A Magyar Bútor- és Faipari Szövetség, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Formatervezési Tanács május 11-én Trendek és Irányzatok címmel rendezett designkonferenciát az MSZH konferenciatermében.
Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének, és Hidas Mátyás, a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség elnökének felvezetőjét követően Dávidházy Panni, a párizsi székhelyű Trend Union cég képviseletében ismertette a designra és általában az életstílusra vonatkozó előrejelzéseket a 2007. évre vonatkozóan.
A Trend Union vezetője, a holland Li Edelkoort, magát a "jövő archeológusának" nevezi - a cég kutatásai a jövő nyomait gyűjtik össze, prognózisaik a divat, a design, és a reklám területén egyaránt hasznosíthatók, eredményeiket saját kiadású magazinjaikban jelentetik meg. Mivel a két évre előre tekintő prognózisok sikeresek és elismertek, az utóbbi időben maga a módszer is a figyelem középpontjába került, ennek kapcsán a cég szervezésében már több workshopot is szerveztek.
A 2007-es életstílus kutatásának alapjául a babaház(?) és a gyermeki szemmel való látásmód szolgált. Ebből kiindulva gondolták újra közvetlen környezetünket, élettereinket. Ennek következtében a belső térben felértékelődnek a lakás elfeledett szobái, részletei - mint a könyvtárszoba, a dohányzósarok vagy a budoár. Szintén a gyermekkorhoz kapcsolható a tárgyak gyűjtése és az ennek kapcsán felmerülő kifakult, kimosott tárgyak megjelenése, vagy a víz sodorta, bizonyos értelemben hulladéknak tekinthető vagy elrontott tárgyak megjelenése, - ugyanakkor a természetes design felértékelődése is.
Már az újrarendezés fogalma által jelenik meg a mintában a ritmus, és az ismétlődés, az absztrakció, illetve a bútorok vonatkozásában a rácsozat és általában az összehajtható bútorok. A designt tekintve a prognózis szerint egyre erősödni fog a karakteres designtárgyak iránti igény, és a díszességre való törekvés, ami minden valószínűség szerint egyre kifinomultabban jelenik majd meg. Az enteriőrökben megsokasodnak a tükrök, a virágok és virágminták, és a színpadias díszletek. Általánosságban az "arts and craft" megújult változata jelenik meg.
Természetesen az új technikák, technológiák alkalmazása is megjelenik a designban, olyan újszerű bútorokkal, amelyeknek formája, felületalakítása meghatározó, ugyanakkor alkalmasak prototípusok gyártására is.
A Magyar Formatervezési Tanács részéről Várhelyi Judit tartott előadást, aki a szakmai konferenciák, a nemzetközi szakmai szervezetek, mint az Icsid, az Icograda és az IFI, témaválasztását elemezve járta körül a design szerepét, változó értelmezését és a várható változásokat. A BEDA, az európai designszervezet - pillanatnyilag szinte lobbizik a designért az EU-n belül, félve attól, hogy Ázsia, ahol az újabb világmárkák létrehozását tervezik, olyannyira átveheti a vezető szerepet, hogy az európai design a következőkben teljesen háttérbe szorulhat.
Végigtekintve az elmúlt évtizedek designtörténetét, Várhelyi Judit, Krister Ahlström finn kutató csoportosítását felhasználva, a designt és általában a formatervezést meghatározó "varázsszavakat" emelt ki: az 50-es években a stílust, a 60-as években a termékfejlesztési folyamatot és csapatmunkát, a 70-es években a felhasználót és az ergonómiát, a 80-as években a designmenedzsmentet, és a 90-es években a brand, illetve a márka fogalmát. A letűnt korok tervezési folyamatait példákkal illusztrálva jutott el a jelenig, ahol értelmezése szerint az innováció és a vízió vette át a legfőbb szerepet. Ugyanakkor, míg korábban a forma követte a funkciót, manapság inkább az érzelmek, a játékosság kerültek előtérbe, mint azt jól mutatja az iMac 1998-as, cukorka színekben megjelent új designja, vagy a 60-as évek űrdesignjának mintájára megjelent retrostílus. Játékossága ellenére, vagy inkább attól függetlenül szintén elmondható a jelen designjáról, hogy az angolszász terminológia ma azt, általánosságban az innovációhoz sorolja, azaz Paul Brennan tervező szavaival élve "A design a változásról szól."
