Sharon Baurley előadása Budapesten, a Néprajzi Múzeumban, 2006. november 17.
Sharon Baurley, a londoni Central Saint Martins College of Art & Design egyetem Divat- és Textiltervező Iskolájának munkatársa. Kutatásaiban az intelligens textilrendszerek hatását a divat- és ruhatervezés folyamatára, valamint a tervezési és kreatív technikák segítségével létrejövő tudományágak közötti együttműködés lehetőségét vizsgálja. Koordinálja az "EPSRC Smart Textiles" hálózatot, amelynek keretében az intelligens textilek gyakorlati felhasználását kereső műhelymunka folyik. Pályája során a londoni Courtaulds Textiles, a milánói Gianni Versace, a londoni Marks & Spencer és az egyesült királyságbeli Unilever tanácsadójaként dolgozott.
Sharon Baurley előadását azzal nyitotta, hogy a különböző mikrovezetők, illetve a ruházati ipar terén felhasználható műanyagok kifejlesztését célzó kémiai-fizikai kutatásoknak köszönhető, hogy ma már smart, azaz intelligens textilekről is beszélhetünk. Rámutatott arra is, hogy a jelenlegi kutatások ezek mellett már a számítástechnika és a telekommunikáció világát is bevonták az egyes textiltípusok fejlesztésébe. Ez a kutatási terület még nagyon fiatal; valószínűtlen ötletek sokasága és kiforratlan megoldások jellemzik. A közeljövőben azonban, az életstílusunk gyökeres változását hozhatja.
A poliészterekből létrehozott textíliák képezték az intelligens textilek első generációját - ezek ugyanis már bizonyos esetekben képesek voltak a különböző környezeti tényezők hatására megváltozni (tágulni, összehúzódni, feltöltődni stb). A mai vizsgálatok, azonban inkább a textilben keletkező, illetve a rajta keresztülvezetett, minimális erősségű elektromosság által előidézhető átalakulásokra irányulnak. Ezen a téren a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Media Laboratory jár az élen; itt kísérleteztek először azzal, hogy az elektromos áram vezetésére képes szálakat, illetve fizikai behatásokra (hőmérsékletre, érintésre, nyomásra stb.) érzékeny, információközvetítésre alkalmas polimereket (ismétlődő szerkezeti egységekből álló óriásmolekulák) integráljanak a szövetbe. Szén- és üvegszálakkal, műanyagokkal, fémekkel, apró diódákkal próbálkoztak, melyeket a textilbe épített miniatürizált akkumulátorokkal, a mobiltelefonokhoz vagy az MP3-lejátszókhoz hasonló elven működő, információközvetítő és tároló műszerekkel kombináltak. Ezek az eredmények világszerte újabb és újabb kutatásokat indítottak el, váratlan lehetőségeket nyitottak meg. A divat, a sportruházat és a híradástechnika világa mellett, az orvosi műszerek innovációja terén is használni kezdték e fejleményeket, megjelentek a test fiziológiai folyamatait mérő-rögzítő, az adatokat az orvos számítógépére blue-tooth segítségével továbbító textilek. Szinte áttekinthetetlenül sok új ötlet született az intelligens textilek nyomán; napjainkban olyan ruhák piaci tesztelése zajlik, mely képes sms-sel küldött, vagy az internetről letöltött ikonok megjelenítésére, különböző mozgásokra, szín- és mintaváltásokra, fény- és hangkibocsátásra, a viselő mentális állapota által kiváltott különféle reakciókra. Olyan textilek is ismertek, melyekre telekommunikációs eszközök kezelőpaneljét "hímezték". Még kísérleti stádiumban van egy olyan ruha, amely egy integrált program segítségével a viselőt pontosan meghatározott fényterápiában részesíti. A tudományos-fantasztikus filmekben gyakran szereplő teleportációk jutnak eszünkbe azon kísérletek láttán, melyek során az egyik ruháról a másikra mozdulatokat, simogatásokat, öleléseket, a másik testének melegét igyekeznek átküldeni, az alakmemóriával rendelkező textilek segítségével.
Sharon Baurley maga is részt vesz hasonló projektekben Londonban, de elsősorban azt vizsgálja, hogy az intelligens textilrendszerek milyen hatással vannak a divat- és ruhatervezés folyamatára. Munkája során a tervezési technikák segítségével létrejövő tudományágak közötti együttműködés lehetőségét is keresi. Koordinálja az "EPSRC Smart Textiles" hálózatot, amelynek keretében az intelligens textilek gyakorlati felhasználási lehetőségeit kereső műhelymunka folyik.