H Í R L E V É L
A Magyar Formatervezési Tanács Irodájának tájékoztatója
MFTI / 2005. 1. szám, 2005. február 4.
A 2005-ös esztendő első hírlevelében elsőként nagyon köszönjük a karácsonyi és újévi jókívánságokat. A Magyar Formatervezési Tanács Irodája ismételten eredményekben gazdag, sikeres új esztendőt kíván Önöknek!
Engedjék meg, hogy szakterületünkön 2005. január elsejétől bekövetkezett változásokról hírt adjunk.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Szakkollégiumainak testületei megújultak. Az Iparművészeti szakmai kollégium új testülete a következő:
A kollégium elnöke:
Zsótér László, tudományos fomunkatárs a Magyar Iparművészeti Egyetemen, a Magyar Formatervezési Tanács tagja
Tagjai:
- Gremsperger Beatrix, főtanácsos, NKÖM (Budapest)
- Pannonhalmi Zsuzsa, keramikusművész (Pécel)
- Sárkány Győző, grafikusművész, illusztrátor (Budapest)
- Simon Károly, ipari formatervező, főigazgató, Iparművészeti Múzeum (Budapest)
- Szentkirályi Miklós, restaurátorművész, a Restaurátor Kamara alelnöke (Budapest)
- Tildi Béla, egyetemi adjunktus, MIE Építész Tanszék (Budapest)
Kinevezésükhöz gratulálunk és eredményes munkát kívánunk!
Örömmel adunk hírt arról, hogy 2005 január 28 - február 28. között a 25 év - 25 tárgy, a Magyar Formatervezési Díj negyedszázada címmel Berlinben, a nyolc csatlakozott ország között, a "Redesign Europe" kiállításon a Museum für Kommunikationban kap bemutatkozási lehetőséget a Magyar Formatervezési Díj történetét bemutató kiállítás anyagának válogatása. A kiállítás kurátora Bárkányi Attila formatervező művész, a Magyar Iparművészeti Egyetem Formatervező Tanszékének tanszékvezető helyettese.
A kiállítást Irodánk szervezi a berlini Collegium Hungaricum és az Internationales Design Zentrum közreműködésével. A tárgyak szállításában és biztosításában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Kulturális Intézetek Igazgatósága segíti munkánkat, a kiállítás grafikai és installációs munkáit a berlini partnerek készítik el.
A kiállítás címe: Redesign Europe, Design Impulses from Central and East European Countries.
2005. január 18-án 18.00 órakor nyílt meg Skandináv design a mítoszon túl címmel a hazánkba érkezett skandináv vándorkiállítás. A tárlat nem csak retrospektív keretbe foglalja az elmúlt fél évszázad skandináv formai törekvéseit, illetve nem pusztán művészek és országok szerint csoportosít.
A válogatás 2003-ban Berlinben debütált, három év alatt pedig összesen tizenegy országban lesz látható. Hazánk után Lettország és Nagy-Britannia kerül sorra, majd a skandináv országok után (Dánia, Svédország, Norvégia) az Egyesült Államokban is megtekinthetik a 400 négyzetméteren kiállított kétszáz tárgyat.
A nemzetközi kiállításnak magyar vonatkozása is van, a tárlat grafikai munkáját, csakúgy mint a katalógust a magyar születésű grafikus tervező, Palotai Gábor készítette. Az 1981 óta Stockholmban élő művész munkáit Skandináviában már számos múzeum kiállította, nevéhez több designkézikönyv, védjegy, információs rendszer fűződik.
A kiállítás megtekinthető: január 18-tól március 6-áig.
Decemberben meghirdetésre került a Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíjpályázat, január 29-ei beadási határidővel; kíváncsian várjuk a tehetséges fiatalok megvalósításra szánt álmait, ötleteit. Az Ösztöndíjbizottság január 26-án 9 órától hallgatja meg a 2004. évi ösztöndíjasok éves beszámolóját.
Végül örömmel erősítjük meg korábbi hírünket, 2005. márciusától hivatalosan csatlakozunk a BEDA (Bureau of European Design Associations), 1969-ben alakult, professzionális tervezők európai szervezetéhez.
Végezetül egy design - konferencia érdekes tanulságait ajánlom figyelmükbe.
"Challanges of Design Promotion in Europe " konferencia
A 2004-es rendezvény folytatásaként az APCI (Agence pour la promotion de la création industrielle) ismét meghirdette a "Challanges of Design Promotion in Europe " című konferenciát, melynek a párizsi Cité des Sciences et de l'Industrie adott otthont 2005. január 11-12. között, melyen Várhelyi Judit irodavezető asszony vett részt, aki részletes beszámolót készített a konferenciáról.
