1. (111.) évfolyam 1. szám |
2006. február |
Kivonatok
Előszó - A gazdaság választása
Dr. Bendzsel Miklós: Fátyoltánc a szabadalmi titok körül
A tanulmány a műszaki innováció, a titok, az emberi tudás, a szabadalmi oltalom, a köztulajdon és a közérdek bonyolult viszonyával foglalkozik, különös tekintettel ezeknek a tényezőknek a tudomány, a társadalom és a gazdaság fejlődésére gyakorolt hatásával. Ennek a fejlődésnek az eredménye és egyben mozgatórugója a tudás birtokosa és a társadalom közötti, a törvény eszközeivel szentesített szerződés. E kérdések filozófiai-jogi elemzését kiemelkedő személyiségek, valamint a tudomány és technika úttörő teljesítményeinek példái világítják meg.
Ficsor Mihály: Tízéves szabadalmi törvényünkről I. rész
1996 január 1-jén lépett hatályba szabadalmi törvényünk, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény. A tanulmány a Magyarországnak az Európai Szabadalmi Szervezethez és az Európai Unióhoz történő csatlakozását előkészítő törvény hátterében levő tényezők és a beiktatását megelőző események felidézésével emlékezik meg az évfordulóról. Emellett bemutatja a magyar szellemitulajdon-védelmi szabályozás átfogó újrakodifikálását megelőző viták néhány érdekes részletét is.
Dr. Gyenge Anikó - Dr. Békés Gergely: A Digital Rights Management szerzői jogi természetéről
A tanulmány a DRM-mel kapcsolatban felmerülő, szerzői jogi vonatkozású kérdésekre fókuszál. Azt vizsgálja, hogy a hatásos műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelem és a jogkezelési adatok védelmére vonatkozó szabályok szervesen illeszkednek-e a magyar szerzői jogi szabályozásba. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a hatásos műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelem és a jogkezelési adat védelmének lehetősége a szerzői jog új típusának tekinthető.
Munkácsi Péter: 1996 után - aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű sui generis védelméről II. rész: Az európai adatbázis-irányelv értékelése
Az adatbázisok sui generis védelmét az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve teremtette meg, amelynek nemzeti jogba történő átültetését a tagállamoknak 1998. január 1-jéig kellett megvalósítani. Az irányelv 16. cikk (3) bekezdése alapján a Bizottság feladata volt, hogy annak alkalmazásáról 2001-ben jelentést készítsen az Európai Parlament, a Tanács és a Gazdasági és Szociális Bizottság számára. A már régóta edésekes jelentés 2005 decemberében látott napvilágot. A tanulmány alapját az értékelés megállapításai képezik, kiegészítve a Szerzői Jogi Szakértő Testület tapasztalataival és a magyar szoftver- és adatbázisiparra vonatkozó néhány gazdasági szemponttal.
Ficsor Mihály: A kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos átmeneti szabályokról
A tanulmány a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványárának bevezetéséről szóló 1768/92/EGK tanácsi rendelet 19a. cikkének értelmezésével foglalkozik. Átmeneti rendelkezésről van szó, amelyet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés iktatott a magyar jogrendszerbe, a Tanács rendeletét kiegészítve. A tanulmány a szabályozás olyan értelmezését támasztja alá érvekkel, amely szerint az átmeneti szabályozás csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyekre az első forgalombahozatali engedélyt az Európai Gazdasági Térségben 2000. január 1-jét követően adták ki.
Dr. Vida Sándor: Védjegyek összetéveszthetősége. A life/thomson life-ügy az Európai Bíróság előtt
A LIFE védjegy tulajdonosa keresetet nyújtott be a Düsseldorfi Törvényszékhez a THOMSON LIFE megjelölés használata ellen. Az utóbbi megjelölés tulajdonosa világszerte vezető vállalkozás a szórakoztatóelektronikai termékek piacán. A törvényszék elutrasította a keresetet. A felperes a Düsseldorfi Felsőbírósághoz fellebbezett, amely előzetes döntéshozatalért fordult az Európai Bírósághoz. A főtanácsnok értékelésében a védjegyirányelv (89/104/EGK, 1988. december 21.) 5. cikke (1) bekezdés b) pontjára, valamint az Európai Bíróság gyakorlatára hivatkozott, és úgy ítélte meg, hogy a nemzeti bíróság értékelésének a védjegyek által keltett összbenyomáson kell alapulnia, különös tekintettel azok megkülönböztető és meghatározó alkotóelemeire, az érintett vásárlóközönség jellegére, az adott áruk és szolgáltatások típusára, illetve az értékesítés körülményeire. Az Európai Bíróság döntése szerint ha egy megjelölés harmadik személy vállalkozásának megnevezéséből és egy bejegyzett védjegy összetételéből áll, amelynek megkülönböztetőképessége átlagos, de az összetett mgjelölés összbenyomását nem egyedül adja, azon belül mégis megőrzi önálló megkülönböztetőképességét.
Longa Péterné: A feltaláló útja - Mathias Zdarsky találmányainak szabadtéri bemutatója az osztrák Alpokban
A 19. századi neves osztrák sportember új síelési technikát és újfajta biztonsági síkötést fejlesztett ki. Az elsők között volt, aki felismerte a rendszeres szabadtéri tevékenység egészséges életmódban betöltött szerepét.
Fórum - A felszólalás intézményénak a magyar szabadalmi jogba történő bevezetéséről. A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Gyógyszeripari Munkabizottságának állásfoglalása