Október 2-án a budapesti Iparművészeti Múzeumban átadták a Magyar Formatervezési Díjat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Magyar Formatervezési Tanács közreműködésével kiírt pályázat nyerteseinek. Ez alkalomból nyílt meg az elismerésben részesült pályaművekből a múzeum kupolatermében rendezett kiállítás, melyen a fődíjas alkotások mellett, a kiírók különdíjaiban részesült, illetve a díjat nem nyert, de bemutatásra érdemesnek ítélt művek is szerepelnek.
Ha áttekintjük a tárlatot több sajátos jelenségre figyelhetünk fel. Leginkább az szembeötlő, hogy bizonyos tárgytípusok nagyobb számban tűnnek fel mint korábban: mintha a formatervezőket napjainkban erősebben inspirálná közvetlen környezetünk, az életminőségünket, kényelmünket elsődlegesen meghatározó tárgyi világban felmerülő design-problémák megoldási lehetőségei. Mintha főként azokhoz a "témákhoz" vonzódnának, melyek az emberi testtel, illetve az intim szférával állnak kapcsolatban. Ruhakollekciók, textilek, ékszerek, evőeszközök, lakásdekorációk, háztartási eszközök képezik a kiállított művek jelentős részét. Lengyel István professzor, a Moholy Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Bírálóbizottság elnöke a tárlat megnyitóján éppen ezzel összefüggésben mutatott rá arra, hogy míg alig húsz éve a Formatervezési Nívódíjra beérkezett művek között még szép számmal nehézgépek, ipari berendezések, közlekedési eszközök szerepeltek, azaz a szakmai mentalitást egyfajta "világmegváltó", technizáló attitűd határozta meg, addig ma már egyre inkább a motorizációval szembeni "humanizálás" a jellemző. A termékkategória nyertesei - más-más szempontból - mind ezt hangsúlyozzák: Fehér Beatrix Camou öltözékkollekciója a dinamikus városi környezet jellegzetes motívumait ábrázoló, a textilre szitanyomással felvitt fényképek formavilágára alapozódik. Kaintz Regina Fű-szer ékszerkollekciójának esztétikáját az ezüst és a fémsodrony természetes rugalmassága mellett, az organikus, filigrán részletek adják meg. A Mediso Kft. terméke, a Nucline Cardio Desk kétdetektoros izotópos szívvizsgáló - mint a kiállítás katalógusa írja - "egyszerre barátságos és ... praktikus ez az ülést körülölelő forma. A korábbi fekvő konstrukciókkal szemben itt a beteg székben ülve, karjait a pultra helyezve, vizsgálat közben nyugodtan nézheti a képernyőt, ami az orvosnak is előnyös". A tervezők tehát a high-tech berendezés megalkotása során, az orvosi funkció mellett figyeltek arra is, hogy vizsgálat közben a páciens emberi méltósága ne sérüljön.
Ezt a vonalat viszi tovább a többi kategória is: a Bodza csoport műve, a Bodza Stopp nevű ruhakollekció (Terv), Cosovan Tamás Witch Electrolux háztartási porszívója (Diákmunka), Kardulecz J. Nóra internetkávézó-arculata (Diákmunka), illetve a különdíjban részesült munkák, Madarász Melinda ruhakollekciója, Erdélyi Judit interaktív animációs filmje, a Gepetto Design Studio hangfala, Gera Noémi papírékszerei és Mester Dóra Houte-Couture-kollekciója.
A kiállításra érdemesnek ítélt tárgyak egyes típusainak aránya tovább erősíti a fentieket: a ruházkodással kapcsolatos munkák száma kilenc; a lakások, enteriőrök világához tartozó tárgyaké (lakásdekorációk, bútorok, háztartási eszközök) tizennégy; a technikai-műszaki-közlekedési eszközöké tíz; a vizuális kommunikáció kategóriájába soroltaké - melyek közül idén egyetlen mű sem nyert fődíjat - hét. A kiállítás szervezői érzékenyen reagáltak az "új magyar formaérzékre" (dr. Bendzsel Miklós a katalógus előszavában használja ezt a kifejezést), s a ruhakollekciókat azzal tették "élővé", hogy a megnyitó idejére modelleket hívtak az egyes öltözékek bemutatására. A művek egy fontos csoportja a digitális technikára alapozódik - ám ezek már nem az elektronizálás hőskorára jellemzően, magáért az új technikáért, illetve fejlődésének elősegítéséért készültek, hanem - a humanizáló törekvések jegyében - végre teljességgel az ember szolgálatába állították őket (ebből a szempontból kiemelkedőek: Bendzsel Tamás: Nucline Mobil-TH Gamma Kamera; Telekes Tamás: Snake USB-elosztó; Co&Co Communication Kft.: Onlinet ügyfélirányító-rendszer).
Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke elsősorban a szakmával kapcsolatos társadalmi kérdésekről beszélt: Magyarország számára követendő példaként említette Finnországot, ahol a design a legmagasabb szintű kormányzati kommunikációban is jelen van, finn nemzeti ügy, a formatervezés mintegy névjegyként szolgál az ország EU-beli szerepvállalása során. Rámutatott arra is, hogy az idei pályázatra feltűnően sok diák jelentkezett - sok esetben egészen kiváló munkákkal.
Az idén 27. alkalommal átadott díj egyben a Design7 záróeseménye is volt, melyet a Magyar Formatervezési Tanács is támogatott. A kiállítás október 23-áig tekinthető meg.