VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
Számítógépi programalkotás jogosulatlan felhasználása
Környezetvédelmi engedélyezési tervdokumentáció védettsége és felhasználása építési engedélyezési tervdokumentációhoz
Filmalkotás címének és betűtípusának felhasználása más termék reklámozására
Háromdimenziós Budapest City körpanoráma képeslappal kapcsolatos bitorlás bűntette
Számítógépi programalkotás jogosulatlan felhasználása
SZJSZT-24/03
Az A. Kft. megkeresése
A megkereső által feltett kérdések
Állapítsa meg a szakértő, hogy sérültek-e az Szjt.-ben nevesített, személyhez fűződő, illetve vagyoni jogaink, azaz az X. Y. Rt. követett-e el szerzőijog-sértést, illetve ha igen, akkor pontosan milyet és mennyiben!
Az eljáró tanács válasza
Előzetes megállapítások
Az A. Kft. arra kér választ, hogy az általa kifejlesztett VálaszOK®ver.PHX2 számítástechnikai programalkotás, programmodul (a továbbiakban: VOK) alkotással kapcsolatban az X. Y. Rt. követett-e el szerzőijog-sértést! Az eljáró tanács a rendelkezésre bocsátott okiratok, valamint az A. Kft. írásbeli közlései alapján az alábbi álláspontot alakította ki.
A csatolt értékesítési szerződés elnevezésű dokumentum valós tartalmának megállapításakor az eljáró tanács a szerzői jogról szóló 1999. éviLXXVI. törvény 3. §-a alapján alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (Ptk.) vette alapul. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítjákmeg. Ennélfogva előfordulhat, hogy a szerződés tartalma eltér vagy mást, illetőleg többet foglalmagában annál,mintamit a felek a jogviszony minősítéseként megjelöltek. Ilyen esetben nem a megnevezés, hanem- a Ptk. 207. §-a (1) bekezdését figyelembe véve - a tartalom a döntő, és a vitás kérdést a szerződés valódi tartalmánakmegfelelően kell elbírálni. (Legfelsőbb Bíróság Eln. Tan. G. törv. 30432/1980-Bh. 1981. 510.)
Ezen elvet figyelembe véve megállapítható, hogy a vizsgált szerződés - amelyet értékesítési szerződésként jelöltek meg - az Szjt. V. fejezetében meghatározott felhasználási szerződésnek tekintendő. Figyelemmel arra, hogy a szerződés keletkezésének dátuma 2002. július 22., annak vizsgálatakor a szerzői jogról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel módosított 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései voltak az irányadóak.
Személyhez fűződő jogok
Az eljáró tanács indokoltnak tartja rámutatni, hogy az A. Kft. és az X. Y. Rt. között kötött, fent említett szerződés 1.2. alpontjában szereplő megjelölés „Szerző: A. Kft.” valamint a szerződés 4. pontja címében használt „személyhez fűződő jogok” kifejezés helytelen. Az Szjt. szerzőként csak természetes személyt ismer el [4. § (1) bekezdés]. Jogi személyt szerzőség nem illet meg. A rendelkezésre bocsátott iratok alapján az eljáró tanács abból indul ki, hogy a VOK szerzőitől az A. Kft. az Szjt. rendelkezései alapján a műre vonatkozó vagyoni jogokat szereztemeg [Szjt. 16. § (1) bekezdés, illetve a 30. § (1) és (5) bekezdés]. A csatolt iratokban nincs olyan adat, amely ellentmondana ennek.
A vagyoni jogok alcím alatti első bekezdésben foglalt megállapításokból az tűnik ki, hogy az X. Y. Rt. úgy használta fel a szerzői jogi műnek minősülő VOK-ot, hogy nem tüntette fel amű szerzőit, s ez a szoftveralkotások esetében is elvileg az Szjt. 12. §-ába ütközik. A rendelkezésre álló iratok alapján azonban nem tisztázható, hogy a szerzők és az A. Kft. közöttimegállapodásmennyiben ésmiként rendezi a szerzők nevének amegjelölését vagy a mű esetleges anonim módon való felhasználását, s ezért mennyiben volt jogosult az A. Kft. csak saját nevének feltüntetésére. Egyértelműen csak az állapítható meg, hogy az X. Y. Rt. megsértette a felhasználási szerződésben foglalt azon kötelezettségét, hogy az „A.fejlesztés” megjelölést feltüntesse a PHOENIX program olyan változatának felhasználásai esetén, amelybe a VOK beépült.
A körülmények, az eljáró tanács rendelkezésére álló iratok alapján nincs adat arra, hogy a személyhez fűződő jogok esetlegesmegsértése vagyoni hátrányt is okozhatott volna.
Vagyoni jogok
A VOK a rendelkezésre álló iratok alapján egyfajta távoktatási, illetve elektronikus oktatási rendszer vizsgáztató modulja (szoftverje), és azt a felhasználási szerződés szerint az X. Y. Rt.-nek a SYNEDUTM PHOENIX 2.0 e-learning képzésmenedzsment rendszeréhez illeszkedő felhasználás céljából bocsátotta rendelkezésére azA.Kft.
Az A. közlésein kívül más adatok is vannak arra, hogy az X. Y. Rt. a megújításra került PHOENIX-be beépítette a VOK-ot, és maga végezte el az általa szükségesnek ítélt módosításokat, javításokat anélkül, hogy erre a fent említett szerződés feljogosította volna (lásd K. P.-nak 2003. január 15-én az A. Kft.-hez, személy szerint F. V.-hez intézett csatolt e-mailjét, illetve S. I.-nek az X. Y. Rt. képviseletében a 2003. március 4-én kelt emlékeztető szerint tett kijelentéseit, amelyekben a vizsgáztató program újraírásáról beszél, és arról, hogy ennek alapján szerinte a vizsgáztató modul tekintetében megoszlanak a szerzői jo- gok („a tulajdonjog”), ami csak úgy lehetséges, hogy ténylegesen felhasználták a VOK-ot).
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében „... a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi és nem anyagi formában történő felhasználására...”. A mű módosítása olyan cselekmény, amely a mű bármely formában történő felhasználásának a fogalomkörébe tartozik.
A felhasználási szerződésben sem az 1. és 3. pont, sem bármely egyéb rendelkezés nem ad jogot az X. Y. Rt.-nek a mű módosítására, illetve arra, hogy anélkül javítsa a programot, hogy módot adna az A.Kft. számára a hibajavításokra vonatkozó szerződéses kötelezettségeinek a teljesítésére.
E cselekményeknek a jogtulajdonos engedélye nélküli elvégzése - az Szjt. alábbiakban idézett rendelkezéseire figyelemmel - a jogtulajdonos vagyoni jogait sérti.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.”
A Szjt. 16. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogosulatlan a felhasználás akkor, ha arra a törvény vagy a jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
Az Szjt. 17. §-ának rendelkezései szerint - egyebek mellett - felhasználásnak minősül a szerzői mű átdolgozása is. Az Szjt. 29. §-a pedig kimondja: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon, és hogy átdolgozásnak tekintendő amű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Az Szjt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki amű átdolgozására. A törvény 59. §-ának (1) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy eltérő megállapítás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki - egyebek mellett - az átdolgozásra és a szoftver bármely más módosítására, ideértve a hiba kijavítását is, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
Az A. Kft. és az X.Y. Rt. között kötött felhasználási szerződés 1. és 3. pontja szerint aVOKtovábbfejlesztését, a „származékos mű” létrehozatalához szükséges módosításokat az A. Kft. végzi. Ez az Szjt. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti eltérő megállapodásnak minősül a mű átdolgozása, illetve más módosítása tekintetében.
Miután az X. Y. Rt. e megállapodás ellenére, az A. Kft. engedélye nélkül maga módosította és dolgozta át, illetőleg ilyen módon használta fel a VOK-ot, megsértette az A. Kft.-nek a fentiekben említett vagyoni jogait.
Környezetvédelmi engedélyezési tervdokumentáció védettsége és felhasználása építési engedélyezési tervdokumentációhoz
SZJSZT-25/03
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság megkeresése
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság által feltett kérdések
1. A 7. szám alatt csatolt dokumentáció tartalmában egyező- e az F1 alatti vállalkozási szerződéssel (ez utóbbi teljesítésének tekinthető-e)?
2. A 7. szám alatti dokumentáció vagy annak konkrétan megjelölt munkarészei besorolhatók-e az Szjt. 1. § (2) bekezdés l) pontja és (3) bekezdése alapján, mint műszaki létesítmény terve, vagy a törvény egyéb rendelkezésénél fogva a jogszabály által védett szellemi alkotások körébe, figyelemmel a felperes által 13. számú beadványában hivatkozott egyéb jogszabályi rendelkezésekre is [1997. évi LXXVIII. tv. 1. § (1) bekezdés d) pont, 2. § 8. pont és 17. pont, 32. § (1) bekezdés, 46/1997. (XII. 29.)KTMr. 2. § (1) bekezdés, 2. sz. melléklet III/2. pont]?
3. A 17. szám alatti engedélyezési tervdokumentáció elkészítésével - figyelemmel a felhasználás szerződési korlátozására - megvalósult-e jogosulatlan felhasználás az Szjt. 17. § a) és f) pontja, illetve a jogszabály egyéb rendelkezése szerint?
4. A 3. pont szerint feltételek fennállását meg kell vizsgálni a címzett támogatásához az I. r. és II. r. alperes által készített megvalósíthatósági tanulmány vonatkozásában is.
Az eljáró tanács válasza
A feleket a szakvélemény a szövegösszefüggéshez illesztve az alábbiak szerint jelöli:
K. Kft: vállalkozó, tervező, kutató-vállalkozó vagy felperes.
G. Kft: megrendelő, megbízó vagy II. r. alperes
Előzetes kérdés
A Szerzői Jogi Szakértő Testületnek feltett kérdések (1-4.) megválaszolásához néhány előzetes kérdés tisztázása szükséges. E nélkül nem dönthető el, hogy miben kell állnia a felek által vállalkozási típusúnak nevezett szerződés teljesítésének, és az sem, hogy a teljesítés milyen fajta szellemi alkotás elkészítésével és átadásával jár. Ebből következik ugyanis, hogy a megrendelő szerez-e, és ha igen, milyen terjedelmű felhasználási/hasznosítási jogot a vállalkozó teljesítményére, az korlátozható-e, és ha igen, a korlátozást túllépő felhasználás történt-e.
Általános megjegyzések
A felek az F1. alatt csatolt, külön íven szerkesztett, 1. sz. mellékletnek és egyben véleményeltérésnek is nevezett, valójában szerződéskiegészítést is tartalmazó, címe szerint vállalkozási szerződést kötöttek. A szerződést a vállalkozó képviselője 2000. március 24-én írta alá, a megrendelő képviselője aláírásának kelte nincs feltüntetve (kipontozott, kitöltés nélküli keletmegjelölés, csak az 1. sz. mellékleten szerepel a keltezés). Sem a szerződés, sem az 1. sz. melléklet nem tartalmazza a képviselő teljes nevét, vezető tisztségviselői minőségét, illetve olyan beosztását, amelyből a képviseleti jog megléte következne. A megrendelő esetében a cégnév megjelölése is hiányzik az aláírásnál.
A felek szerződése (lásd az alábbi indokolást) részben a kutatási, részben a tervezési szerződés altípusába sorolható vállalkozási típusú, valamint egy tekintetben (szakvélemény készítése) inkább megbízási típusú, tehát vegyes szerződés. A kutatási altípusra a Ptk., a tervezési altípus eredményeként létrejöhető, szerzői jogi védelemben részesülő terv(ek) felhasználásának engedélyezésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) írásbeli alakot rendel [Ptk. 412. § (2) bekezdés első mondata, illetve Szjt. 45. § (1) bekezdése].
Az eljáró tanács ezért a feltett kérdésekre adandó válaszok előtt megjegyzi, hogy kétséges, hogy a szerződés - részlegesen, egyrészt kutatási elemei, másrészt a szerződés teljesítésével létrejöhető szerzői művek felhasználásának feltételei tekintetében - megfelel-e jogszabályban előírt alaki követelményeknek.
A 7. sorszámú dokumentáció ügyszáma és kelte (1999. december hó, kirendelő végzés 1. oldal) mutatja, hogy
a) esetleg mind a felek létező, de írásba még nem foglalt megállapodása, és
b) teljes bizonyossággal a megállapodás teljesítése megelőzte a szerződés kétségesen elégséges írásba foglalását.
Ezt bizonyítja, hogy
- a 7. sorszámú dokumentáció I. kötetének (terviratok) iratain kivétel nélkül 1999. május és december közötti keltezés látható, és ezen iratok teljesítmény (terv, illetve tervtanulmány) nélkül nem készülhettek volna el;
- a megrendelő a perben vitatott, öt kötetből álló dokumentációt (7. sz.) az F3 alatt csatolt átvételi elismervény szerint már 2000. április 3-án, tehát 10 nappal a szerződés aláírását követően átvette;
- (a felperes keresetlevelében található előadás is megerősíti, hogy később megkötendő szerződés reményében, a költségeket részben megelőlegezve, előre teljesített).
A fentiek azt mutatják, hogy a szóban forgó esetben a valós helyzetnek az felelt volna meg, ha a felek írásban rögzítették volna, hogy milyen teljesítmény áll rendelkezésre, és csak annak felhasználásáról állapodtak volna meg. (Pusztán a szerződést vizsgálva ugyanis az a hamis látszat alakul ki, mintha a felperes 10 nap alatt teljesítette volna a szerződést.)
Az eljáró tanács véleményének összefoglalása
Ad 1-2.:
1. A 7. sz. alatti dokumentáció a szerződés teljesítésének tekinthető. Ezt kétségtelenné teszi, hogy a szerződést az elkészült teljesítmény alapján, utóbb foglalták írásba, továbbá a szerződés szerinti paramétereknek (tartalmi követelményeknek) a dokumentáció pontosan megfelel.
2. A szerződés vegyes, tervezési, kutatási, és felhasználási jellegű szerződés.
3. Minden kutatási szerződésnek van szellemi alkotásban, mégpedig legalább szerzői műben vagy a szerzői jog által védett teljesítményben (adatbázis) álló eredménye. Ez lehet a szerződés célja is, de lehet a célt el nem érő „rész-, illetve belső eredmény” is. A jelen esetben ilyen a műszaki megoldások tervét megalapozó előzetes környezeti hatástanulmány (továbbiakban: EKHT). A szerződés szerinti EKHT, valamint az összefoglaló dokumentáció szakmai része az Szjt. értelmében legalább összetett szakirodalmi mű, de - abban a részben, amelyben az elemzéssel elért eredményeket és az azokhoz vezető elemző tevékenységet írja le - elérheti a tudományosműszintjét is, azonban a jogi védelem szempontjából e színvonalkérdés közömbös.
4. Figyelemmel arra, hogy a vállalkozó egyedileg kiválasztott és „megkutatott” helyszínre szolgáltatott a szerződés célja szerint műszaki megoldást, eleve kizárható, hogy a szolgáltatott műszaki terv, amely egyébként fogalmilag szerzői mű, a szerzői jogi védelem fennállását kizáró szolgai másolás lenne, illetve ne rendelkezne a jogvédelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleggel.
