|
2. (112.) évfolyam 1. szám |
2007. február |
Kivonatok
Dr. Bendzsel Miklós
A jövő emlékei? A szellemi tulajdon védelmének millenniumi öröksége
A MIE centenáriumi tudományos ülésén 2006 novemberében elhangzott előadás fókuszában a szellemitulajdon-védelmi rendszerek jelene és jövője állt. Az előadó kiemelte a szellemi vagyon értékelésének jelentőségét mind az egyes vállalkozások, mind pedig a magyar gazdaság egésze szempontjából, majd javaslatot tett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozására, amely aktív stratégiaalkotó és koordinatív szerepet vállalhatna a szellemi termékek hamisítása elleni küzdelemben.
Ficsor Mihály
Vigyázó szemetek Londonra vessétek?
Az Egyesült Királyságban 2006 december 6-án tették közzé az Andrew Govers által, a kormány felkérésére, a szellemitulajdon-védelem rendszeréről készített jelentést, amely számos szakmapolitikai ajánlást is tartalmaz. A tanulmány a jelentős nemzetközi visszhangot kiváltott jelentés ismertetésén túlmenően felhívja a figyelmet annak néhány olyan következtetésére, amely különös jelentőséggel bír a magyar szellemitulajdon-védelmi rendszer kérdéseinek megválaszolásában.
Munkácsi Péter
A TRIPS-megállapodás az Európai Bíróság döntéseiben I. rész: A TRIPS-megállapodás közvetlen hatálya a közösségi jogban
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogrendszere 1995. január elsejei hatálybalépését követően fokozatosan összefonódott az Európai Közösség/Európai Unió jogával. Nem meglepő az a körülmény, ahogyan a WTO joga hatást gyakorol az EU jogrendjére. Napjainkban e két szervezet rendelkezik a világ legjelentősebb intézményi és normatív irányítási rendszerével. A jelen írás áttekinti a közöttük meglévő kapcsolatrendszert, a két jogrendszer közötti hatásokat a TRIPS-megállapodásra figyelemmel. A kétrészesre tervezett anyag a közvetlen hatály, valamint a közös kereskedelempolitika terén érvényesülő közösségi hatáskörök kérdéscsoportjait teszi vizsgálata tárgyává az Európai Bíróság döntései tükrében, kitérve a "Tokaji-ügyben" adott értelmezés bemutatására is."
Dr. Vida Sándor
Még egyszer a jó hírű védjegy oltalmáról - Az Európai Bíróság a DAVIDOFF c/a GOFKID-ítélete
Az EK védjegyjogi irányelve privilegizált helyzetet biztosít a jó hírű védjegy számára mind az oltalom megszerzése, mind a jogérvényesítés vonatkozásában. Az ismertetett ügyben a Davidoff cég kérte a német bíróságnál, hogy az tiltsa el a Gofkid céget az övével azonos írásmódú DURFFEE védjegy használatától, mivel ez utóbbi írásmódja és jellegzetes betűi összetéveszthetők az ő védjegyével. Az első- és másodfokú elutasító ítélet után kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a Német Legfelsőbb Bíróság előzetes döntést kért az Európai Bíróságtól. Az írás az Európai Bíróság és a Német Legfelsőbb Bíróság ítéletét, valamint az ügyhöz kapcsolódó kommentárokat ismerteti.
Dr. Palágyi Tivadar
Egy érdekes európai döntés a diagnosztikai módszerek szabadalmazhatóságáról
Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) elnöke eltérést tapasztalt a fellebbezési tanácsok orvosi diagnosztikai módszerek szabadalmazhatóságával kapcsolatos két döntése között. Ezért a kérdés tisztázására kérte fel a Kibővített Fellebbezési Tanácsot, amely az ilyen tárgyú találmányok szabadalmazásból való kizárásának szűk értelmezésével megerősítette az ESZH kialakult joggyakorlatát, megállapítva, hogy azok a diagnosztikai módszerek, amelyekben nem az összes lényeges műszaki lépést alkalmazzákaz emberi vagy állati testen, szabadalmazhatók.
Dr. Vidák Judit
A természet találmányai - a cápa és az élő szennyeződés
A cápa az állatvilág egyik legsikerültebb tagja. Érdekes biológiai sajátosságai közé tartozik, hogy bőrén semmiféle élő szennyeződés nem képes megtapadni, ami a nagyobb súrlódás miatt csökkentené az úszás sebbességét. Az írás bemutat néhány, a cápabőr által ihletett kutatási eredményt, amelyek célja a mesterséges cápabőr előnyeinek kiaknázása a hajózásban és a sportban.