5. (115.) évfolyam 1. szám |
2010. február |
Kivonatok
Molnár István - Mezei Péter:
Szavatosság és termékfelelősség a licenciaszerződésben az egyetem mint licenciaadó szemszögéből
A tanulmány - egy egyetemi szellemi tulajdonnal foglalkozó tanulmánysorozat részeként - a technológiaátadási megállapodások szavatossági és felelősségi kérdéskörét vizsgálja: feldolgoztuk a szabadalmi licenciaszerződések szavatossági és termékfelelősségi kérdéseit. A tanulmány középpontjába az egyetem mint licenciaadó speciális helyzetét helyeztük. A szavatosságot a tartalmi és jogkövetkezményi szempontból egyaránt vizsgáltuk, és a jogkövetkezményeknél kitértünk az objektív és vétkességi karakterre is. Arra következtetésre jutottunk, hogy a licenciaszerződésekben a szavatosság részletszabályainak rendezése - körültekintő szerződési gyakorlattal vagy modellszerződéses megoldással, esetleg jogszabály-módosítással - indokolt lehet. E rendezési módokról kimutattuk, hogy nemcsak az egyetem mint licenciaadó, hanem a licenciaforgalmi viszonyok valamennyi szereplője szempontjából kedvező hatása lehet. Azonban nem mellőzhető egy jogszabály-módosítás körültekintő hatásvizsgálata, már csak azért sem, mert az Szt.-ben szabályozott hasznosítási szerződési szabályokra hivatkozik az összes többi oltalmi forma hasznosítási szerződési konstrukciója. A termékfelelősségről a tanulmányban kimutattuk, hogy bár általában a licenciaadó - a termékfelelősségi jog megszorítóan meghatározott alanyi köre miatt - mentes alóla, szélsőségesen speciális esetekben a polgári jog általános szabályai következtében beállhat egy korlátozott licenciaadói felelősség. Ezzel összefüggésben rámutattunk, hogy a szabályok körültekintő alkalmazásával és felelősségteljes, jóhiszemű gyakorlati közreműködéssel a licenciaadó védelme megoldható.
Kacsuk Zsófia:
Az igénypontok szerepe a szabadalmi jogban I. rész. A szabadalmazhatóság egyes kérdései - a technika állása, újdonság és feltalálói tevékenység
A tanulmány a szabadalmazhatóság egyes kulcskérdéseinek vizsgálatára irányul a magyar, illetve az Európai Szabadalmi Egyezményhez kötődő európai jogrendben. A szerző elsőként a "technika állásának" mint az újdonság és a feltalálói tevékenység viszonyítási pontjának a meghatározásával foglalkozik, ezen belül is a nyilvános, illetve a teljes kiterjesztésű technika állásának jogi és gazdasági szempontból betöltött szerepével. A tanulmány második felében az újdonság, majd a feltalálói tevékenység gyakorlati vizsgálatát tárgyalja. Ez utóbbi kapcsán a szerző ismerteti az Európai Szabadalmi Hivatal által alkalmazott "feladat és megoldás- megközelítés" gyakorlati lépéseit egyszerű döntési modell formájában.
Dr. Palágyi Tivadar:
A szabadalmi reformmozgalom és a bírói gyakorlat változása az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi két évtizedben
Az utóbbi évtizedekben számos kísérlet történt az Amerikai Egyesült Államokban a szabadalmi rendszer korszerűsítésére, a feltalálói rendszerről a bejelentői rendszerre való áttérésre, de ez még mindig nem történt meg. A tanulmány az elmúlt két évtized szabadalmi reformtörekvéseit és a szabadalmi joggyakorlatot jelentős mértékben befolyásoló néhány bírói döntést tárgyalja.
Lendvai András:
Megjegyzések a magyar Lego-döntésekhez - harmonizációs problémák a magyar védjegyjogban II. rész
A tanulmány második részében a szerző a Lego védjegyek absztrakt és konkrét megkülönböztetőképességével és funkcionalitásával kapcsolatos magyar bírósági döntéseket ismerteti az Európai Bíróság értelmezésének tükrében, a funkcionalitás elméleti alapjainak ismertetése után. A magyar bíróságok értelmezésének kritikájával párhuzamosan a szerző rámutat, hogy e döntések jelentős mértékben ellentétesek az Európai Bíróság gyakorlatával, azaz a magyar védjegyjogi jogalkalmazás harmonizálása problémákkal terhelt. A problémát a szerző részben történeti okokra, részben az elméleti és fogalmi alapok hiányosságaira vezeti vissza.
Náthon Natalie:
A jövő védjegyei
A technika folyamatos fejlődése nyomán forradalmian új megoldások várhatók a következő években. Ebből a védjegyek - mint a kommunikáció rendkívül hatékony eszközei - sem maradhatnak ki, újabb és újabb típusok születnek. Jelen tanulmány az új típusú védjegyeket kívánja bemutatni, különösen a mozgóképvédjegyeket, a mozdulatsorvédjegyeket, a hologramvédjegyeket, a fényvédjegyeket és a pozícióvédjegyeket. A szerző az európai joggyakorlat és tapasztalatok bemutatása mellett az Egyesült Államok szabályozására is kitér.
Dr. Vida Sándor:
Tisztesség - tisztességtelenség. Az Európai Bíróság ítélete a Gilette-ügyben
Az alperes LA-Laboratories borotvákat és pengéket gyártott és árusított Finnországban, amelyek csomagolásán "Valamennyi Parason Flexor és Gillette Sensor borotvanyélhez használható" szöveg volt olvasható. A Gillette cég keresetet nyújtott be ellene a Helsinki Törvényszékhez, azt állítva, hogy az alperes magatartása sérti a Gillette és a Sensor védjegyen fennálló jogait, amely helyt adott a kereseti kérelemnek. Az LA fellebbezett, és a fellebbviteli fórom az elsőfokúval ellentétes ítéletet hozott, ezért a Gillette fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amely - kétségeket táplálva a 89/104 EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmezésével kapcsolatban - az Európai Bírósághoz fordult. A tanulmány az Európai Bíróság ítéletét ismerteti.