5. A szerződés alapján készült szakvélemények esetében, figyelemmel az egyedi feladatkitűzésre és annak megoldására, a részletes véleményben ismertetett kritériumokkal való összevetés alapján aggálytalanul megállapítható, hogy a szakvélemények egyéni-eredeti jelleggel bíró szerzői művek.
6. A szerződés alapján átadott dokumentáció főbb, a fentiek szerint szerzői jogi védelem alá tartozó részein belül egyes részek, illetve művek külön-külön is a szerzői jogi törvény által védett művek vagy teljesítmények közé tartoznak. Ilyenek lehetnek a térképek (helyszínrajzok, ábrák, fényképek) és az adatbázisok.
7. Aszolgai másolás a felperes tevékenységének körülményeire, az EKHT készítésére vonatkozó kutatási feladat és a műszaki megoldást jelentő terv szerződésben körülírt egyediségére, a felsorolt műveknek az elvégzett kutatási tevékenységhez kapcsolódására tekintettel az adott esetben kizárt.
8. Az a tény, hogy ügyirattá váltak a szóban forgó esetben az átadott művek, a szerzői jogi védelem fennállását nem érinti, azonban ez a funkció - adott esetben - azzal a következménnyel jár, hogy az említett alkotások - noha művek - az adott szerep betöltésétől kezdve az adott ügyirati funkcióban ki vannak véve a szerzői jogi védelem alól.
Ad 3.:
9. A felek a szerződés 6.2. pontjában a felhasználás mértékéről jogszerűen, a Ptk. és az Szjt. alapján rendelkeztek, egyéb tekintetben a felhasználás jogviszonyaira pedig az Szjt.-t kell alkalmazni.
10. Jogosulatlan felhasználás az adott tényállás mellett egyrészt a jogosult engedélye nélküli, a dokumentáció védelem alá eső részeinek az ügyirati funkcióba kerülést megelőző többszörözésében (lemásolásában) és/vagy átdolgozásában állhat.
11. Sem a megvizsgált részek, sem a végeredmény esetében nem állapítható meg a szolgai másolás (Szjt. 17. § a) pont). A 17. sorszámú dokumentáció elemei, illetve „végeredménye” nem tekinthető a 7. sorszámú dokumentáció elemzett részeire vonatkozó átdolgozásnak.A felperesi „megoldás” részbeni átvétele nem nyújt elegendő alapot az átdolgozásszintű, tehát szerzői jogilag is releváns felhasználás megállapíthatóságához.
Ad 4.:
A megvalósíthatósági tanulmány nem állt rendelkezésre.
Részletes vélemény
A szerződés elemzése és válasz az 1. és a 2. kérdésre:
Vegyes szerződés
A szerződés több szerződéstípus jegyeit hordozza.
- Az 5.1. pont szerint feladat (területjellemzés) teljesítésére nézve szakirodalmi műre vonatkozó felhasználási szerződés,
- az 5.2. pont (EKHT készítése) tekintetében kutatási szerződés, amelynek eredménye szakirodalmi vagy tudományos mű lehet,
- az EKHT-hoz kapcsolódó szakvélemények (5.2.) készítése tekintetében felhasználási szerződés, ahol a szakvélemények minősülnek legalább szakirodalmi, de lehetséges, hogy tudományos műnek,
- a műszakimegoldás terve (5.2.) tekintetében tervezési szerződés, amelynek eredménye műszaki létesítmény terve,
- a környezetvédelmi engedélyeztetés dokumentációjának benyújtása elnevezésű munkarész tekintetében megbízási jellegű,
- az összefoglaló dokumentációkra (5.3.) nézve szakirodalmi műre vonatkozó felhasználási szerződés elemei találhatók meg.
Az 5.4. pont szerinti feladatok ellátása mellékkötelezettségek teljesítését jelenti, kivéve az angol nyelvre fordíttatást, amely ismét csak megbízási jellegű tevékenység.
Összességében tehát vegyes szerződésről van szó. Ennek jogi alátámasztása a következő:
A tervezési szerződés alapján „a vállalkozó műszaki- gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles” [Ptk. 408. § (1) bekezdés]. A 410. § (5) bekezdése szerint a tervezési szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Ptk. „kutatási szerződés” fogalma alapján „a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles” [Ptk. 412. § (1) bekezdés első mondat].
Mindkét altípusra nézve közös szabály, hogy
- a megrendelő a tervet (illetve a vállalkozó a szolgáltatását) csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nemhozhatja [Ptk. 409. § (3) bekezdés, 413. § (2) bekezdés], valamint
- a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében
a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik,
b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik [Ptk. 410. § (5) bekezdés útján alkalmazandó 412. § (3) bekezdés].
A felhasználási szerződésre vonatkozó állítás alapja a következő:
Az Szjt. 1. § (2) bekezdése alapján minden, az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső alkotást véd a törvény, az alkotások fajtája nem zárt. Ezt bizonyítja maga a törvény szövege: „függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi- e,” és a felsorolást bevezető „különösen” szó.Apéldálózó felsorolásból az alábbiakkal kell a szerződés teljesítését összevetni.
Szjt. 1. § (2) bekezdés:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
l) a műszaki létesítmény terve.
Az Szjt. 42-55. §-ai szabályozzák a felhasználási szerződést. A fejezet rendelkezési nyilvánvalóvá teszik (pl. 49. §, 52. §), hogy mind a már elkészült mű, mind jövőben megalkotandómű felhasználására köthető felhasználási szerződés.
Megállapítások a kutatásiszerződés-elemekre
Abban az esetben, ha szerzői jogi védelem alá eső teljesítmény elkészítéséhez tervezés és/vagy kutatás szükséges, az Szjt. 3. § alapján felhívott Ptk. szerinti megfelelő szerződéstípus szabályait kell alkalmazni a teljesítmény eléréséhez szükséges tevékenységgel kapcsolatos jogok és kötelezettségek megítélésére. E szerződéstípusok szabályai összekapcsolják a teljesítmény felhasználásának jogviszonyát a tevékenységre vonatkozó jogokkal és kötelezettségekkel azáltal, hogy előírják, hogy a feleknek rendelkezniük kell a tevékenységgel elért teljesítmények felhasználásáról [Ptk. 410. § (5) bekezdés útján alkalmazandó 412. § (3) bekezdés].
A 410. § (5) bekezdésének utalása alapján mind a tervezési, mind a kutatási szerződésre igaz, hogy a Ptk. 412. § (3) bekezdése diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz a szerződés alapján a kutató-vállalkozó által rendelkezésre bocsá- tott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezési jogról, más szóval arról, hogy melyik felet milyen terjedelmű vagyoni jogok illethetik meg a szerződés alapján keletkező szellemi alkotásokon. A jogszabályi rendelkezésből következik, és ezt szögezi le kétséget kizáróan a Ptk. magyarázata is, hogy a feleknek a kutatási szerződés alapján rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások jogi sorsára vonatkozó „megállapodása a kutatási szerződés lényeges tartalmi elemének tekinthető”.1 A kutatási szerződésben a bírói gyakorlat szerint is meg kell jelölni: „... a szerződéssel kapcsolatos, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások létrehozására és felhasználására vonatkozó feltételeket”.2
Az előző két megállapításból adódik, hogy - hacsak a felek eltérően nem rendelkeznek - a kutatási szerződésben kikötött ellenszolgáltatás a szerződés alapján létrehozott szellemi alkotások létrehozására és felhasználására, vagyis a szellemi alkotások feletti rendelkezési jogra vonatkozó ellenszolgáltatást is értelemszerűen magában foglalja.
A kutatási szerződés alapján létrehozható szellemi alkotások körét - utaló szabályaival - szintén a Ptk. határozza meg.3 A Ptk. hivatkozott rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a kutatás eredményei lehetnek általában egyrészt a szerzői jog által védett szerzői művek és a szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítmények közül adatbázisok, illetve iparjogvédelmi alkotások (szabadalmazható találmány, használati minta, esetleg formatervezési minta), valamint közkinccsé még nem vált, egyéb szellemi alkotások, illetve know-how.4
A kutatási szerződés tárgya tipikusan műszaki, illetve természettudományos kutatómunka, de természetesen lehet társadalomtudományi területen is ilyen szerződést kötni. Mindkét esetben a kutató kötelezettségvállalása magában foglalja valamely szellemi alkotás létrehozására irányuló kötelezettséget is, azonban a szerződés a létrehozás folyamatát is sajátosan, részletesen szabályozhatja.
Természettudományos, illetve műszaki területen valószínűbb a tevékenység, pontosabban a kutatási „paraméterek” részletesebb körülírása, a társadalomtudomány terén inkább csak a kutatás tárgyát írják körül.
A jelen esetben a szerződés az EKHT-paramétereket részletesen meghatározza.
Minden kutatási szerződésnek van szellemi alkotásban, mégpedig legalább szerzői műben vagy a szerzői jog által védett teljesítményben (adatbázis) álló eredménye. Ez lehet a szerződés célja is (társadalomtudományi kérdés kutatása zárótanulmánnyal), de lehet a célt el nem érő „rész-, illetve belső eredmény” is.Ajelen esetben ilyen a műszaki megoldások tervét megalapozó EKHT.
Az alkotások jogi sorsáról - a fentiek szerint - kötelező rendelkezni. Rendelkezés hiányában a Ptk. diszpozitív szabálya ad iránymutatást a megrendelői felhasználás mértékéről. A rendelkezés történhet részletesen vagy egyszerű utalással. Ha a felek részletesen rendelkeznek, akkor szerzői jogi védelemben részesülő alkotás létrehozása esetén felhasználási szerződéssel vegyes kutatási szerződés jön létre. Utalásos rendelkezés esetén a kutatási szerződés - a szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezési jog egyszerű gyakorlásával - az említett szerzői jogi szerződésnek mintegy előszerződése lehet. Attól függ, hogy a kutatási szerződés magában foglalja-e a teljes szerzői jogi felhasználási szerződést, hogy a felek megállapodnak-e az utóbb említett szerződés lényeges kérdéseiben, illetve a felek rendelkezése és az alkalmazandó külön törvények szabályai kiteszik-e a lényeges kérdésekről történő rendelkezést. (Például a szerzői jogi törvény felhasználási szerződésről szóló szabályai segítségével egy körül nem határolt terjedelmű engedély és ellenérték meghatározásával már létrejön a felhasználási szerződés.)