A konferencia programja:
Első nap: "A design és a designpromóció gazdasági hatása"
1. A design gazdasági hatása - tanulmány 1000 dán vállalkozás vizsgálata nyomán (Danish Design Council)
A tanulmányt 2003-ban kezdeményezte a Dán Formatervezési Tanács, azzal a céllal, hogy konkrét, bizonyító erejű adatokat szerezzenek a design gazdasági hatásáról. A megbízó az Ipari Minisztérium volt, a Tanács koordinálta a feladatokat, a vizsgálatot egy egyetem és egy gazdasági tanácsadó cég végezte.
Sem a "design" fogalmának definíciója, sem a gazdasági hatás mérésének módszere nem egységes a világon, de a Tanács tanulmányozta a létező példákat. A tanulmányban a designt úgy értelmezték, mint a gyártás előtti stratégiai, tervezési stádiumot. A definíciót és a kérdőíveket előzetesen tesztelték és finomították.
A mintának választott 1074 céget méret, profil (gyártó vagy kereskedő ill. szolgáltató) és típus (alkalmaz tervezőt; külső tervezővel dolgoztat; mindkettő; vagy egyik sem) szerint csoportosították. A cégekről az utolsó 5 év gazdasági adatait (export, alkalmazottak száma, bevétel) gyűjtötték össze, és az így felvett adatok között kerestek korrelációt. (A teljes adathalmaz és a vizsgálati módszer leírása a világhálón elérhető - www.ddc.dk).
A vizsgálat a design használata és a gazdasági mutatók között egyértelmű, pozitív korrelációt talált, de oksági viszonyt a rendelkezésre álló adatokból nem lehetett kimutatni.
2. A design szerepe a holland gazdaságban (Premsela Alapítvány)
A 10 fős alapítvány 2002-ben jött létre, a holland design lehetőségeinek jobb kihasználására. Magukat egy hálózatépítő szervezetnek tekintik. (www.design.nl)
A prezentáció egy nemrég befejezett felmérésről számolt be, amit az Alapítvány a statisztikai hivatallal közösen készített. A célkitűzés az volt, hogy mérhetővé tegyék, hogy a design mint terület milyen részt képvisel a holland gazdaságban. A tervező (hollandul "vormgever") fogalmát igen szélesre kellett venniük, mert a hivatalos statisztikai kódokat vették alapul, amik nem túl részletesek.
Ennek a vizsgálati módszernek sok nehézsége volt, előnye azonban, hogy mivel hivatalosan gyűjtött adatokból indult ki, megismételhető, valamint a kialakult kapcsolatok mentén lehetőség van az adatgyűjtés, a statisztikai kódok finomítására.
A kiválasztott kódok alapján 46 ezer, ezen a területen aktív embert találtak, ezek 73 %-a dolgozik kereskedelmi - szolgáltató területen, és csak 20 %-a az iparban. Az ún. "design intenzív" szektorokban (pl. divat, hirdetés) 36,7 % dolgozik.
A felmérés második része a design gazdasági szerepét vizsgálta. 2001-ben a terület 2,6 milliárd euróval járult hozzá a Holland gazdasághoz (added value).
Végül a felmérés két régió, Amsterdam és Eindhoven adatait vizsgálta, összevetve a gazdasági mutatókat a designnal kapcsolatos munkahelyek számával. Amsterdam növekedési mutatói jobbak és itt koncentrálódik a design is.
Konklúzió: az adatok nem ideálisan megfelelőek, hiszen csak meglévő adatokból dolgoztak. Mint első lépés, gondolatébresztőként, trendmutatóként elég jó a módszer főleg, ha azonos bázison, rendszeresen megismétlik.
3. A design szerepe a flamand vállalkozásoknál (Design Flanders , korábban VISO)
2002 végén rendelte meg a tanulmányt a Gazdasági Minisztérium. 400 gyártó cég döntéshozó pozícióban lévő vezetőjét kérdezték meg telefonon, mi a véleményük, tapasztalatuk a designról, majd az így kapott adatokat összevetették a cégek teljesítményével.
24 esettanulmány is készült, valamint egy 60 fős csoport részvételével vizsgálták a fogyasztók preferenciáját a formatervezett és a "nem specialisták által tervezett" termékek iránt.
4. A design promóciójára költött összeg és a nemzeti gazdaságok összevetése (APCI, Fr.o.)
A design promóciójával foglalkozó szervezetek adatszolgáltatása alapján végzett vizsgálat grafikonokon fejezte ki az EU-tagországok gazdasági mutatói és a designpromócióra fordított összegek arányát. Átlagosan 100 000 euro / fő (munkatárs) az az összeg, amennyivel a szervezetek gazdálkodnak. Kiemelkedő a skandináv országok GDP-hez vagy lakosságszámhoz viszonyított ráfordítása, és meglepően alacsony a francia mutató. A korábbi állami támogatás helyett jellemzően a szervezetek bevételének kisebb részét a magántőke biztosítja.
5. A design gazdasági hatásának mérése (Dr. Bruce Tether, University of Manchester )
A Liszaboni Egyezmény nyomán "az innováció politikai gazdaságtanában a kutatásfejlesztés egyértelműen nyertes és a design a vesztes". A design nem szerepel a célok vagy eszközök között.
