Nem hagyományos megjelöléstípusok

Védjegyoltalom tárgya csak olyan megjelölés lehet, amelynek ábrázolása megfelel az egyértelműség és pontosság követelményének (annak érdekében, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni az oltalom tárgyát).
A nem hagyományos vagy atipikus megjelölések viszonylag ritkán képezik védjegybejelentés tárgyát.
Az atipikus megjelölések csoportjába tartoznak a színmegjelölések (pl. Milka lila, Shell sárga, Telekom magenta), amelyek mindig egy adott színre vagy színek kombinációjára vonatkoznak. Egy színmegjelölés önmagában akkor rendelkezhet megkülönböztető képességgel, ha alkalmas arra, hogy a bejelentő áruit és szolgáltatásait azonosítsa azáltal, hogy megkülönbözteti őket a versenytársak termékeitől és szolgáltatásaitól. Mivel a színek korlátozott számban állnak rendelkezésre, a színmegjelölések oltalomképességének vizsgálatánál tekintettel kell lenni arra is, hogy a versenytársakat indokolatlanul ne korlátozzák az adott szín használatában. Az egyetlen színből álló megjelölés ezért önmagában főszabály szerint nem oltalomképes. A megjelölés egyértelmű és pontos ábrázolásának követelményét nem elégíti ki önmagában a színmegjelölés papíron történő megjelenítése, emellett szükséges a megjelölés nemzetközileg elismert színkódokkal (a Pantone színskála szerinti kódokkal) történő meghatározása is (az Európai Bíróság C-104/01. számú LIBERTEL ügyben hozott ítélete). Az ábrázoláshoz a színek egymáshoz viszonyított elrendezését bemutató leírás is mellékelhető.

hangmegjelölések (pl. MÁV szignál) a zenei szabályok szerint elkészített kotta segítségével vagy audiófájl benyújtásával ábrázolhatók. Nem elegendő ugyanakkor a hangmegjelölésnek az írott nyelv segítségével történő körülírása (így például annak feltüntetése, hogy a megjelölést alkotó jelek egy zeneművet képeznek, vagy egy állat hangját utánozzák), vagy hangutánzó szóval történő leírása (az Európai Bíróság C-283/01. számú SHIELD MARK ügyben hozott ítélete). A hangmegjelölések esetén is fontos szempont, hogy az alapján a fogyasztók kifejezetten egy adott piaci szereplőt ismerjenek fel, azaz kellő megkülönböztető erővel bírjon a megjelölés.

fényjel- vagy hologram megjelölést videofájl vagy olyan grafikus vagy fényképes megjelenítések benyújtásával kell ábrázolni, amelyek kellő számú nézetet tartalmaznak ahhoz, hogy a holografikus hatás egésze azonosítható legyen.

térbeli alakzatot, így az áru vagy a csomagolás formáját a térbeli alakzat ábrázolásával – például számítógéppel előállított kép vagy fénykép formájában – kell megjeleníteni, a valós láthatóság szerint, lehetőleg perspektivikus módon; akár több nézetből is be lehet mutatni, a nézet szerinti ábrázolások száma azonban hatnál nem lehet több; az ábrázolásokból ki kell derülnie a többi ábrázoláshoz fűződő kapcsolatnak. A térbeli megjelölések között előkelő helyet foglalnak el az üdítőitalok, illetve a borok vagy az egyéb alkoholtartalmú italok forgalmazására szolgáló palackok (Unicum, Coca-Cola):

    

A pozíciómegjelölés azt mutatja meg, hogy az adott ábra a terméken hol helyezkedik el, ennek megfelelően olyan ábrázolási formában kell benyújtani, hogy a védjegy elhelyezkedése, illetve annak az adott termékhez viszonyított mérete és arányai egyértelműen megállapíthatók legyenek. Azokat az elemeket, amelyek nem képezik a lajstromozás tárgyát, jól látható módon, lehetőleg szaggatott vagy pontozott vonallal el kell választani a többi résztől. Az ábrázoláshoz leírás mellékelhető, amely bemutatja a terméken történő elhelyezés módját.

A mintázat-megjelölésben ugyanaz az ábra ismétlődik mintaszerűen, és az ilyen megjelölést úgy kell megjeleníteni, hogy az ismétlődési minta felismerhető legyen. Szükség esetén az ilyen megjelölésre vonatkozó védjegybejelentéshez leírás is mellékelhető.

A mozgást ábrázoló megjelölés egy olyan animáció, amelyet az alkotóelemek mozgása vagy helyváltoztatása alkot. Az ilyen megjelölést videó fájl, vagy sorszámozott állóképek és az azokhoz tartozó magyarázat formájában lehet benyújtani. A sorozathoz a mozgást vagy helyváltoztatást bemutató leírás is mellékelhető.

A multimédia megjelölés részben vagy egészben kép és hang kombinációjából áll, és olyan audio-vizuális fájl formájában szükséges benyújtani, amely mind a képi, mind a hangelemeket egyszerre mutatja be.

Amennyiben a megjelölés a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható be, az egyéb típusú megjelölésként jelenthető be. Az egyéb típusú megjelöléseket az általánosan rendelkezésre álló technológia felhasználásával kell valamilyen megfelelő formában megjeleníteni, oly módon, hogy az lehetővé tegye a védjegynek a lajstromban való egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív módon történő megjelenítését annak érdekében, hogy a védjegyjogosult számára biztosított oltalom tárgyát az illetékes hatóságok és a nagyközönség egyértelműen és pontosan meg tudják határozni. A megjelenítéshez leírás csatolható.

Az illatmegjelölések – bár lajstromozásuk elméletileg nem kizárt – egyértelmű és pontos ábrázolására vonatkozóan egyelőre nem alakult ki elfogadott megoldás, ugyanis az illatminta benyújtása vagy a kémiai összetevők leírása nem felel meg az egyértelműség és pontosság követelményének. Az ízmegjelölések, illetve a szerkezeti vagy érzésmegjelölések (egy termék felületének kialakítása, amely különleges tapintást biztosít) esetében szintén problémát jelent az egyértelmű és pontos ábrázolhatóság, hiszen nem feltétlenül elegendő az írott nyelvben körülírni magát az ízt vagy az adott tapintás folytán tapasztalható érzést.