A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláról

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a 2010. évi CXLVIII. törvény  265. §-a szerinti, 2011. január 1-jei névváltozás előtt: Magyar Szabadalmi Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, amely a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvény-czikk 23. §-a alapján jött létre 1896-ban.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogállására, gazdálkodására, feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) XIV/C. fejezetének 115/D-115/L §-ai, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) tartalmazza.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát kormányhivatalként a Ksztv. értelmében a Kormány irányítja.

A kormányhivatal feletti törvényben meghatározott felügyeletet a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt nemzetgazdasági miniszter látja el.

A törvényi előírások szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. Két helyettesét az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki, és menti fel. A gazdasági szervezet vezetője, a gazdasági főigazgató felett a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.

A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a központi költségvetésben a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi CX. törvényben önálló címként szerepel.

A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik az Szt. 115/G. §-a alapján:

a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;
b) a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása;
c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;
d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;
e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása;
f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása;
g) a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása.

A feladat- és hatáskör részletes kifejtése az Szt. 115/H. – 115/L. §-aiban, más jogszabályokban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Alapító okiratában, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában található meg.