Az Egyesült Királyság adatait vizsgálva, a K+F befektetések igen koncentráltak. (22% az 5 legerősebb cégnél, 65% a felső 50-nél koncentrálódik).
Ezek általában gyógyszer- vagy vegyipari, ill. az "aerospace" ipari cégeket jelentik, a gazdaság egy szűk szektorát.
Ezzel szemben a designra fordított befektetések sokkal egyenletesebben oszlanának meg, sokkal több szektort érintenének.
A design gazdasági hatásáról készült tanulmányok nem elég meggyőzőek egy gazdasági szakembernek. Legalább 5 éven át kellene követni mintegy 1000 cég adatait és okozati összefüggéseket kellene keresni. A gazdasági ösztönző programok hatását pedig mérni kell, és erre ki kell fejleszteni az eszközöket.
A gazdasági szakemberek nem bíznak az esettanulmányokban, hiszen azok szelektívek és nem általánosan bizonyító erejűek.
Például: a "SMART" KKV ösztönzési program elemzése: a minta, 500 támogatott cég, 200 nem támogatott cég. Összhatás (gross effects) - holtsúly (deadweight, ami úgyis megtörtént volna) - kiszorító hatás (displacement) = Nettó hozzáadott hatás (net additional effects). Eredmény az említett programban; 24.600 font állami pénz egy sikeres munkahely megteremtésére, amit megfelelőnek találtak.
Újabb példa: a nemzeti designdíj nyerteseinek vizsgálata az Egyesült Királyságban. 221 vizsgált cég közül 90% esetében hasznot hozott a díjazott termék és az átlagos megtérülési idő 15 hónap volt, ami igen jó eredmény.
6. regionális KKV támogatás (Design Wales)
A Design Wales iroda 10 éve alakult, a regionális KKV-k támogatására. Jelenleg 7 tanácsadóval dolgoznak, akik évente 1200 látogatást tesznek és 25 workshop-ot tartanak. A szolgáltatások ingyenesek és a regionális parlament finanszírozza a szervezet működését. A tanácsadók tervezői háttérrel, jó kommunikációs készséggel és empátiával rendelkeznek. Ők segítenek a vállalkozásnak a megfelelő tervező kiválasztásában. 300 helyi designstúdió elérhetősége szerepel a nyilvános adatbázisban.
A tanácsadó nemcsak a tervező kiválasztásában segít, hanem a finanszírozási lehetőségek megkeresésében is.
Szorosan együttműködnek a PDR és a MAS (gyártási tanácsadás) szervezetekkel és egyértelmű profilt alakítottak ki. Fontos, hogy a cégek átlássák, hogy milyen segítséget várhatnak a Design Wales-től.
A regionális KKV-k tipikusan mikrovállalkozások, melyek az aktuális problémákra várnak megoldást. Ennek ellenére a cél az, hogy a vállalkozást egy tanulópályára állítsák, hogy legközelebb önállóan és felkészülten kezdjenek a termékfejlesztéshez.
Elsősorban szeretnék megtanítani a cégeket arra, hogy hogyan állítsanak össze egy tervezői megbízást (brief), milyen banki vagy állami finanszírozási lehetőségeket vehetnek igénybe, hogyan lehet a designt nemcsak esztétikai jelleggel, stratégiaként használni és mit várhatnak reálisan egy tervezőtől.
Felmerült, hogy más országok mintájára a visszatérő cégek fizessenek, de ezt eddig még sem vezették be.
Kerekasztal
A tanácsadó szolgáltatásokról; általábban az első 10-15 óra ingyenes, utána az igénybevevőnek fizetnie kell. Fontos, hogy a vállalkozásban működő tanácsadó cégekkel ne konkuráljanak!
Érdekes lenne a sikertelen termékfejlesztésekről is tanulmányt készíteni, a kudarc okainak elemzésével.
A konferencia második napja
A második nap előadásai nem voltak az első naphoz hasonlóan magas színvonalon, se koherensen elrendezve. A témák: a design és az innováció kapcsolata; az észt és lett design stratégiák fő kérdései; a finn TEKES program; az OHIM működése, és végül a BEDA szerepe.
A felsoroltak közül kiemeljük a finn előadást. A TEKES programot egy év előtanulmány után indította el a Nemzeti Technológiai Hivatal. 2002-2005 között 27 millió euro a költségvetése. (www.tekes.fi/ohjelmat/muoto)
Alapállítások: Finnországban csak a nagy cégek használják stratégiaként a designt. A designszolgáltatást nyújtó cégek kicsik és általában nem megoldásokat kínálnak, hanem inkább csak a külsőt érintő tervet. A témában nincs kutatás.
A feladat nem a design használatának növelése, hanem ennek céltudatosabb fejlesztése. A TEKES program kutatási projektekre ad pénzt (kb. 80%-ot, a maradékot magáncégek fizetik).
