|
1. (111.) évfolyam 3. szám |
2006. június |
Kivonatok
Ficsor Mihály
Tízéves szabadalmi törvényünkről - III. rész
A tanulmány harmadik része az 1995-ös szabadalmi törvény új elemeit és szakmai fogadtatását ismerteti. A szerző áttekinti a későbbi módosításokat is, ezek jól illusztrálják a magyar szabadalmi jog további közelítését az ESZE és az EK szabályozási rendszeréhez. A szabadalmi oltalom tárgya, a szolgálati és alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályok, a szabadalmi oltalom tartalma, korláta, terjedelme és a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárások szabályai részletes ismertetésre kerülnek.
Pogácsás Anett
A televíziózásban az információs társadalom hatására felmerülő egyes szerzői jogi kérdések
A tanulmány előző részében áttekintett szerves fejlődés tanulságait levonva, és a jelenlegi európai és hazai elképzeléseket egybevetve nyílik lehetőség arra, hogy megtaláljuk a válaszokat a legújabb technikai vívmányok által felvetett szerzői jogi kérdésekre a televíziózásban a szerzői érdekek és a felhasználók törekvései között egyensúly megtartásával.
Kiss Zoltán
Az önkéntes műnyilvántartás jogi szabályozása;
nemzetközi és magyarországi előzmények
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 2005. évi jogharmonizációs
módosítása hatalmazta fel az igazságügy-minisztert, hogy - a Magyar
Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - az MSZH által vezetett önkéntes
műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.
Az erről szóló 18/2006. (IV. 12.) IM rendelet a Magyar Közlöny 2006/42.
számában jelent meg. Ez az írás összefoglalja az önkéntes műnyilvántartás
nemzetközi és hazai gyakorlatát, továbbá a 2006. április 15-től hatályos
magyar törvényi és rendeleti szabályozást, különös figyelemmel az MSZH
eljárására.
Zombori Zsolt
Formatervezésiminta-oltalom Magyarországon
és az Európai Közösségben - II. rész
Az európai formatervezés jogi védelmében forradalmi változásokkal járt az Európai Uniós jogharmonizáció és a közösségi szintű oltalom megteremtése. A cikk második része összefoglalja a minta újdonságának és egyéni jellegének kritériumait, majd részletesen tárgyalja a mintaoltalomból fakadó jogokat és kötelezettségeket, kitérve a jogsértések és a licenciaszerződések kérdéskörére is.
Dr. Palágyi Tivadar
Változások a megosztott európai szabadalmi bejelentések elbírálásában
Európában a bejelentők benyújthatnak megosztott bejelentéseket, sőt, a megosztott bejelentésekből származó megosztott bejelentéseket is annak érdekében, hogy bejelentéseik végső előnyeit kihasználhassák és az oltalmi időt is meghosszabbíthassák. Az esettanulmány a megosztott, illetve az eredeti bejelentés alapján benyújtott megosztott bejelentések és a találmány az igénypontokban meghatározott tényleges tartalmának viszonyát vizsgálja az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebezési Tanácsa döntéseinek fényében.
Dr. Vida Sándor
Felszólalás közösségi védjegybejelentés ellen - NICKY/NOKI
A NICKY közösségi védjegy ellen két korábbi francia védjegy alapján felszólalást nyújtottak be. A védjegyek mindegyike a 16. áruosztályban van bejegyezve. A felszólalást elutasították, de a felszólaló fellebbezésére a Fellebbezési Tanács az elutasító határozatot hatályon kívül helyezte, és az ügyet visszautalta a Felszólalási Osztály elé. A bejelentő keresetet nyújtott be és kérte, hogy az Európai Törvényszék semmisítse meg a Fellebbezési Tanács által hozott hatályon kívül helyező határozatot. A megsemmisítési kérelmet a bíróság elutasította, egyúttal hivatkozott a közösségi védjegyrendelet 8. cikk (1) bekezdése b) pontjára, amelynek értelmében a csupán az Európai Törvényszék előtt benyújtott dokumentumok nem vehetők figyelembe. A beavatkozó megváltoztatás iránti kérelme szintén elutasításra került. Az ügy jelenlegi állása szerint a Felszólalási Osztálynak új eljárást kell lefolytatnia.
Erkel András
Béres József emlékére
Béres József Széchenyi-díjas kutató, a Béres csepp megalkotója 2006 elején hunyt el. Egyike volt azoknak a feltalálóknak, akiket a rendszerváltás előtt egyszerűen "nehéz embereknek" tituáltak, mégis sikerre vitték találmányukat. 1972-ben hosszas kutatómunka eredményeképpen megalkotta a róla elnevezett roboráló készítményt, a későbbi Béres-cseppet, amelyet hivatalosan csak 2000-ben nyilvánítottak gyógyszerré. 2002-ben dr. Béres Józsefet Széchenyi-díjjal tüntették ki. Tudományos munkásságáért és küzdelmes életéért közmegbecsülés és tisztelet övezte. Az írás küzdelmes életét mutatja be egyben példaképéül is állítva.