Oltalomképesség feltételei

Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha

Az oltalomképes megjelölésnek megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie. Csak a megkülönböztetésre alkalmas megjelölések tudják betölteni a forgalomban a védjegy funkcióit.

A Vt. 1. §-a a védjegy lajstromozhatóságának feltételeit sorolja fel.

A Vt. 2. §-át akkor kell alkalmazni, amikor a megjelölés és az érintett áruk, illetve szolgáltatások között nincs tartalmi kapcsolat, a megjelölés nem alkalmas a más gyártók áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésre, illetve ha kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges.

Ki vannak zárva a védjegyoltalomból azok a megjelölések, amelyek nem alkalmasak a megkülönböztetésre. Nincs megkülönböztető képessége a megjelölésnek különösen akkor, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak. Azoknak a megjelöléseknek sincs megkülönböztető képességük, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak.

A Vt. 3. §-át akkor kell alkalmazni, ha egy megjelölés közerkölcsbe ütközik, vagy olyan információt vagy utalást tartalmaz, amely nem felel meg a valóságnak, például az áru vagy szolgáltatás jellege, minősége, földrajzi származása, vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Továbbá ide tartoznak még kizáró okként a rosszhiszeműen bejelentett megjelölések, a vallási jelképek, állami és egyéb felségjelek (engedély nélküli) használata, illetve az az eset is, amikor a megjelölés lajstromozott földrajzi árujelzőből áll.

A feltétlen kizáró okok némelyike elhárítható lajstromozást gátló akadály. Leíró megjelölések oltalomképessé válnak, ha a bejelentő megfelelően igazolja, hogy az intenzív használat, piaci jelenlét révén a fogyasztók az adott árujelzőt egyértelműen az ő áruihoz, szolgáltatásaihoz kapcsolják. A megtévesztő jelleg sok esetben kiküszöbölhető az árujegyzék megfelelő szűkítésével, az állami jelképeket tartalmazó megjelölések pedig a megfelelő engedély benyújtása után lajstromozhatók.

A Hivatal a viszonylagos kizáró okokat – a Vt. 4-6. §-ai alapján - csak akkor vizsgálja, ha a védjegybejelentéssel szemben a korábbi jogok jogosultjai felszólalást nyújtanak be. A felszólalást a bejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül lehet benyújtani.

Viszonylagos kizáró ok alapján nincs kizárva a megjelölés az oltalomból, ha a korábbi akadályozó jog jogosultja a megjelölés védjegyként történő lajstromozásához hozzájárul. A viszonylagos kizáró ok tehát hozzájáruló nyilatkozattal – a feltétlen kizáró okokkal ellentétben – elhárítható.