A designszakmát foglalkoztató kérdések tükrözik azokat a kihívásokat, amelyek a globális világ társadalmait foglalkoztatják. Ha végiggondoljuk az elmúlt évtizedek változásait - társadalmi, etikai-, gazdasági, illetve technológiai változásokat - megtaláljuk a design aktuális kérdésfeltevéseit. A multikulturális társadalom vagy a mobilitásra adott válaszok, illetve a globalizáció megkerülhetetlen kérdéskörével szemben megjelenő lokális értékek felértékelődése mind-mind jól érzékelhető nyomot hagy a formatervezésben. A szingli élet, azaz az egyszemélyes háztartások megnövekedett száma, az átlagéletkor növekedése -, amely egy öregedő társadalom képét mutatja, azaz egy új, keresőképes, aktív, ám idősebb fogyasztói réteg megjelenéséhez vezet -, vagy a fenntartható fejlődés kérdéskörét érintő erkölcsi felelősség, illetve az ún. inkluzív design (azaz az egyenlő esélyeket biztosító formatervezés), mind kijelölik azokat a vonalakat, amelyek mentén a design ma és a közeljövőben elképzelhető.
Nem új jelenség a design gazdaságélénkítő szerepe sem, azonban a "Good design is good business" fogalmát az utóbbi időben számadatokkal is tudják a közgazdászkutatók igazolni, azaz új mérési módszereket fejlesztettek ki. Ebben élen járnak az angolszász és a skandináv országok.
A design növekvő fontosságát mutatja az a jelenség is, hogy több város a design által definiálja önmagát. (A design világfővárosa címet, először, 2008-ra, Torinónak adományozta az Icsid és az Icograda, de az UNESCO is adományoz hasonló elnevezést.)
A fenti, súlyos erkölcsi- és társadalmi kihívások mellett, továbbra sem elhanyagolható az "aha"-élmény sem, tehát az az érzelmi reakció, amely egy-egy jól sikerült design tárgy kapcsán mint az öröm és a meglepetés élményével szolgál a felhasználónak.
Dr. Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének tagja az életmód és a lakótér változását az ipar vetületében tárgyalta. Mivel a hazai nyersanyagokat tekintve a fa kínálkozik, mint lehetőség, ezért állítása szerint a bútoripar a designnak az a része, amelyet itthon különösen érdemes és lehet is fejleszteni. Magyarországon a lakás, a bútorvásárlás az egyéniség, a társadalmi réteghez való tartozásnak is az egyik legfontosabb eleme.
A társadalmi kutatások szerint az életstílus már 4-5 éves korra megalapozódik. Jellemző trend Európában a családok fragmentálása, az idősek arányának növekedése, a mobilitás, a kulturális sokszínűség, a nosztalgia - ezek a trendek az életmód, az ízlés változásában jól tetten érhetőek. Amerikáról készültek úgynevezett "ízléstérképek", amelyek az egyes régiókról közölnek jól hasznosítható adatokat.
A globális trendek megfigyelése vezet el a jövő kihívásainak felismeréséhez. Az életmódváltozás mellett dr. Tamás Pál a mobilitást, a tudásalapú társadalom jelenségeit, az információtechnológiát, a mobilitást, a fokozott biztonságra való törekvést és a regionális kapcsolatok felértékelődését emelte ki.
Hazánkban még kevéssé megfigyelhető az egyedi tömeggyártás, de az ipar lehetőségei és a vásárlói igények eredményeként ez az autóipartól a bútorgyárakig, szinte minden iparágban megfigyelhető irány.
A konferenciát Vásárhelyi János zárta designtörténeti előadásával, amelyben a minimalizmusból kivezető út lehetőségeit kutatta.