Beszámoló

Beszámoló
az Iparjogvédelmi Szakértői Testület2008. évi működéséről

 

I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje;
a működési költségek fedezete

1. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: ISZT, illetve Testület) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 114/Z. §-a alapján alakult meg. Jelenleg az Szt. 115/M. §-a tartalmazza az ISZT-re vonatkozó alapvető törvényi rendelkezéseket.

2. Az Szt. 118. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) határozta meg a Testület feladatait, működését és eljárását. Az R. átfogó módosítására 2005. október 6-ai, egyes rendelkezései tekintetében 2005. november 1-jei hatállyal került sor1. A módosítással pontosításra kerültek az ISZT tisztségviselőinek díjazására, a Testület és a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) kapcsolatára, valamint egyes eljárási kérdésekre vonatkozó rendelkezések. A módosítás nyomán új díjtételek bevezetésére is sor került. Az ISZT továbbra is a 2005-ben meghatározott díjtételek alapján jár el.

A 2008. évben két – nem érdemi – módosítás érintette az R.-t. A jogszabályt 2008. január 1-jei hatállyal a kormányzati szervezetátalakítással összefüggésben módosította a 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet („igazságügyminiszter” terminológia helyett „igazságügyi és rendészeti miniszter”), míg 2008. május 16-ai hatállyal a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet révén az R. technikai deregulációs módosítására került sor. Az R. hatályos szövegét az 1. számú melléklet tartalmazza.

3. Az R. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Testület tagjait az igazságügyi és rendészeti miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre az MSZH elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához javaslatot kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. Az R. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.

Tekintettel arra, hogy az ISZT tagjainak és tisztségviselőinek mandátuma 2008. március 31-én lejárt, a Testület elnöke kezdeményezte, hogy az MSZH elnöke kérjen véleményt az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervektől a tagság, ezen belül pedig az ISZT elnökségének megújítására vonatkozóan. Az MSZH elnöke a beérkezett, illetve a Testület elnöke által megtett javaslatok alapján megkereste Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, aki a 2008. április 1-jétől a 2013. március 31-ig terjedő időszakra kinevezte az ISZT ötven tagját, héttagú elnökségét és elnökét. Az ISZT tagjainak és tisztségviselőinek névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. Az ISZT a 2008. évben a 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelettel összhangba hozott, és 2005. október 6-án hatályba lépett ügyrend alapján járt el. A hatályos ügyrendet a 3. számú melléklet tartalmazza.

5. Az ISZT-nek saját bevétele nincs, működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a Testület működéséhez szükséges szerződéseket [R. 5. § (2) bek.]. A Testület titkárának díjazását az ISZT elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg [R. 4. § (4) bek.].

Az R. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a szakértői vélemény elkészítéséért a rendelet mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. Az ISZT elnöke az R. 4. §-ának (1) bekezdése által opcionálisan előírt díjazásról lemondott, így a szakértői vélemények elkészítéséért befolyó díjakból a korábbi évek gyakorlatával megegyezően a 2008. évben az ISZT ügyrendjében meghatározott módon és arányban csak az eljáró tanácsok tagjai megbízási díjának kifizetésére került sor.

 

II. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 2008. évi működése

1. Az ISZT 2008. március 31-ig a 2007. év végi állapothoz képest változatlan, 2008. április 1-jétől pedig már új személyi összetételben végezte tevékenységét.

2. Az ISZT elnöksége 2008. március 20-án tartotta szokásos éves ülését. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az ülésen az elnökség tagjai megtárgyalták és elfogadták az ISZT 2007. évi működéséről szóló beszámolót, valamint elfogadták a Testület költségvetését.

Az elnök áttekintést nyújtott a Testület elmúlt 5 évének legfontosabb eseményeiről, így az R. és az ügyrend módosításáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról, amelynek sikerült enyhítenie az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény törvényi tényállásával kapcsolatos anomáliákat.

Tájékoztatta az elnökséget, hogy ilyen nagy számú kérelem (17) még egyik évben sem érkezett a Testülethez. A megkeresések, megbízások tárgyával kapcsolatban kiemelte, hogy a bíróságok főként díjperekben, a rendőrkapitányságok pedig áru hamis megjelölése és iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmények miatt indult eljárásokban rendelték ki szakértőként a Testületet, míg magánszemélyek és gazdasági társaságok legtöbbször díjperek kapcsán, illetve szabadalmi leírás értelmezése céljából keresték meg az ISZT-t. Jelentős számban fordult elő titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával kapcsolatos megkeresés is. Érdekességként említhető, hogy a rendőrhatóságoktól egyre kevesebb megkeresés érkezik, ami talán annak tudható be, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályainak átültetése révén az ügyek inkább polgári jogi útra terelődnek.

