törvény keretei között szabadon állapíthatják meg. Erre az engedélyezésre szerződés, ún. felhasználási szerződés keretében van mód, melyet írásba kell foglalni. A feleknek a felhasználási szerződésben rögzíteniük kell: (i) a mű pontos megjelölését, (ii) a felhasználás módjának (papír alapú vagy digitális többszörözés, terjesztés, internetes hozzáférhetővé tétel), idejének (egy év vagy adott példányszám), területi hatályának (pl. kizárólag Magyarország területe vagy Európa egésze) pontos meghatározását, (iii) a felhasználás ellenértékét (a jogdíj mértékét).

A felhasználási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat az Szjt. V. fejezete tartalmazza.

Vannak olyan esetek, amikor a felhasználásra nem a szerző ad közvetlenül engedélyt, hanem az engedélyezési jogot a szerző helyett az ún. közös jogkezelő szervezet gyakorolja.

Erre általában akkor kerül sor, ha az egyedi engedélyezésre a gyakorlatban nincs mód, például a felhasználások (rádiók általi napi több száz zenei szám lejátszása), vagy a felhasználók nagy száma miatt (vendéglátóipari egységek általi zenelejátszás) és ezért a törvény a szerzők jogainak közös jogkezelés keretében történő gyakorlását előírja vagy erre lehetőséget ad. Jelenleg kilenc közös jogkezelő működik hazánkban. A közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet, amely az alábbi linkre kattintva található meg: http://kjk.sztnh.gov.hu/.

A szerzők nevében történő engedélyezést a jogkezelők is tulajdonképpen szerződéses alapon végzik, de ennek megkötésére nem valamennyi felhasználó tekintetében egyénenként kerül sor. A felhasználás egységes feltételeit és a díjazás mértékét ún. díjszabások írják elő, melyek a gyakorlatban a jogkezelők által megállapított szerződési feltételekként működnek. A közös jogkezelő szervezetek díjszabásait az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt lefolytatott véleményezési eljárást követően.

A közös jogkezeléssel kapcsolatos részletes szabályokat a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (Kjkt.), valamint a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

9. Mikor nem kell engedély a szerzői jog által védett művek felhasználásához?

A szerző vagyoni jogai gyakorolhatóságának nem csupán a védelmi idő lejárta képezheti akadályát, hanem az Szjt. által megállapított úgynevezett szabad felhasználási esetek is. E felhasználási esetek megállapításának célja az alkotók és a felhasználó közönség érdekeinek összehangolása. Ez olyan kivételek rögzítése révén történik, melyek esetében a szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak általános esetben fennálló jogait adott felhasználó személyére tekintettel (pl. fogyatékos személy, könyvtár, iskolai intézmény) vagy adott felhasználási cél érdekében (pl. oktatás, kutatás) a jogszabály korlátozza. Fontos megjegyezni, hogy szabad felhasználásra csak akkor kerülhet sor, ha adott műpéldány, mellyel összefüggésben a szabad felhasználásra sor kerül, jogszerűen áll a szabad felhasználást végezni kívánó rendelkezésére. Illegális forrásból tehát szabadon felhasználni nem lehet.

Az Szjt. IV. fejezetében felsorolt főbb szabad felhasználási esetek a következők:

• idézés: mű részlete - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki által idézhető. [Szjt. 34. § (1) bek.]
• átvétel: nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. [Szjt. 34. § (2) bek.]
• a mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges. [Szjt. 34. § (4) bek.]
• magáncélú másolat: természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható. [35. § (1-2) bek.]
• könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők. [35. § (5) bek.]
• nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges. [36. § (1) bek.]
• Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. [37. §]
• Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben:

a)    színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
b)    iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
c)    szociális és időskori gondozás keretében,
d)    nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken,
e)    egyházak, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek vallási szertartásain és vallási ünnepségein,
f)     magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen. [38. § (1) bek.]

 

10. Hogyan lehet felhasználni egy másik mű részletét? Kell-e ehhez a szerző engedélyét kérni?

A tudományos gondolatok, vélemények szabad áramlása érdekében a szerzői jog - megfelelő feltételek betartása mellett - szabad felhasználásként engedi az idézést. (Szjt. 34.§).

Az idézés feltételei a következők:

• csak a mű részletét lehet felhasználni;
• célhoz kötöttség, azaz az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben lehet idézni;
• az idézésnek is az eredeti szöveghez hűnek kell lennie;
• fel kell tüntetni a forrást (és az ott megjelölt szerzőt);
• idézni csak saját műben lehet.

Fontos, hogy képző-, fotó- és iparművészeti alkotások esetében nem megengedett az idézés, azaz csak a szerző engedélyével közölhető egy műalkotás részlete.
Az idézésnek a szerzői jogi szabályokon túl minden tudományágban megvan a maga elfogadott szabályrendszere, amelyre szintén érdemes figyelemmel lenni.

 

11. Kitől kell engedélyt kérnem, ha olyan művet szeretnék felhasználni, amelynek a szerzője ismeretlen, illetve nincsen tudomásom tartózkodási helyéről?

Vannak esetek, amikor a jogosult(ak) felkutatása nem jár eredménnyel. Amennyiben a mű szerzője ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a mű árva műnek minősül.

Az árva művek egyes felhasználásai engedélyezését a Hivatal végzi. Az Szjt. 41/B. §-ának (1) bekezdése alapján a Hivatal - a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett - felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző felkutatására az érintett műtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására nem jogosít.

Az árva művekre vonatkozó szabályozásról részletesen az alábbi linkre kattintva tájékozódhat: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-v...

Segítséget nyújthat a jogutódok felkutatásában a Hivatal honlapján elérhető kutatási adatbázis. Az árva mű felhasználásának engedélyezése iránti kérelem és tájékoztató ismertető szintén elérhető a fenti oldalon.

 

12. Hogyan lehet fellépni az ellen, aki engedély nélkül használ fel szerzői jog által védett művet?

Abban az esetben, ha megsértik szerzői jogainkat - például a művet engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel - számos lehetőség létezik, hogy a szerző megfelelő elégtételt kapjon. 

Peren kívüli eszközök

A jogsértővel szembeni fellépéskor érdemes a peren kívüli eszközöket igénybe venni, amellyel rövidebb idő alatt van lehetőség a sérelem orvosolására.
Egyik ilyen lehetőség lehet a bírósági eljárást megelőzően egy felszólító levél küldése, amely tartalmazhat együttműködésre irányuló felajánlást, vagy az adott felhasználás abbahagyására való felszólítást. Lehetséges továbbá, hogy a jogsértőnek felhasználási szerződés megkötését ajánlja fel a szerző.
További lehetőség az ún. közvetítői eljárás (mediáció) igénybevétele. A mediáció a fennálló vita békés rendezését jelenti. Ebben az eljárásban egy semleges harmadik személy, a közvetítő (mediátor) segíti elő az egyezség kötését. A mediáció előnye, hogy a bírósági eljáráshoz képest alacsonyabb költséggel jár, illetve gyorsabb és hatékonyabb módot nyújt a jogvita megoldására.

Polgári jogi jogérvényesítés

A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:

• követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
• követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
• követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
• követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
• követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
• követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
• a polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet [Szjt. 94.§ (2) bek.].

Polgári per esetében a keresetlevél benyújtása a törvényszékekhez történik [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20.§ (3) bek. aa) alapján ]

Büntetőjogi jogérvényesítés

Szerzői jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben. A szerzői jogok megsértéséhez kapcsolódó ügyekben nyomozóhatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jár el, ott tehető feljelentés is.

Büntető feljelentést a NAV-nál - Budapesten a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál, vidéken pedig a NAV helyileg illetékes regionális bűnügyi igazgatóságánál (elérhetőségek: http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/bunugy/elerhetosegek) - lehet tenni.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a szerzői jogok megsértése vonatkozásában az alábbi tényállásokat tartalmazza:

• Bitorlás (Btk. 384. §)
• Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §)
• Védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §)
• Jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387.§).

A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrány okozása esetén szabálysértésnek minősül. (2012. évi II. tv. 238/A.§)

Vámjogi jogérvényesítés

Az Európai Unión kívülről érkező jogsértő termékek elleni küzdelem egyik meghatározó eszköze a vámeljárás, azon belül is a vámhatósági intézkedés iránti kérelem benyújtása az illetékes vámszervhez és az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII.26.) Korm. rendelet alapján.

Internetes jogsértés elleni speciális eszköz - értesítési-eltávolítási eljárás

Ha a szerzői jogokat internetes közléssel sértik meg, akkor az érintett internet-szolgáltatóval javasolt kapcsolatba lépni. Az ún. értesítési-eltávolítási eljárás keretében ugyanis rövid úton elérhető, hogy a jogsértő tartalomhoz való hozzáférés megszűnjön.

Az eljárás főbb elemei az alábbiak:

• a jogosult a jogsértés észlelésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítést küld a tárhelyszolgáltatónak, amelyben pontosan meghatározza, hogy az eltávolítás kérelme milyen jogokat sértő információra irányul;
• a szolgáltató ezt követően 12 órán belül köteles megszüntetni a hozzáférést a jogsértő tartalomhoz - erről 3 napon belül értesítve a tartalomszolgáltatót, aki ezzel kapcsolatban kifogással élhet (hogy ti. az általa feltett tartalom nem volt jogsértő);
• a kifogás alapján a tárhelyszolgáltatónak a tartalom visszahelyezéséről kell rendelkeznie;
• a jogosult a visszatételről szóló tájékoztatás átvételétől számított 10 munkanapon belül polgári eljárást indíthat, illetve büntető feljelentést tehet.

Az eljárás részleteit az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza.