Védjegyek és a doménnevek

Védjegyek és a doménnevek

 

A doménnév regisztráció védjegyjogi vonatkozásai
Doménnév ütközése lajstromozott védjeggyel
A védjegybitorlás jogkövetkezményei
A doménnevek reigsztrációja
A doménnév védjeggyel való ütközésének elkerülése
Lehetséges-e doménnévre védjegyoltalmat szerezni?
A témában megjelent elvi jelentőségű publikációk

 

A doménnevek regisztrációját nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban SZTNH) végzi, hanem a doménnév regisztrátorok.

 

Doménnév ütközése lajstromozott védjeggyel

A védjegyek lajstromozása és a doménnevek regisztrációja mind szervezetileg, mind eljárási szabályait tekintve egymástól független eljárások. Azonban a két folyamatnak vannak olyan pontjai, ahol tapasztalhatóak átfedések.

A védjegyek lajstromozása az 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról  szóló törvény alapján történik és a lajstromozási eljárást az SZTNH végzi. A lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést. A védjegybitorlás megvalósulhat a megjelölés interneten keresztül történő használata útján is.

A más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető doménnévnek a védjegyjogosult engedély nélkül történő üzleti célú használata védjegybitorlást valósíthat meg. Különösen ha azt az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben, vagy interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. A fentiek okán egy doménnév regisztrálása nem zárja ki azt, hogy annak használata következtében a doménnév tulajdonosa ne valósítana meg védjegybitorlást!

A regisztrátor doménnevet bejegyző tevékenysége védjegyjogilag nem minősül oltalmat keletkeztető konstitutív aktusnak. A doménnevek lajstromozott védjeggyel való ütközésének a doménnév regisztrációs eljárás szempontjából a rendező elveket az Internet Szolgáltatók Tanácsának (továbbiakban csak ISZT) Tanácsadó Testülete által elfogadott 7/2000. (V.31.) számú elvi állásfoglalása állapítja meg, azonban fontos megemlíteni, hogy ez nem jogszabály.

A védjegybitorlás jogkövetkezményei

A védjegyoltalomból eredő jogok megsértéséhez polgári jogi és büntetőjogi és vámjogi jogkövetkezmények fűződnek.

A védjegyjogosult - egyebek között - követelheti a bitorlótól a védjegybitorlás abbahagyását, a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését, valamint a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is. Védjegybitorlási perben a bíróság az eljárás során ideiglenes intézkedést is elrendelhet.

A Büntető Törvénykönyv 388. §-ának értelmében vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a védjegy utánzásával vagy átvételével, illetőleg a védjegy utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával megsérti a védjegyjogosult oltalomból eredő jogait és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Súlyos esetben a büntetés bűntett miatt akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

A doménnevek reigsztrációja

A doménneveket Magyarországon regisztrátorokon keresztül lehet bejegyeztetni. Regisztrátor bármely természetes, vagy jogi személy lehet, aki eleget tesz az ISZT által meghatározott irányelvben foglaltaknak és csatlakozott a szintén az ISZT által megállapított franchise rendszerhez.

Az ISZT társadalmi szervezet, az általa megállapított franchise szerződési feltételek, valamint irányelvek csupán a tagságát, illetve a szerződő feleket kötelezheti, a jogszabályokon azonban nem változtathat, nem érintheti azok érvényesülését és nem lehet velük ellentétes. Ebből kifolyólag az alábbi szabályok csupán tájékoztató jellegűek, tartalmuk az ISZT döntésének megfelelően változhat.

A doménnév igénylője - közvetlenül ".hu" közdomén alá - lehet:

  • bármely magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező természetes személy
  • magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
  • az SZTNH-nál lajstromozott védjegy doménnévként történő regisztrálása esetén a védjegy jogosultja, honosságától függetlenül

A benyújtott igényeket a regisztrátor azok megadása előtt a web szerveren az igénylés időpontjának feltüntetése mellett nyilvánosan meghirdeti. A meghirdetéstől számított 14. nap végéig a meghirdetett doménnév delegálása ellen kifogást lehet előterjeszteni. A regisztrátor a meghirdetett doménnevet kifogás hiányában bejegyzi, ellenkező esetben a jogvita rendezéséig a kérelmet nem teljesíti.

Amennyiben az SZTNH-nál lajstromozott védjegy doménnévként történő regisztrálását kéri a védjegy jogosultja, vagy az arra felhatalmazott személy a regisztrátortól, akkor a fent említett kéthetes meghirdetésre nincs szükség.

A doménnév védjeggyel való ütközésének elkerülése

A doménnév igénylője önkéntes alapon előzetesen is tisztázhatja, hogy az általa választott név nem ütközik-e más védjegyébe. Ennek érdekében igénybe veheti az SZTNH védjegykutatás szolgáltatását.
A szolgáltatások eredményeképpen a megrendelő képet kap arról, hogy milyen hasonló megjelölések lajstromozása van folyamatban, illetve milyen releváns megjelölések állnak védjegyoltalom alatt, ami alapján megalapozott döntést hozhat a doménnév regisztráltatását illetően.

Lehetséges-e doménnévre védjegyoltalmat szerezni?

Elméletileg nincs akadálya annak, hogy a doménnév, mint megjelölés védjegyként történő lajstromozására sor kerüljön. Azonban egy bejegyzett doménnév önmagában nem jelent jogalapot arra, hogy minden további feltétel nélkül védjegyjogi oltalmat is nyerhessen. Ehhez a megjelölés védjegyként történő lajstromozására irányuló kérelmet kell előterjeszteni az SZTNH-nál, és a megjelölésnek eleget kell tennie  1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról  szóló törvény által megállapított lajstromozási feltételeknek.

A témában megjelent elvi jelentőségű publikációk: