A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2000. évről
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETI FEJLESZTÉSE
I. IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG
1. Szabadalmi hatósági tevékenység
2. Használati mintaoltalmi hatósági tevékenység
3. Ipari mintaoltalmi hatósági tevékenység
4. Védjegyhatósági tevékenység, földrajzi árujelzők
5. Hatósági nyilvántartások és ügyvitel
II. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
1. Az iparjogvédelmi jogszabályok előkészítése, hatályosulásuk vizsgálata és elősegítése
2. Jogalkalmazás és szakmai testületek működtetése
3. Nemzetközi iparjogvédelmi tevékenység
III. HATÓSÁGI PUBLIKÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉG - INFORMATIKAI TÁMOGATÁS
1. Hagyományos és elektronikus kiadói-szolgáltatói tevékenység
2. A Hivatal internet és intranet szolgáltatásai
3. Információtechnológiai támogatás és fejlesztések
IV. A HAZAI SZELLEMI TULAJDONVÉDELMI KULTÚRA FEJLESZTÉSE
1. Szakmai tájékoztatás és ügyfélszolgálat-fejlesztés
2. Iparjogvédelmi képzés
3. Közönségkapcsolatok és szervezett együttműködések
V. A HIVATAL 2000. ÉVI GAZDÁLKODÁSA
1. A költségvetési teljesítés főbb mutatói
2. Humánerőforrás-gazdálkodási eredmények
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETI FEJLESZTÉSE
A hivatali statútum megújításához szükséges elemző, feltáró, stratégiaformáló munka, hosszas előkészítő és egyeztető tevékenység eredményeként az 1999. évi LXIX. törvény 3. §-a 2000.55j5nuár 1-jei hatállyal a következőképpen módosította a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdését:
"A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amelyet a Kormány irányít. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel."
A megerősített jogállás és kibővített hatáskör alapján elfogadták a Hivatal feladat- és hatáskörét, valamint szervezeti és irányítási rendjét meghatározó 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendeletet. Evvel összefüggésben megújult a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) is: az új SZMSZ-t a Kormány nevében a gazdasági miniszter jóváhagyta, és azt az Hivatal elnöke 6/2000. (SZKV 12.) MSZH utasításával közzétette. Az új szabályzat 2000. december 1-jén lépett hatályba.
Az új statútumból és SZMSZ-ből eredő feladatként készítettük elő a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács 2000. decemberi megalakítását.
E három szakaszban megvalósuló szervezeti és szabályozási reform eredményeképpen az MSZH kikristályosodott jogállással, világos, megerősített és kiszélesített kormányzati felhatalmazással működhet tovább és készülhet fel az európai integrációval járó új feladatok teljesítésére.
A 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletben előírt határidőre és az ott megszabott rend szerint gondoskodtunk a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) megalakításáról, illetve működésével járó egyéb feladatok ellátásáról. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben megjelent a testület megalakításáról szóló közlemény és az SZJSZT ügyrendje is.
A Hivatal saját szervezetfejlesztési programja keretében 2000. november 1-jei hatállyal létrejött a Szerzői Jogi és Jogharmonizációs Osztály; december 1-jei hatállyal pedig részben átalakult, részben új elvárással és feladatkörrel változott számos szervezeti egység funkciója (Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Osztály, Ügyfélszolgálati Osztály stb.) A részleteket a megújított SZMSZ és a szervezeti felépítés tartalmazza.
I. IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG
Az iparjogvédelmi hatósági feladatok ellátását meghatározó engedélyezési tevékenység, valamint a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, az ipari mintaoltalmi és a védjegy-bejelentési aktivitás az adott időszakban teljesített hatósági munka számadataival jellemezhető.
Az egyes oltalmi formákhoz külön-külön és együttesen is kötődő, szerteágazó érdemi kutatási-vizsgálati tevékenységhez szorosan kapcsolódik az elbírálói munkát segítő, modern számítástechnikai eszköztárat alkalmazó hatósági nyilvántartás és ügyvitel, valamint a bejelentési aktivitást elősegítő és a szükséges információkat rendelkezésre bocsátó ügyfélszolgálati tevékenység.
A hatósági tevékenységet az oltalmi formánként rendszerezett bejelentési és elbírálási statisztikai adatokkal mutatjuk be.
1. Szabadalmi hatósági tevékenység
a) A bejelentési aktivitás mennyiségi mutatói
Folytatódott a szabadalmi bejelentési aktivitás monoton növekvő tendenciája. Kiugró növekedést mutat a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretében benyújtott nemzetközi bejelentések száma, a külföldi bejelentők számára Magyarország egyre vonzóbb, hiszen az előző évhez viszonyítva 40,5%-kal megnőtt - 43 407 db bejelentésről 61 018 db bejelentésre - a nemzetközi bejelentésekben a Magyarországot megjelelők száma. A világ bármely részén nemzetközi bejelentést tevők most már 65-70%-a jelöli meg Magyarországot.
A nemzeti úton tett bejelentések száma 1544, amelyből 810 hazai bejelentőtől, 734 külföldi bejelentőtől érkezett. A hazai bejelentésekből 179 db az intézményi szabadalmi bejelentés és 631 a független feltalálói szabadalmi bejelentések száma. Örvendetes tény, hogy megfordulni látszik a hazai bejelentések számának eddig tapasztalható csökkenése: az adatsor az utóbbi két évben enyhe emelkedést mutat. Az intézményi szabadalmi bejelentések viszonylag alacsony szintje továbbra is intő jel; az innovációorientált piaci szemlélet lassú térnyerése mellett még mindig érzékelhető a fejlesztési forráshiány hatása, illetve az értékes hazai kutatói szellemi potenciál egy jelentős hányada külföldi tulajdonú friss eredményekkel járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez.
A külföldi bejelentők elsősorban a PCT keretében nyújtják be az egyes nemzeti hatóságokhoz bejelentésüket. A PCT-megjelölések kiugróan magas száma mutatja ugyan a külföldi bejelentők piacszerzési hajlandóságát, de a nagy megjelölési adatemelkedéshez képest a ténylegesen Magyarországon nemzeti szakaszba léptetett nemzetközi bejelentések 3339 kérelemmel már csak 11,3%-os növekedést jelentenek. Megállapítható, hogy az érdemi hatósági munkateherként jelentkező szabadalmi bejelentések számának növekedése évek óta elsősorban a PCT-megjelölésekből eredő nemzeti kérelmek számának emelkedéséből adódik.
Összességében az 1999. évi 4507 elbírálandó találmánnyal szemben 2000-ben 4883 új szabadalmi bejelentés teljes vizsgálatú munkaterhe jelentkezett.
A szabadalmi bejelentések megoszlása eredet és jelleg szerint 1996-2000 között
|
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
|---|---|---|---|---|---|
Belföldről származó bejelentések |
796 |
737 |
694 |
727 |
810 |
Intézményi |
204 |
237 |
208 |
176 |
179 |
Egyéni |
592 |
500 |
486 |
551 |
631 |
Külföldről származó bejelentések |
24.142 |
29.332 |
37.934 |
44.186 |
61.752 |
PCT-megjelölések |
23.297 |
28.443 |
37.035 |
43.407 |
61.018 |
Nemzeti úton tett külföldi bejelentések |
845 |
889 |
899 |
779 |
734 |
Összes szabadalmi bejelentés |
24.938 |
30.069 |
38.628 |
44.913 |
62.562 |
A korábbi PCT-megjelölésekből eredő nemzeti eljárási kérelmek |
1.939 |
2.564 |
2.565 |
3.001 |
3.339 |
A magyar találmányok külföldi oltalmaztatása terén kiemelésre érdemes az a tény, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében - átvevő hivatali minőségben - 132 hazai PCT-bejelentést fogadtunk, amelyből 88 egyéni feltalálótól, 44 pedig egyéni és vállalati együttes bejelentőtől származott.
b) A bejelentésekben foglalt találmányok szakterületi trendjei
A 2000-ben benyújtott bejelentésekben feltárt találmányok szakterületi megoszlása, az egyes szakterületeken belüli témaválasztások szempontjából - a számadatokon túlmenően - az alábbi tendenciákat lehetett megfigyelni.
Az építőipari tárgyú szabadalmi bejelentések mennyisége mintegy 8% bővülést mutat, ami a korábbi évek nagyarányú visszaesése után még mindig szerénynek mondható. A bejelentések 70%-a ezen a területen külföldi volt, ami az egy évvel korábbi aránynak felelt meg.
A magasépítési találmányok között továbbra is kiemelt helyet foglaltak el az épületek hőszigetelésével kapcsolatos megoldások, mind az anyagukban hőszigetelő építőelemek és burkolatok, mind az összetett hőszigetelő szerkezetek vonatkozásában. Megfigyelhető volt az elemek könnyítésére való törekvés, a szállítási és daruzási költségek, valamint az alapozási terhek csökkentése érdekében.
A mélyépítés és a közlekedésépítés körébe tartozó bejelentések száma összességében növekedett. Jelentős - csaknem kétszeres - volt a növekedés az alapozások témakörében; több találmány is irányult földrengésbiztos alapozási szerkezetre.
A vasútépítés preferált témája a zúzottkő nélküli felépítmény volt. Az útépítés tárgykörében kisebb részt képviseltek az útépítési anyagok, szerkezetek és technológiák, míg a nagyobb részt a közlekedés biztonságát növelő és a zajt csökkentő, kiegészítő létesítmények tették ki.
A vízellátásra és csatornázásra vonatkozó bejelentések száma - a korábbi évek lendületes fejlődésével szemben - stagnált. Érdekes módon a csapadékvíz-elvezetés került előtérbe.
Míg az általános épületszerkezetekre vonatkozó bejelentések száma (mind a hazai, mind a külföldi eredetűeké) szignifikánsan nőtt, addig a komplett épületekre vonatkozó - építési rendszert megtestesítő - találmányokból kevesebb volt az elmúlt évben.
Arányukban változatlan helyet foglaltak el az építőipari bejelentések között a nyílászárók. Legnagyobb részük tetőablak-kialakításokkal, illetve garázsajtókkal foglalkozott, de megtalálhatók voltak a speciális célokat szolgáló (pl. tűzgátló) nyílászárók is.
Figyelemreméltóak a természetes anyagok (fa, föld, szalma) és a hulladékanyagok (pl. használt gumiabroncsok) épületszerkezeti felhasználására vonatkozó javaslatok; maguk a megoldások azonban kevéssé színvonalasak.
A környezetvédelmi tárgyú bejelentések számában tapasztalt enyhe növekedés nem igazolta azt a várakozást, ami a hazai környezetvédelmi aktivitás jelentős fokozódásához fűződik az EU-csatlakozás közeledtével, és aminek a bejelentésszám megugrásában is tükröződnie kellene.
Akárcsak az építőiparban, a környezetvédelemben is 70%-a külföldi bejelentések aránya.
A környezetvédelmi bejelentések szakmai eloszlása hasonló volt az 1999. évihez, néhány téma azonban hangsúlyosabban jelentkezett. Ilyen volt a szennyezett talajok tisztítása, a fáradtolaj-hasznosítás és a hulladék növényi olajok feldolgozása. Kiemelt érdeklődés irányult az újra termelhető energiaforrásokkal kapcsolatos megoldásokra ("biodízel").
Több évi stagnálás után újra emelkedett a környezetvédelem hagyományos területét jelentő szennyvíztisztítási, iszapkezelési technológiák száma. Ezenkívül különböző eredetű hulladékok megsemmisítése (égetőberendezések és eljárások), hulladéklerakók kialakítása szerepelt a szabadalmi bejelentések témái között.
A közszükségleti cikkeket előállító iparágak területén az eldobható abszorbens termékekre irányuló találmányok száma csaknem pontosan megegyezett az egy évvel korábbival. A bejelentések döntően két cégtől (Procter & Gamble, Kimberly Clark) származnak. A személyes használatú higiéniai eszközök számaránya nem változott.
Az orvosi műszerek, eszközök, berendezések terén az implantátumokra, protézisekre vonatkozó bejelentések, a mikrosebészeti, főként érsebészeti műszerekre, higiéniai eszközökre, például speciális fogkefékre, továbbá kondicionáló, utókezelő berendezésekre, például masszírozó eszközökre vonatkozó bejelentések a leggyakoribbak. Ez utóbbiakkal egyre nagyobb számban foglalkoznak magyar feltalálók is.
Drasztikus - 50%-os - a visszaesés a sportszer és játék tárgyú szabadalmi bejelentések körében, amit a belföldi bejelentési aktivitás csökkenése okoz; a külföldi bejelentések száma korábban is minimális volt ezen a területen. A játékok között tovább csökkent a mozgást igénylő játékok aránya, de kevesebb volt a logikai játék és a puzzle is. Főleg a táblás játékok és a szerencsejátékok domináltak.
A textil- és textilruházati ipar területére eső találmányok száma szerény mértékben ugyan, de tovább emelkedett. A növekedést a külföldi bejelentések bővülése eredményezte, a hazai bejelentők részaránya csupán egyötöd.
A papíripari bejelentések száma szignifikánsan nőtt. A biztonsági - pl. bankjegyek nyomására alkalmas - papírokra vonatkozó találmányok aránya az előző évinek felelt meg.
A csomagolóipari tárgyú bejelentések száma mintegy másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. A bejelentők továbbra is törekedtek a környezetbarát - újra felhasználható, illetve könnyen ártalmatlanítható - anyagok alkalmazására.
A személy- és vagyonbiztonságot szolgáló találmányok körében a korábbit is meghaladó mértékű, mintegy 40%-os volt a növekedés. A bejelentők háromnegyed része külföldi volt. Feltűnő a magyar vállalati bejelentések teljes hiánya.
Több bejelentés vonatkozott nyílászárók gyári vagy utólagos megerősítésére a betörésbiztonság fokozása céljából. Az új fejlesztésű zárszerkezetek illetéktelen kinyitása - legalábbis a bejelentők szerint - kilátástalan.
A gépipar területén 2000-ben mintegy 5%-kal kevesebb bejelenés érkezett, mint egy évvel korábban.
A kohászati tárgyú bejelentések területén évek óta folyamatos csökkenés tapasztalható. Jellemző, hogy nem a "klasszikus" technológiákkal - acélgyártás, hideg-, illetve melegalakítás - kapcsolatosak a bejelentések, hanem a kis mennyiségben előállított, különleges célú és összetételű, precíziós ötvözetekre, segédanyagokra, a fizikai munkát megkönnyítő vagy kiváltó segédberendezésekre, anyag- és energiatakarékosságot célzó technológiákra kívánnak oltalmat szerezni mind a hazai, mind a külföldi bejelentők. A hagyományos technológiák közül a folyamatos öntés és a hőkezelési eljárások fejlesztése, tökéletesítése fordult elő leggyakrabban. Mind szélesebb körben foglalkoznak a bejelentők a plazmatechnológia alkalmazásával az olvasztás, hegesztés, felületkezelés területén. Szintén felfutó területnek számít a könnyűfém formaöntés, főként gépkocsi-alkatrészek céljára.
Ugyancsak csökkenés mutatkozott a vegyipari gépek területén, egyedül az "elválasztás-elegyítés" témakörben volt tapasztalható növekedés.
A vasúti pálya és jármű szakterületén belül a bejelentések mintegy 96%-a külföldi eredetű volt.
A szakterületen belül 35%-ot tett ki a vasúti pályával összefüggő bejelentések száma (aránya), közülük kiemelkedtek a pálya mérésére szolgáló, illetve a vasúti váltók működtetésére, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó találmányok. További 60%-ot képviseltek a vasúti járművek kocsiszekrényével, hajtásrendszerével, valamint hangsúlyosan a fékberendezéseivel foglalkozó találmányok. Bár arányaiban kicsi, mégis megfigyelhető fejlődési irány a könnyűszerkezetes felépítményű vasúti járművek, különösen a városi és elővárosi forgalom igényeihez igazodó új megoldások oltalma iránti kérelmek növekedése.
A hidraulikus és pneumatikus elemek, rendszerek területén a külföldi bejelentések száma a tavalyihoz képest csökkent, míg a hazai bejelentések száma nőtt. A gépelemekkel kapcsolatos hazai bejelentések száma nem változott.
A járműipar továbbra is a bejelentők kedvelt területe. Az ezen a területen érkező bejelentések több mint fele belföldről származott. Az anyagmozgató gépek területén, szállítószalagok, konvejorok, felvonók, rakodók témakörben a korábbi évekhez hasonlóan csekély volt a bejelentői aktivitás.
Nőtt a belső égésű motorokkal foglalkozó bejelentések száma. Érdekes módon a bejelentések túlnyomóan új motorkonstrukciókra vonatkoznak, a belső égésű motorok alrendszereit (pl. befecskendezés, gyújtás) már sokkal kevesebben kívánták megújítani.
Továbbra is népszerű terület a hőtermelés (tüzelőberendezések, kazánok, hőcserélők), de itt hazai bejelentést nemigen lehetett találni. A hazai bejelentők érdektelensége a korábbi évek tapasztalatai után meglepő volt. A hazai bejelentők idén az alternatív energiaforrásokat hasznosító berendezések területét sajátították ki maguknak. Itt külföldről származó bejelentés alig jelentkezett.
A hűtés, fagyasztás, hőszivattyúk, szárítás, kemencék és kohók témakörében nem volt értékelhető bejelentői aktivitás.
A villamosság és a fizika területén 2000-ben az előző évinél mintegy 38%-kal több új bejelentés érkezett. A növekedés csaknem kizárólag nemzeti szakaszba jutott PCT-bejelentésekből adódott.
Tovább emelkedett a híradástechnika területén a vezeték nélküli távközlésre vonatkozó bejelentések száma, a rendszerfejlesztések mellett előtérbe kerültek a mobiltelefonok alkalmazásai, például internet hozzáférésre, pénzügyi tranzakciók elektronikus lebonyolítására (Ericsson, Motorola, Nokia). A telekommunikációs találmányok nagy része számítógépes eljárásokra, berendezésekre vonatkozott. A további számítógépes bejelentések a számítógépi rendszerek vagy egyes elemeik, például az adathordozók továbbfejlesztése mellett növekvő számban az internethez kapcsolódtak. E téren a hazai bejelentések szaporodása volt megfigyelhető.
Továbbra is élénk volt a bejelentési aktivitás a lámpák, fényforrások területén, itt 5-6 nagy bejelentő (köztük a GE Tungsram) folyamatosan szabadalmaztatja fejlesztési eredményeit.
A villamos gépek és készülékek területén az előző évekhez hasonlóan folyamatosan érkeztek bejelentések hazai bejelentőktől is.
Az előző évhez hasonló számban érkeztek bejelentések a szórakoztató elektronika területére vonatkozóan, főként külföldi bejelentőktől (Sony, Philips).
Továbbra is alacsony szintű volt a méréstechnikára, automatizálásra vonatkozó találmányok száma.
A gyógyszeripar területén az elmúlt évben is megtalálhatóak voltak a több hatástani területen, új módon ható termékekre vonatkozó szabadalmi bejelentések (pl. béltúlérzékenységi tünetegyüttes - 5-HT-3, illetve 5-HT-4 antagonista hatású vegyületek; a kedvezőbb rezisztenciatüneteket előidéző oxazolidin-antibiotikumok; daganatok és leukémia ellen jobban tolerálható, kevesebb mellékhatással rendelkező vegyületek, illetve jobb felszívódást biztosító gyógyszerkészítmények).
Az új kutatási területek és módszerek közül a legjelentősebb a kombinatorikus kémia és a nagyteljesítményű szkrínelés. Az először csak a peptidkémiában, majd most már más területeken is művelt kombinatorikus kémia elsődleges eredményei az ún. "vegyületkönyvtárak", szabadalmazhatóságuk nemzetközi viszonylatban is vitatott. (Magyarországra ilyen bejelentés eddig csak szórványosan érkezett.) Ezzel szemben lényegesen több az olyan bejelentés, amelyben a kombinatorikus kémia eredményezte vegyületkönyvtárakat a nagy teljesítményű szkrínelés módszerével több tíz receptorhoz való kötődés szempontjából szűrték, és a nagyszámú, különböző szerkezetű vegyület oltalmát igénylik. Ezeket a bejelentéseket általában a vegyületek gyógyszerré fejlesztésének nagyon korai fázisában nyújtják be. Az e módszer alkalmazásába fektetett hatalmas tőke nagyon gyors és látványos fejlődéssel bíztat a receptorok, az azokat meghatározó gének, továbbá azok és az egyes betegségek kapcsolatának, illetve az azokra specifikusan ható és ezáltal kevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerkészítmények területén.
Az indikációs találmányok területén jelentős mértékben megnőtt a bejelentések száma, nem ritka, hogy egy-egy vegyület alkalmazását négy, öt vagy még több betegség gyógyítására szolgáló gyógyszerkészítmény előállítására igénylik.
Az originális termék oltalmi idejének meghosszabbítását eredményezik az újabb kristálymódosulatra mint termékre, majd ennek különböző alkalmazásaira vonatkozó bejelentések.
Részben az oltalmi idő meghosszabbítása céljából, részben pedig a készítmények hatékonyságának növelése és a nem kívánt mellékhatások csökkentése érdekében jelentősen emelkedett a különböző gyógyszertechnológiai tárgyú bejelentések száma. Ide tartoznak, pl. a különlegesen kiszerelt gyógyszerkészítmények (spray, bevonat, nyújtott hatás, tapasz, nanorészecskék, magot tartalmazó készítmények stb.).
Összességében megállt a magyar bejelentések számának csökkenése, sőt enyhén emelkedő tendencia volt megfigyelhető.
A biotechnológia területén a Human Genom (HUGO) Projectből származó genetikai információ értelmezése és a kapott adatoknak egyes betegségek génterápiás gyógyítására való felhasználása állt a kapcsolódó szabadalmi bejelentések fókuszpontjában.
Továbbra is jelentős bejelentői aktivitás mutatkozott az emlős sejtekbe irányuló géntranszferhez szükséges génhordozók (vektorok) kialakítása terén. A kutatók sokat várnak a mesterséges kromoszómák alkalmazásától, ennek ellenére a génterápiával foglalkozó bejelentések között főleg a már hagyományosnak számító, víruseredetű vektorok újabb és újabb változatai jelennek meg. A tumorbiológia és az immunbiológia területén újdonság a hősokkfehérjék, peptidkötő fehérjék alkalmazása rákkal és fertőző betegségekkel kapcsolatos immunreakció kiváltására.
Az egyes hatóanyagok specifikus célbajuttatása érdekében az adott sejtek membránrendszerének, illetve receptorhelyeinek alapos feltárására, működésmechanizmusuk tökéletesebb megismerésére törekszenek a szakemberek.
A rekombináns vakcinára vonatkozó bejelentések továbbra is jelentős számban jelentek meg mind a humán, mind az állatgyógyászat területén. Szembetűnően megnőtt az elhízásproteinnel (OB), a csontképződéssel, valamint a csontbetegségekkel kapcsolatos bejelentések száma. A rekombináns technológiával előállított egyik legsikeresebb termék, a hormonális hatású eritropoietin újabb származékaira is érkezett szabadalmi bejelentés.
A vegyipari találmányokra vonatkozó bejelentések területén a műanyagipari bejelentések száma tovább növekedett, ezen találmányok részét képezik az előállítási eljárások, az alkalmazott katalizátorok, illetve a műanyag kompozíciók. Kiemelendő a műanyagok fizikai tulajdonságainak javítását szolgáló bejelentések nagy száma.
Némileg csökkent az előző időszakhoz viszonyítva az energiahordozókkal kapcsolatos bejelentések száma.
A gumiipari bejelentések száma elmaradt a műanyagipar területén érkezettől, jellemzőek voltak a kaucsukkal és az abroncskészítéssel kapcsolatos bejelentések.
A szervetlen kémia területéhez tartozó bejelentések legfőbb témái - az előző évhez hasonlóan - a füstgázok tisztítása, a folyadékból történő kéntartalommérés, valamint a kéntelenítésre szolgáló katalizátorok voltak.
A növényvédő szer tárgyú bejelentések száma jelentős mértékben, mintegy 26%-kal csökkent az elmúlt évihez képest. Ezen a területen a legtöbb bejelentés ismert hatóanyagok új eljárással történő előállítására vonatkozott, adott esetben új intermedieren keresztül. Az új hatóanyagokra vonatkozó bejelentések aránya változatlanul igen magas volt, az ismert hatóanyagok szinergetikus hatású kombinációira vonatkozó bejelentések aránya viszont erősen lecsökkent.
A kozmetikai és tisztítószer-ipari tárgyú bejelentéseknek majdnem kétharmada tisztítószerekre és azokban alkalmazható felületaktív anyagokra vonatkozott. Ezekben a bejelentésekben elsősorban javított tulajdonságú (környezetkímélő, színtartó) készítményekre igényeltek oltalmat. A kozmetikai készítményeket tartalmazó bejelentések főleg hajfestékekre vonatkoztak.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar tárgykörében új elemként volt megfigyelhető, hogy az élelmiszerekre vonatkozó találmányok célkitűzéseként gyógyászati terület került megnevezésre, mint például "Élelmiszerkészítmény felfekvéses fekélyek kezelésére" vagy "Új típusú főzőzsír a szklerózis megelőzésére".
Az elmúlt évben a húsipari bejelentések döntő többsége zsiradékok növényi olajokkal, főként telítetlen olajokkal történő kiváltására vonatkozott. A mélyhűtött termékek között emelkedett a fagylalt- és jégkrémkészítményeket tartalmazó bejelentések száma.
Az élelmiszer-ipari berendezések körében a kisadagos, frissen készült forró italok (kávé, tea), valamint a szénsavas italok készítésére és adagolására szolgáló berendezések száma növekedett.
A mezőgazdasági berendezések témakörén belül jelentős volt a földmunkagépekre és az aratógépek tökéletesítésére vonatkozó bejelentések száma.
A növénytermesztési eljárások közül a szőlőművelés területén és a talaj tápanyag-utánpótlására jelentettek be sok találmányt. Az állattenyésztés területére eső bejelentések döntő többségét az állattartásra és a takarmányozásra vonatkozó bejelentések képezték, de megtalálhatóak voltak a kártevőűző eljárások vagy készülékek (pl. vakondriasztás) is.
A csomagolás terén az igény szerinti mennyiség kiadagolását lehetővé tevő, valamint a légmentes zárást megvalósító csomagolások száma nőtt. Gyakori volt a felnyitásjelzős, valamint a gyermekbiztos záróeszköz kialakítására vonatkozó találmány.
A növényfajták tárgykörében tett bejelentések 71%-a külföldről származott. Megnőtt a korábbi évekhez képest a gyümölcsfajta-bejelentések száma. A hazai bejelentők közül említésre méltó a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. (búza- és kukoricafajta) és az MTA Martonvásári Kutató Intézete (búzafajták). Újabb külföldi cégek jelentek meg a nemesítői piacon, így a STORCK DALE (US) (kukoricafajta) és az ADVANTA SEED (NL) (kukoricafajta). Felfutott a francia Limagrain Genetics bejelentési aktivitása a kukorica- és napraforgófajták területén. A gyümölcsfajta-bejelentések terén a német GEVO cég almafajtákat jelentett be. Új színfoltként hazai magánbejelentők fűszerpaprika- és borsófajtából tettek bejelentést.
c) A szabadalomengedélyezési tevékenység eredményei
Az évtized végén a szabadalmi hatósági tevékenységet egyrészt az 1996 óta állandóan növekvő munkateher okozta kihívásnak való megfelelés, másrészt az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás immár ismert időpontjához való alkalmazkodás kényszere határozta meg. Az elbírálói kapacitás és a munkateher összefüggéseinek közel 10 évre előretekintő prognosztizálása alapján hozott döntések következtében 2000-ben a szabadalmi hatósági terület személyi állományát tekintve "minden idők" legnagyobb változásai zajlottak le. A változások az elbírálói állomány mintegy 25%-át érintették. A jövőbeni feladatok szempontjából lényeges, hogy a lezajlott változások eredményeképpen 2001-től már megnövekedett, stabil elbírálói kapacitás áll rendelkezésre, amelynek munkával való ellátottsága, illetve nagy hagyományú követelményrendszere hosszú távon tervezhető és biztosított.
Az először 1999-ben alkalmazott, "vállalkozási alapú", meghatározott számú többletdöntés meghozatala esetén elnyerhető, 10%-os illetménynövelés intézményének, valamint a személyre szabott ösztönzési rendszernek köszönhetően, az új munkatársak betanításával együtt járó többletterhelés ellenére a nyugállományba vonult munkatársak elbírálásiteljesítmény-kiesése szinte teljesen kompenzálható volt.
Az elbírált szabadalmi bejelentések száma 3655 volt, ami az elbírálói kapacitás mintegy 26%-os túlteljesítésével volt elérhető. Az összes eljárás 45%-a zárult le szabadalom engedélyezésével - ez mind arányaiban, mind mennyiségileg szerény csökkenés az előző évek növekedéséhez képest.
|
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
|---|---|---|---|---|---|
Megadott szabadalmak |
1.074 |
1.417 |
1.371 |
1.995 |
1.627 |
Elutasított bejelntések |
708 |
753 |
713 |
526 |
340 |
Megszűnt bejelentések |
1.818 |
1.310 |
1.360 |
1.398 |
1.688 |
Befejezett bejelentések |
3.600 |
3.480 |
3.444 |
3.919 |
3.655 |
Folyamatban levő bejelentések |
13.981 |
13.105 |
12.754 |
13.304 |
14.773 |
Érvényben levő szabadalmak |
11.148 |
10.996 |
11.013 |
11.418 |
11.084 |
A szabadalmi lajstromban az elmúlt év végén érvényben lévő szabadalmak száma 11 084 volt, ez az 1961 megszűnő és 1627 frissen megszületett oltalom egyensúlyaként, a korábbi érvényes állomány 2,5%-os csökkenését jelenti. Az érvényes oltalomtömeg 22%-a hazai, 19-19%-a pedig egyesült államokbeli, illetve németországi tulajdonban van, összhangban a magyarországi működőtőke-behozatal rangsorának élmezőnyével.
A szabadalmi hatósági engedélyezési tevékenység "workflow" szemléletű mérlegéhez tartozik az új ügyek számában tapasztalható 11%-os növekedés és a befejezésekben tapasztalt 7%-os csökkenés (új ügyintézők betanulása miatti) átmeneti "ollónyílás"-jelenségének kézben tartott menedzselése. A jelenlegi átlagos átfutási idő (48 hónap), illetve a 14 773-ra növekedett folyamatban lévő ügyszám éves kapacitáshoz viszonyított nagyságrendje továbbra is az Európai Szabadalmi Hivatal fajlagos mennyiségi és minőségi színvonalával azonos mérleget mutat.
d) Egyéb szabadalmi hatósági tevékenység
A korábbi, hosszabb távú célkitűzéseknek megfelelően alakult az újdonságkutatási munka. Egyre több szabadalmi elbíráló tevékenysége felel meg annak az optimálisnak ítélt állapotnak, amely szerint minden elbíráló a saját maga által végzett újdonságkutatás alapján hoz érdemi döntést a felelősségi körébe tartozó ügyben. A 2000-ben elvégzett újdonságkutatások száma 4052 volt (20%-kal több, mint az előző évben), és ebből mindössze 591 kutatás készült megbízásos szerződéses jogviszony alapján. A magyar elsőbbségű ügyekben az újdonságkutatás elvégzésére a bejelentés napjától számított 10 hónapon belül sor került.
Ebben az évben először fordult elő, hogy az engedélyezési eljárással szorosan össze nem függő feladatok elvégzése is szerepelt a szabadalmi elbírálókkal szemben támasztott követelmények között, például oktatás, nemzetközi munka, kiállítási informátori tevékenység. Az elbírálói feladatok ezen tudatos, a mindenkori igényektől függő átstrukturálása alkalmas lesz a majdani európai csatlakozással együtt járó munkateher-változás kezelésére is. Rugalmasan alkalmazkodni lehet általa a hazai ipar fejlődéséhez, miközben egy esetleges, időszakos munkateher-csökkenés esetén sem kell eltérni az egyes szakterületekre eső találmányok elbírálásánál attól a bevált munkamegosztástól, ami eddig is az elvégzett munka minőségének a záloga volt.
A hazai piaci viszonyokon túl, az engedélyezési eljárás során hozott döntések megalapozottsága is szerepet játszik a kontradiktórius ügyek számának alakulásában. Ez a szám évek óta igen alacsony, idén összesen 14 tanácsi ügy indult, amiből mindössze 7 kérelem vonatkozott egy-egy szabadalom megsemmisítésére. A kontradiktórius ügyekben eljáró tanácsok ebben az évben 16 döntést hoztak.
2. Használati mintaoltalmi hatósági tevékenység
A 2000. évben a bejelentők 370 használati mintaoltalmi bejelentést tettek, ami az előző évi 334 bejelentéshez képest 10,7%-os növekedést jelent. Összesen 397 használati mintaoltalmi bejelentés befejezésére került sor, amelyből 249 a megadás, 44 az elutasítás és 104 a megszűnés. A folyamatban levő ügyek száma 282, az érvényben levő használati mintaoltalmak száma 991 volt az év végén.
Ennek a rövidebb oltalmi időt kínáló, de érdemi vizsgálatot csak érdekütközéskor igénylő, gyorsabb és olcsóbb eljárásfajtának tavaly sikerült az átfutási idejét átlagosan 8-9 hónaposra csökkenteni. Összesen 9 megsemmisítési és 4 nemleges megállapítási tanácsi ügy zajlott 2000-ben.
|
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
|---|---|---|---|---|---|
Használati mintaoltalmi bejelentések |
364 |
324 |
318 |
334 |
370 |
Hazai eredetűek |
330 |
299 |
291 |
301 |
331 |
Külföldi eredetűek |
34 |
25 |
27 |
33 |
39 |
Megadott használati mintaoltalmak |
271 |
267 |
197 |
213 |
249 |
Elutasított bejelentések |
68 |
61 |
39 |
19 |
44 |
Megszűnt bejelentések |
16 |
70 |
65 |
67 |
104 |
Befejezett bejelentések |
355 |
398 |
301 |
299 |
397 |
Folyamatban lévő bejelentések |
308 |
255 |
245 |
280 |
282 |
Érvényben lévő mintaoltalmak |
734 |
801 |
843 |
982 |
991 |
Folytatás...
(I. 3. Ipari mintaoltalmi hatósági tevékenység)