Az elnök rámutatott, hogy továbbra is nagy nehézséget okoz a díjperek kapcsán a licenciaanalógia módszerének alkalmazása, mivel a Testület tagjai nem férnek hozzá a licenciaforgalmi viszonyok meghatározásához elengedhetetlen szerződésekhez.

Az elnök tájékoztatta az elnökséget arról is, hogy a tavalyi döntés alapján az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2008. februári számában megjelent az ISZT-5/2006. (találmány szerzőségével kapcsolatos kérdések) és az ISZT-12/2006. (használatiminta-oltalom adott termékre való kiterjedése) szakértői vélemény.

3. Az ISZT elnöke a 2007. évi működésről szóló beszámolót az R. 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megküldte az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve tájékoztatás céljából a gazdasági és közlekedési miniszter részére.

4. A Testület új elnöksége 2008. április 21-én tartotta alakuló ülését, amelyen az elnök köszöntötte az elnökség új, valamint ismételten mandátumot kapott tagjait, és átadta részükre a kinevezési okiratokat.

 

III. Bírósági vagy hatósági megkeresések, illetve megbízások és az azok alapján adott szakértői vélemények

1. Az R. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ISZT az Szt. 16. §-ának (2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.

2. A 2008. évben 11 megkeresés, illetve megbízás érkezett az ISZT-hez, tehát az ügyforgalom a 2007. évhez képest (17 ügy) jelentősen csökkent. Az ügyek részletes kimutatását az 5. számú melléklet tartalmazza.

A 2008. évben beérkezett megkeresések, illetve megbízások alapján az ISZT hét szakértői véleményt készített el (ezek közül hármat már 2009-ben), és egy ügy van még folyamatban. A Testület két esetben – az adott megkeresések tárgyára tekintettel – tájékoztató levélben válaszolt, egy ügyben pedig a megkereső hatóság nem válaszolt a hiánypótlási felhívásra. A Testület a 2007. évről áthúzódott további öt ügyben készített szakértői véleményt.

3. A megkeresők és a megbízók körét megvizsgálva megállapítható, hogy 2008-ban a legnagyobb arányban gazdasági társaságok keresték meg az ISZT-t (6 ügy). A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szerveitől kettő, míg magánszemélyektől, bíróságoktól és választottbíróságoktól rendhagyó módon csupán egy-egy megkeresés érkezett. 2008-ban leggyakrabban iparjogvédelmi jogok megsértésével kapcsolatos kérdésekben kértek állásfoglalást a Testülettől.

Megkeresők, megbízók

Ügyek száma
2005.

Ügyek száma
2006.

Ügyek száma
2007.

Ügyek száma
2008.

Bíróságok, választottbíróságok

3

2

5

2

Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség

2

2

2

2

Gazdasági társaságok

3

2

6

6

Magánszemélyek

1

6

4

1

 

A szakértői vélemény tárgya

Ügyek száma
2005.

Ügyek száma
2006.

Ügyek száma
2007.

Ügyek száma
2008.

Iparjogvédelmi jogok megsértése,
áru hamis megjelölése stb.
bűncselekmények

2

2

3

5

Titokban tartott
találmány szabadalmazhatósága

1

0

0

0

Díjazási vita

3

2

7

3

Egyéb

3

8

7

3

 

5. Az ISZT ügyrendje 7. pontjának (2) bekezdése szerint bíróság vagy más hatóság megkeresése esetén az eljáró tanács a szakértői véleményt a bíróság, illetve más hatóság által megjelölt határidőn belül köteles megadni. A szakértői vélemény elkészítésére nyitva álló határidő rövidsége okán az eljáró tanácsok tagjai elsősorban az ISZT munkájában korábban is részt vett, tapasztalattal rendelkező tagok közül kerültek kijelölésre.

Budapest, 2009. április 21.

 

 

Posteinerné Toldi Márta
az ISZT elnöke

 

Mellékletek:    

1.) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet
2.) Az ISZT tagjainak és tisztségviselőinek névsora
3.) Az ISZT ügyrendje
4.) A 2008. március 20-án megtartott elnökségi ülés jegyzőkönyve
5.) A 2008. évi megkeresések és megbízások

           
Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Beszámolóval egyetértek.

Budapest, 2009. április 21.

Dr. Bendzsel Miklós
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke

 

1 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról.