A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2000. évről
II. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
1. Az iparjogvédelmi jogszabályok előkészítése, hatályosulásuk vizsgálata és elősegítése
A kodifikációs munka az előzőek szerint az elmúlt évben elsősorban a szervezetfejlesztésre, az intézményi kérdésekre összpontosult, továbbá egyes átfogó jogalkotási teendők megalapozását célozta.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) módosítását - amelyet elsősorban az Európai Szabadalmi Egyezményhez (az EPC-hez) való csatlakozáshoz szükséges illeszkedési szabályok megalkotása és a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló 98/44/EK irányelvhez való igazodás igényel - a felülvizsgált kormányzati jogharmonizációs program [lásd a 2140/2000. (VI. 23.) Korm. határozatot] 2002-re irányozza elő. Az Szt.-módosítás előkészítése a munkaterv szerint haladt: megalakult, kidolgozta feladattervét, létrehozta adatbázisát és elkészítette első elemzéseit az Európai Szabadalmi Elemző Munkacsoport (az ún. ESZEM). A biotechnológiai találmányok jogi védelmére vonatkozó EK-irányelvvel való összhang megteremtésére irányuló vizsgálódás is kezdetét vette, elkészültek az első elemzések is.
Az ipari minták oltalmáról szóló új törvény 2001. évi megalkotása céljából a hivatal feldolgozta kérdőívére az érdekképviseleti és szakmai szervezetektől kapott válaszokat, valamint jogösszehasonlító elemzéseket végzett. Az új ipari mintaoltalmi törvény tervezetének egyes részei elkészültek azt követően, hogy az IM-mel megállapodás született a kodifikáció alapvető kérdéseiben és a munkamegosztásban. A tervezet közigazgatási egyeztetése 2001 februárjában kezdődik.
E témában a kodifikáció fő célja a minták jogi védelméről szóló 98/71/EK irányelv végrehajtása a magyar jogban, valamint az ipari minták nemzetközi lajstromozására vonatkozó Hágai Megállapodás 1999. évi új, genfi szövegének ratifikálásához szükséges feltételek megteremtése.
Az elmúlt év során a Hivatal elnökének felkérésére - az érintett tárcák és érdekképviseleti szervezetek képviselőiből - munkacsoport alakult a szolgálati és az alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára. Ezt elsősorban az indokolta, hogy a Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérium kezdeményezte, figyelemmel azokra az észrevételekre és javaslatokra, amelyeket az egyik nemzetközi vállalat fogalmazott meg Magyarországra vonatkozó kutatási és fejlesztési terveinek kialakítása kapcsán. E konkrét észrevételek és javaslatok megvizsgálása mellett a szabályozás hatályosulásának átfogó értékelésére is alkalmat kínált a munkacsoport megalakítása. A munkacsoport megvizsgálta, hogy az Szt. irányadó rendelkezései mennyiben segítik elő vagy akadályozzák a kutatási-fejlesztési célú beruházásokat, illetve milyen mértékben és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. A vizsgálat során elemezte és értékelte a hazai tapasztalatokat, a külföldi jogi példákat és az európai szabályozási törekvéseket.
A munkacsoport tevékenységét átfogó jelentés összeállításával zárta le. E jelentés az Szt. irányadó szabályainak szűk körű, részleges módosítására kodifikációs javaslatot is tett, amelynek megvalósítására az ipari minták oltalmáról szóló új törvény záró rendelkezéseiben kerülhet sor. A módosítás feloldaná a szabályozásnak a feltaláló javára érvényesülő egyoldalú kogenciáját, egyértelműbben fejezné ki a szabályozás polgári jogi jellegét és a felek szerződési szabadságát, valamint azt, hogy díjszerződés - akár egyösszegű is - köthető jövőben létrejövő találmányokra is.
A Hivatal részt vett a reprográfiára szolgáló készülékek körét meghatározó kormányrendelet (158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet) tervezetének kidolgozásában és a kormányzati jogharmonizációs program újabb felülvizsgálatában [lásd a 2140/2000. (VI. 23.) Korm. határozatot].
Az ún. törzskönyvi adatvédelem témájában - amelynek nagy a jelentősége a Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS-egyezményével való összhang, az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalások és az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataink szempontjából éppúgy, mint a generikus termékekre specializálódott gyógyszergyártók és a hazai egészségügy számára - hozzájárultunk az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és a forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló (várhatóan 2001 márciusában megjelenő) EÜM rendelet előkészítéséhez.
A Hivatalnak véleményezésre megküldött jogszabálytervezetek közül a szellemi tulajdon védelme szempontjából kiemelkedett a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény felülvizsgálatáról készült kormány-előterjesztés, valamint az elektronikus aláírásról szóló törvény tervezete.
A hatósági joggyakorlat alakítása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű volt, hogy a Hivatal - közvetett úton, minisztériumi felkérések alapján - két iparjogvédelmi tárgyú alkotmánybírósági indítványt is véleményezett. Az egyik (a gyógyszertermékek szabadalmi oltalmának bevezetésével összefüggésben) az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény 20. §-a (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és e rendelkezés meghatározott szövegrészének megsemmisítésére irányult. A másik a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 117. §-a alkotmányellenességének megállapítását, illetve - a Vt. e rendelkezése kapcsán - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését célozta, elsősorban a régi törvény szerint lajstromozott védjegyeknek a Vt. szerint való törlésével kapcsolatban. A Hivatal mindkét indítványra az érintett szabályok alkotmányosságát alátámasztó - részletesen kifejtett - szakmai észrevételeket tett.
A Hivatal hatékonyan érvényesítette a szellemi tulajdonvédelmi szempontokat az internetes doménnevek kiosztására (delegálására") és nyilvántartására (regisztrálására") vonatkozó hazai szabályozás 2000. március 1-jével bekövetkezett megváltozása (liberalizálása") alkalmával. E szabályokat az egyesületként működő Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) állapítja meg, amellyel a Hivatal jó együttműködést alakított ki. A szabályok megváltozása alkalmával többféle módon és fórumon hívtuk fel a figyelmet a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának változatlan jogszabályi követelményére, és nemzeti védjegyadatbázisunknak az interneten való hozzáférhetővé tételével informatikai támogatást is nyújtunk a doménnevek és a védjegyek közötti ütközések megelőzéséhez. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására az ISZT és annak vitarendező testületei nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltóan védjegybarát", a szellemi tulajdonjogok védelmét előtérbe helyező joggyakorlatot alakítottak ki.
2. Jogalkalmazás és szakmai testületek működtetése
Figyelmet érdemel, hogy valamennyi oltalmi forma esetében csökkent a hivatali határozatok bírósági felülvizsgálatát célzó megváltoztatási kérelmek száma, mint ahogy a tanácsban intézett szabadalmi és mintaoltalmi ügyekből is kevesebb indult tavaly, mint 1999-ben. E változások a hivatali hatósági munka javuló megalapozottságára és ügyfeleink nagyobb fokú megelégedettségére látszanak utalni.
Az év folyamán a Hivatal 613 (587) szabadalmi vagy mintaügyben hozott határozatot jogutódlás, képviseletváltozás vagy más változás tudomásulvételéről; a nemzeti védjegyhatósági területen összesen 2083 hasonló átvezetésre került sor. (zárójelben az 1999/1998. évi adatok).
Az iparjogvédelmi bírósági ügyek kezelése során összesen 71 (122/107) műszaki alkotásra vonatkozó kérelem alapján hozott, az eljárást befejező hivatali határozattal kapcsolatos megváltoztatási kérelem érkezett, ebből 54 (98/95) szabadalmi, 10 (9/5) használati mintaoltalmi, és 7 (15/7) ipari mintaoltalmi ügyben.
A Fővárosi Bíróságra felterjesztett (azaz saját hatáskörben nem orvosolt) megváltoztatási kérelmek száma 49 (87/69), ebből szabadalmi 35 (72/63), használati minta 6 (6/3) és ipari minta vonatkozású 8 (9/13).
A saját hatáskörben elintézett megváltoztatási kérelmek száma 22 (35/38).
A felsorolt ügytípusokban a Fővárosi Bíróságtól jogerős végzéssel visszaérkezett ügyek száma 72 (55/23). Ebből
-
a) megváltoztatási kérelem elutasítása 22 (14/10)
b) a Hivatal határozatának megváltoztatása 27 (22/2)
c) új eljárásra, illetve az eljárás folytatására utasítás 11 (14/4)
d) az eljárás megszüntetése 7 (3/4)
e) a Hivatal határozatának hatályon kívül helyezése, áttétel a Hivatalhoz 5 (1/2)
f) újra érvénybe helyezés 0 (0/1)
g) szabadalom megsemmisítése 0 (1/0).
Védjegyügyekben 205 (266/285) volt a bírósághoz továbbított megváltoztatási kérelmek száma. A Fővárosi Bíróság jogerős visszaérkezett végzéseinek - 176 (161/91) - megoszlása a következő volt:
-
a) megváltoztatási kérelem elutasítása 98 (61/40)
b) a Hivatal határozatának megváltoztatása 35 (50/33)
c) a Hivatal határozatának hatályon kívül helyezése, új eljárásra utasítás 27 (28/6)
d) az eljárás megszüntetése 16 (5/2)
e) a kérelmező általi visszavonás 0 (17/10)
Az elmúlt év folyamán egy fő tett a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt sikeres szabadalmi ügyvivői vizsgát.
A Találmányi Szakértői Testülethez 2000-ben öt új ügy érkezett, a testület nyolc ügyben adott ki szakvéleményt, három ügyet szakvélemény kiadása nélkül - más intézkedéssel - zárt le, és összesen két ügy maradt folyamatban.
A GM és az OM elfogadta A külföldi szabadalmaztatást támogató pályázati rendszer reformja" című tanulmány elkészítésére kötött támogatási szerződés teljesítéséről készített részjelentést. A részjelentés elfogadását követően a munka közvéleménykutatással (azaz a támogatást korábban elnyerők körében végzett kérdőíves felméréssel), a közvéleménykutatás eredményének értékelésével, jog-összehasonlító elemzéssel (a külföldi hivataloktól kapott válaszok feldolgozásával) és a pályázati rendszernek az EU versenyszabályaival való összevetésével folytatódott.
Lépéseket tettünk az ügyfélszolgálat szerzői jogi szolgáltatásainak kialakítására, megalapozására.
3. Nemzetközi iparjogvédelmi tevékenység
A nemzetközi együttműködés intenzívebbé válását az elmúlt évben három diplomáciai értekezlet is jelezte. A Szabadalmi Jogi Szerződésnek a Szellemi Tulajdon Világszervezetében való megkötése mellett a 2000. év meghatározó volt az európai szabadalmi rendszer reformja és a magyar iparjogvédelem európai integrációja szempontjából is.
A Szellemi Tulajdon Világszervezetében (a WIPO-ban) folyó nemzetközi együttműködés eseményei közül 2000-ben két diplomáciai értekezlet és a WIPO irányító szerveinek 35. üléssorozata emelkedett ki.
A Szabadalmi Jogi Szerződés (PLT) megkötésére összehívott diplomáciai értekezlet eredményesen zárult: megkötötték a PLT-t, amelynek célja a nemzeti és a regionális szabadalmi bejelentésekre vonatkozó alaki követelmények összehangolása, a szabadalmak megszerzésére és fenntartására irányuló eljárások nemzetközi szintű egyszerűsítése. Magyarország az aláírók között volt.
Az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelme tárgyában tartott diplomáciai értekezleten viszont nem jött létre új nemzetközi szerződés. Miközben a legtöbb érdemi kérdésben hosszas tárgyalások után megegyezés született, a vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződések nemzetközi szabályaiban nem tudtak megállapodni az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség küldöttségei. E diplomáciai értekezlet folytatásáról 2001 szeptemberében döntenek a WIPO közgyűlésén.
Mindkét diplomáciai konferencia esetében elkészítettük az értekezleten való részvételhez és az aláíráshoz szükséges felhatalmazás megszerzésére irányuló kormány-előterjesztést, illetve az értekezletről szóló jelentést és a Kormányhoz benyújtottuk.
A WIPO irányító szerveinek 35. üléssorozatán Magyarország genfi - egyebek között a WIPO-hoz rendelt - nagykövetét, dr. Joó Rudolfot a Koordinációs Bizottság elnökévé választották. Ezen az üléssorozaton - többek között - ajánlást fogadtak el a védjegy-licenciaszerződésekről, határoztak a PCT reformjára irányuló előkészítő munka megkezdéséről, valamint április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánították.
A WIPO szakmai állandó bizottságai közül a szabadalmi és a szerzői jogi a két diplomáciai értekezlet előkészítésére összpontosított; figyelmet érdemel viszont, hogy a szabadalmi jogi állandó bizottság 2000. őszi ülésén - a PLT létrehozását követően - újból megkezdte a szabadalmi anyagi jog nemzetközi harmonizálásának előkészítését. Mind a szabadalmi, mind pedig a védjegyjogi állandó bizottság napirendjén szerepeltek és megkülönböztetett figyelemben részesültek az internet és az elektronikus kereskedelem iparjogvédelmi hatásai, kérdései.
A WIPO főigazgatójának magyarországi hivatalos látogatására várhatóan 2001 első félévében kerül sor; a meghívást az elmúlt évben többször is megerősítettük.
Bár a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Seattle-ben tartott csúcsértekezletének kudarca a WTO TRIPS Tanácsában is éreztette hatását, a magyar delegáció e fórumon rendkívül aktívan lépett fel. Különösen kedvező és biztató volt a fogadtatása annak a magyar javaslatnak, amely - kiegészítve, erősítve az EK kezdeményezését e tárgyban - a borokra és szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők nemzetközi bejelentési és nyilvántartási rendszerének működtetésével járó viták rendezésének lehetséges szabályait vázolta fel. Több alkalommal, különböző fórumokon is meg kellett védenünk azt a magyar jogértelmezést, hogy a speciális törzskönyvi adatvédelmi szabályok hiánya - az általános versenyjogi fellépés lehetőségére figyelemmel - nem ellentétes a TRIPS-egyezmény 39. cikkének (3) bekezdésében foglalt szabályokkal.
Az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokon számos tárgyalási forduló és szakértői konzultáció alkalmával járultunk hozzá iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdésekben a magyar álláspont kialakításához, illetve képviseletéhez. A tárgyalások eredményeképpen Magyarország számára is kedvező egyezség jött létre arról, hogy hazánkra a közösségi védjegyek oltalma milyen feltételekkel terjed ki a csatlakozás alkalmával. A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérletek és vizsgálatok szabadalmi jogi minősítésének kérdése az EK számára kedvezőtlen WTO-paneldöntés miatt és irányadó közösségi jogi norma hiányában lekerült a napirendről. Szerzői jogi kérdésekben (az adatbázisok védelme, a védelmi idő felemeléséhez fűzött átmeneti szabályok tárgyában) az Európai Unió végül elfogadta a magyar álláspontot. Továbbra is vitás azonban, hogy a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványát (az ún. SPC-t) milyen átmeneti szabályokkal kellene a csatlakozás alkalmával bevezetni Magyarországon; az SPC-vel való összefüggés miatt nem zárultak le a tárgyalások a törzskönyvi adatvédelem és az ún. párhuzamos import (az EU által kért) korlátozása témájában sem.
A közösségi védjegyrendszerbe való beilleszkedésünket segíti elő a Hivatal és a közösségi védjegyhatóság, az OHIM között 2000 tavaszán létrejött együttműködési megállapodás, amelynek alapján Budapesten szemináriumot rendeztünk a közösségi védjegyről, és három hivatali szakember részesült intenzív képzésben az OHIM-nál. A megállapodás információcserét is előirányoz, továbbá lehetővé teszi a magyar szakemberek részvételét az OHIM szakmai fórumain, a tagállami képviselőkkel tartott találkozóin.
Az Európai Unió kérésére több ízben és különféle formában adtunk - különösen a jogérvényesítés kérdéseiben - tájékoztatást arról, hogy Magyarország miként teljesíti a szellemi tulajdon védelme területén az Európai Megállapodásban vállalt kötelezettségeit, illetve a csatlakozás előfeltételeit. Az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése igen kedvezően értékelte hazánk és azon belül a Hivatal felkészültségét ezen a területen.
A magyar iparjogvédelem szempontjából meghatározó jelentőségűek voltak az elmúlt évnek az európai szabadalmi rendszer reformjával összefüggő folyamatai és eseményei, amelyek közül kiemelkedett a 2000 novemberében az EPC felülvizsgálatára összehívott müncheni diplomáciai értekezlet.
Az EPC átfogó módosításának előkészítése alapvetően az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató Tanácsában és Szabadalmi Jogi Bizottságában folyt, mindkét testület ülésein a Hivatal képviselői megfigyelőként vettek részt. A párizsi kormányközi értekezleten adott mandátum emellett az európai szabadalmi rendszer reformjának két kulcskérdésében - a fordítások (más szóval: a költségcsökkentés) és az európai szabadalmi bíráskodás témájában - külön munkacsoportokat is létrehozott. Komoly diplomáciai és szakmai eredményként könyvelhető el, hogy fellépésünknek köszönhetően a Hivatalt is bevonták e két munkacsoport tevékenységébe.
A müncheni diplomáciai értekezlet - amelyen szintén megfigyelőként vehettünk részt - eredményesen, az EPC átfogó módosításának elfogadásával zárult. Az EPC új, felülvizsgált változata a magyar érdekekre nem sérelmes, a diplomáciai értekezlet sikere pedig fontos feltétele volt az EPC-hez való csatlakozásunknak. Noha az értekezleten egy újabb felülvizsgálati forduló mielőbbi összehívásáról is döntöttek, Magyarország immár - az új szöveg egyidejű megerősítése mellett - 2002. július 1-jétől csatlakozhat az EPC jelenlegi változatához.
Az európai szabadalmi rendszer reformjára irányuló folyamat részeként Londonban, 2000 októberében kormányközi konferencián fogadták el az EPC 65. cikkéhez kapcsolódó - opcionális, azaz az EPC tagjaira automatikusan nem kötelező - jegyzőkönyvet, amely az európai szabadalmakkal kapcsolatos fordítási követelmények enyhítésével a költségek csökkentését célozza. E konferencián döntöttek az európai szabadalmi bíráskodással kapcsolatos munkálatok folytatásáról is. A Hivatal elnökét az értekezlet egészére meghívták.
Az Európai Bizottság 2000. augusztus elején közzétette a közösségi szabadalomról szóló EK-rendelet tervezetét, amelynek értékelése, elemzése a Hivatalban, valamint kétoldalú hivatalközi kapcsolatainkban és hazai szakmai fórumokon már az elmúlt évben megkezdődött.
Az EPC-hez való csatlakozás előkészítése a munkaterve szerint haladt. Megalakult, kidolgozta feladattervét, létrehozta adatbázisát és elkészítette első elemzéseit az ESZEM.
A PHARE Regionális Iparjogvédelmi Programjában a hazai részvétel koordinálásáról és a hivatali feladatok teljesítéséről a PHARE-RIPP IV. munkaprogramja szerint gondoskodtunk.
Az EPC-hez való csatlakozás előkészítése állt a kétoldalú hivatalközi együttműködés és az ún. visegrádi országok együttműködésének középpontjában is.
Részt vettünk az EU-val a borok és a szeszes italok földrajzi árujelzőinek védelméről folytatott - új nemzetközi megállapodást előkészítő - tárgyalásokon, valamint a Tokaji" eredetmegjelölés oltalma ügyében Szlovákia és hazánk között kialakult vita rendezésére irányuló magyar javaslat kidolgozásában, illetve az e tárgyban tartott szlovák-magyar konzultáción. Sajnálatos módon egyik viszonylatban sem sikerült - önhibánkon kívül, az előírt egyeztetés elmaradása miatt - az iparjogvédelmi szempontokat maradéktalanul érvényesíteni a rövid távú kereskedelmi és egyéb megfontolásokkal szemben.
A kétoldalú és regionális kapcsolatrendszer is elsősorban az európai integrációs megfontolások szerint alakult. Európai integrációs témák uralták a francia és az osztrák hivatalnál elnöki szinten, valamint a dán és a svéd hivatalnál szakértői szinten tett látogatás napirendjét. Kétoldalú tárgyalások céljából a Hivatal vendége volt 2000 folyamán az osztrák, a svéd és a román hivatal elnöke.
A 2000. év egyik jeles eredménye volt, amikor a két hivatal története során első alkalommal a Hivatalba látogatott Q. Todd Dickinson, az USA szabadalmi és védjegyhivatalának elnöke. Az elnöki szintű kétoldalú tárgyalások a hivatalközi kapcsolatok elmélyítése mellett arra is módot adtak, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban vitássá vált iparjogvédelmi kérdéseket (különösen az ún. törzskönyvi adatvédelem bevezetésének feltételeit) tisztázzuk. E megbeszélések is hozzájárultak annak eléréséhez, hogy az USA kereskedelmi főmegbízottja ne sorolja hazánkat az eddiginél kedvezőtlenebb kategóriába a szellemi tulajdon védelme szempontjából (az ún. Special 301" alapján).
Az OECD tagállamai közé tartozó országok szabadalmi hivatalainak vezetőivel folytatott valamennyi tárgyalás alkalmával támogatást kértünk ahhoz, hogy hazánk a WIPO-ban a fejlett országokat tömörítő ún. B)-csoport tagjává válhasson.
Az érdekazonosság alapján és a hasonló fejlettségi szintre építve erősödtek és tartalmasabbá váltak az ún. visegrádi országok iparjogvédelmi hatóságai közötti kapcsolatok. A 2000. októberi, varsói - elnöki szintű - találkozón arról is megállapodás született, hogy a csoport a nemzetközi és európai együttműködésben - igény szerint - koordinátor, illetve szóvivő útján vesz részt. E feladatot első ízben a Hivatal látja el, 2001 végéig.
Folytatás...
(III. HATÓSÁGI PUBLIKÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉG - INFORMATIKAI TÁMOGATÁS)