A vegyes jelleg következménye, hogy a felhasználási szerződési elemekre és - a szerzői alkotások tekintetében - az átadásra és elfogadásra is a megfelelő szerzői jogi szabályokat kell alkalmazni.
Ha a konkrét szerződést vizsgáljuk, az meghatározza az elvégzendő kutatás „paramétereit” (5.2. pont: elemzések, tehát a kutatás tárgyainak és a zárótanulmánynak, azaz az EKHT-nak a tartalmi kellékei). Ebből következik, hogy a vállalkozó (elvileg csak a szerződés betűje szerint) a jövőben létrehozandó, a szerzői jog területére eső szellemi alkotás megalkotására is kötelezettséget vállalt. Szakmai/tudományos írásmű(vek) készítését vállalta.
A szerződés szerinti EKHT, valamint az összefoglaló dokumentáció szakmai része az Szjt. értelmében legalább összetett szakirodalmi mű, de - abban a részben, amelyben az elemzéssel elért eredményeket és az azokhoz vezető elemző tevékenységet írja le - elérheti a tudományos mű szintjét is, azonban a jogi védelem szempontjából ez a színvonalkérdés közömbös.
Megállapítások a tervezési elemekre
A tervezési tevékenység és a tevékenység szellemi alkotásban álló eredménye felhasználása jogi szabályozásának viszonyára az előző szerkezeti egység megállapításai vonatkoznak. Meg kell jegyezni, hogy a tervezési szerződési elemek esetében a szellemi alkotásban álló eredmény mibenléte - szemben a kutatási eredményekkel - nem bizonytalan. A tervezés eredménye mintegy fogalmilag szerzői mű, mégpedig általában építészeti alkotás, épületegyüttes, városépítészeti együttes, műszaki létesítmény vagy ipari tervezőművészeti alkotás terve lehet,5 ha a terv megfelel a szerzői jogi védelem pozitív kritériumainak.
Itt arra nézve kell megállapítást tenni, hogy a szerződés alapján szolgáltatandó, „a környezeti hatások kivédéséhez kapcsolódó műszaki megoldás terve” szellemi alkotás-e. Az előző szerkezeti egységben felhívott Szjt. 1. § (2) bekezdés l) pont szerint a műszaki tervek szerepelnek az Szjt. példálózó felsorolásában.
Az SZJSZT töretlen gyakorlata alapján a műszaki tervek, mint minden más mű jogvédelmének feltétele, hogy a terv egyéni-eredeti alkotás legyen (műszaki létesítmény tervére: 10/1971., általában építményekre: 3/1986., mezőgazdasági létesítménytervre: 20/1980., többek között környezetvédelmi célúműszaki létesítményekre: 7/1994., üzemcsarnok tervére és a szerződésben meghatározott felhasználást túllépő felhasználására: 6/1994., az ügyhöz közel álló tendertervre és külön a kivitelezési tervre: 25/94., illetve 14/95., elvi építési terv és építési kivitelezési terv viszonyára: 26/95., műszaki tervdokumentáció ügyirati minőségére: 27/02., az engedélyezési és a kiviteli terv viszonyára, a megváltoztatás megengedhetőségére 02/01. - a hivatkozott döntések első azonosító száma az ügyszám, a második az eljárás éve).
A szerződés szerint a műszaki megoldás tervét az EKHT-ra kell építeni, olyan megoldást kellett találni, amely képes az EKHT-ban feltárt környezeti hatásokat kivédeni. Figyelemmel arra, hogy a vállalkozó egyedileg kiválasztott és „megkutatott” helyszínre szolgáltatott a szerződés célja szerint műszaki megoldást, eleve kizárható, hogy a műszaki terv a szerzői jogi védelem fennállását kizáró szolgai másolás lenne, illetve ne rendelkezne a jogvédelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleggel.
Megállapítások a szakvéleményekre
Az SZJSZT több alkalommal vizsgálta a műszaki szakvélemények szerzői jogvédelmének kérdését. A testület álláspontját, amely a jelen esetre nézve is helytálló, a 27/01-es számú ügyben összegezte (a vélemény idevágó kivonatos részei a következők):
-A szakvélemény lehet a szerzői jogi védelem feltételeinek megfelelő, tehát a szerző alkotótevékenységéből származó, egyéni-eredeti jelleggel bíró tudományos (szakirodalmi) mű.
- A hatósági/bírósági eljárások, illetve egyéb kötelező rendelkezések ügyintézése körén kívül készített szakvélemények esetében - ha szerzői műnek minősülnek - a szerzői jog akadálytalanul érvényesül.
- A szerzői jogi védelem pozitív feltételeként a törvény csak annyit kíván meg, hogy „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”
A tudományos művek (e műcsoportba tartozhat a szakvélemény) szerzői jogi védelmének lényeges vonása, hogy a kifejtett gondolatok, tételek, tanok, megállapítások, megoldások a közkincsbe tartoznak, tehát közvetlenül a tartalomra a szerzői jogi védelem nem terjed ki, de a gondolatok megformálása, a kifejtés gondolatmenete, ekképpen a tartalom adott kifejezése és így közvetetten a kifejtett, formába öntött tartalom alkalmas a védelem kritériumainak való megfelelésre.
A szakvélemények esetében az egyéni-eredeti jelleg kibontakoztatását több tényező is behatárolja. Ezek a következők lehetnek:
- a szakértőnek feltett kérdések,
- a műfajhoz tartozó kötelező megfigyelés,
- a megfigyelés eredményének tényszerű rögzítése, azaz a ténymegállapítás,
- a források (pl. alapul szolgáló iratok) ismertetésének kötelező, kötött jellege,
- a kérdésekre adandó konkrét, összefoglalt válaszok követelménye,
- a műfaj által diktált tömörség,
- átfogóan nézve pedig a szakértői stílus, ezen belül pl. az adott tudományág vagy szakma által kötelezően alkalmazott kifejezésmód, jelölések kötöttségei.
Az azonban mindemellett kétségtelen, hogy a gondolatok korlátozott kifejthetőségemellett ismarad tér a szakértő szellemi tevékenységéből eredő személyes eredetiség kifejezésére. Ott húzódik - a csak esetenkéntmegállapítható - határ a szerzőimű és a szellemi tevékenységet tükröző, de a szükséges eredetiséggel nem bíró teljesítmény között, ahol a kérdéses szakterület szabályai általmegkövetelt, kötött ábrázolásmód és szakkifejezések használata a belső és a külső formát, vagy a szükségszerűség, az általában elfogadott, bevett elemek, illetve a cél a tartalmat és ennek nyomán annak formába öntését úgy beszűkítik, hogy nem marad lehetőség az egyéni- eredeti jelleg kibontakoztatására.
A szerződés alapján készült szakvéleményeket a dokumentáció (7.) harmadik kötete tartalmazza. Ezek esetében is - figyelemmel az egyedi feladatkitűzésre és annakmegoldására - az előző bekezdésekben ismertetett kritériumokkal való összevetés alapján aggálytalanulmegállapítható, hogy a szakvélemények egyéni-eredeti jelleggel bíró szerzői művek.
Megállapítások az egyéb, a szerzői jog által védett teljesítményekre
A szerződés alapján átadott dokumentáció főbb, a fentiek szerint szerzői jogi védelem alá tartozó részein belül egyes részek, illetveművek külön-külön is a szerzői jogi törvény által védett művek vagy teljesítmények közé tartoznak.
Ilyenek lehetnek a térképek (helyszínrajzok, ábrák, fényképek) és az adatbázisok. Minden olyan, a dokumentum adott része készítője által rajzolt vagymás technikával előállított térkép, amely nemmásolt és nem egyszerű, szellemi alkotótevékenység híján készült teljesítmény, megfelel a szerzői jogi védelem kritériumainak [Szjt. 1. § (2) bekezdés j) pont]. Csak szúrópróbaszerűen kiválasztott példaként említi az eljáró tanács, hogy e körbe tartozik a dokumentáció 1. kötetében található „Régió helyszínrajza, meglévő állapot összegzése, továbbá várható hulladékmennyiségek, szállítások” című dokumentum, a 3. kötetben levő szakvéleményekhez tartozó, nyilvánvalóan önálló szellemi alkotásnak minősülő térképek (pl. geológiai szakvéleményhez tartozó tektonikai tömbvázlat, fúrási helyszínrajz, tektonikai térkép, földtani szelvények vagy a szennyezettségi felméréshez kapcsolt, hulladéklerakó helyeket ábrázoló térképek stb.).
Ehhez hasonlóan kiemelhetők például a hejőpapi ökológiai szakvélemény részét képező kör- és egyéb grafikonok és fényképek.
Ugyancsak külön védelemre érdemesek a dokumentáció egyes részeit képező adatbázisok, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az adatbázis összeállítása során egyéni-eredeti szerkesztési elvet az adatbázist összeállító személy alkalmazott- e. Az egyéni-eredeti kiválasztási, összeállítási elvet mutató adatbázisok esetében az adatbázist szerkesztő személy az eredeti jogosult, míg az ilyen ismérvvel nem rendelkező adatbázisok esetében az eredeti jogosult a felperes mint az adatbázis összeállítója. Amiatt állítható, hogy az egyéni-eredeti jelleget nélkülöző adatbázisok is védelem alatt állnak, mert az Szjt.-t módosító 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a megállapítja az adatbázis-védelem visszamenőleges hatályát is, tehát a 2002. január 1. előtt összeállított adatbázisok is oltalom alá tartoznak, ha megfelelnek az Szjt. XI/A. fejezetében támasztott követelményeknek.
A dokumentációból példaszerűen kiemelve megállapítható, hogy a szakvélemények részeit képezik az előző bekezdés szerinti védelemre érdemes adatbázisok (pl. a hejőpapi ökológiai szakvélemény, a terület növény- és állatvilágának ismertetése c. alatti adatbázisok, a hejőpapi talajmechanikai szakvélemény, fúrásszelvény vagy szemeloszlási táblázat). Avédelem fennállását az indokolja, hogy az adatbázisok tartalmi elemeit nyilvánvalóan valamely rendszer vagy módszer szerint rendezték el, azokhoz - pl. elektronikus hordozón történő rögzítés útján - egyedileg hozzá lehet férni (Szjt. 60/A. §), és az is nyilvánvaló, hogy az adatbázisok tartalmának legalábbis a megszerzése, ellenőrzése jelentős ráfordítást igényelt [Szjt. 84/A. § (5) bekezdés].
Közös megállapítások a dokumentáció szerzői jogi védelem alá tartozó részeire
A dokumentációban található valamennyi mű funkcionális alkotás, azaz végső soron hatósági eljárásban való felhasználásra készült. Ez azonban nem zárja ki a szerzői jogi védelem meglétét, amelynek egy pozitív [Szjt. 1. § (3) bekezdés], és egy negatív feltétele van [Szjt. 1. § (4) és a szerződés megkötésekor és a dokumentáció vitatott felhasználásakor még hatályos (5) bekezdés].
A pozitív feltétel az egyéni-eredeti jelleg (az ilyen jelleggel nem rendelkező adatbázis védelmének ez a követelmény nem feltétele). „Összességében azt lehet mondani, hogy az egyéni-eredeti jelleg megállapíthatóságának minimálisan az a feltétele, hogy a mű ne legyen más mű szolgai másolása.”6 A szolgai másolás pedig a felperes tevékenységének körülményeire, az EKHT készítésére vonatkozó kutatási feladat, és a műszaki megoldást jelentő terv szerződésben körülírt egyediségére, a felsorolt műveknek az elvégzett kutatási tevékenységhez kapcsolódására tekintettel kizárt.
A véleményben említett művek mindegyikére igaz, hogy egy (illetve a jogvitát kiváltó cselekménymiatt két) hatósági engedélyezési dokumentáció részeit képezik. Valamilyen ügy intézése során került sor elkészítésükre és felhasználásukra, tehát - funkciójuk betöltése során - ügyirattá váltak. Amikor azonban a védett művek/teljesítmények elkészültek, még nem voltak ügyiratok.Aszerzői jogi védelema szerzőt amű létrejöttétől kezdve illeti meg (Szjt. 9. §), vagyis a védelem ekkor keletkezik. Ezért az a tény, hogy ügyirattá váltak a szóban forgó esetben a szakvélemények, a terv, tanulmány, térkép, ábra, fénykép, egyéni-eredeti adatbázis, a szerzői jogi védelem fennállását nemérinti, azonban ez a funkció - adott esetben - azzal a következménnyel jár, hogy az említett alkotások - noha művek - az adott szerep betöltésétől kezdve az adott ügyirati funkcióban ki vannak véve a szerzői jogi védelem alól.
A szerződés alapján elkészített művek maguk soha nem jelentkeztek kifelé ható, kötelező erejű rendelkezésként, tehát szűkebb értelemben vett hivatalos iratként. Ha hatósági, kérelemre indult eljárásban csatolják, a művekből ügyirat lesz, és tartalmukat a hatóság akár elfogadja, akár nem, ez ügyirati minőségüket nem érinti.
Az Szjt 1. § (4) ésmamár hatályban nemlévő (5) bekezdése szerint sem akadálya a szerzői jogi védelemnek, ha a mű valamilyen „ügyben” való felhasználás céljára keletkezik. Csak az ügyben való felhasználás során nem érvényesül a szerzői jogi védelem. E felhasználás jogát azonban előzetesen a szerzői (kapcsolódó) jogi jogosulttólmeg kell szerezni.
Az ügyben alkalmazható közigazgatási jogszabályok a fenti megállapítások érvényességét nem érintik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ugyan hatálya alá vonja a szerződéssel összefüggő tevékenységeket [1. § (1) bekezdés d) és i) pontok], azonban utal az Szjt.-re, megállapítja, hogy a szerzői jogvédelem fennállásáról külön törvény rendelkezik [32. § (11) bekezdés]. A rendelkezés csak a tervekről szól, de ez éppen azt támasztja alá, hogy az egyéb, a tervezéssel összefüggésben keletkező alkotások jogi védelmét csak a szerzői jogi szabályok alapján lehet megítélni.
Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.)KTMrendelet az ügyben releváns, a szerzői jogi védelemmel összefüggő rendelkezést nem tartalmaz.
Válasz a 3. kérdésre
A felek a szerződés 6.2. pontjában a felhasználás mértékéről jogszerűen rendelkeztek, egyéb tekintetben a felhasználás jogviszonyait az Szjt. szabályozza.Ajogszerű rendelkezést alátámasztja, hogy a felek szerződésének lényeges tartalmi eleme az elvégzett tevékenység szellemi alkotásban álló eredményéről való rendelkezés, és a dokumentáció fent elemzett részei szerzői jogi védelem alatt állnak.
A szerződés 6.2. pontja szerinti korlátozást akként kell értelmezni, hogy a dokumentáció szerzői jogi védelem alá eső részeit az alperes
- egy alkalommal, csak az ISPA-pályázat céljára használhatja fel, azaz valósíthat meg az Szjt. értelmében vett felhasználási cselekményeket,
- a felhasználási jogot harmadik személyeknek nem engedheti át, valamint
- a dokumentációt harmadik személyeknek nem engedheti át (itt a felperes dologi jogi, a szerzői jogi védelem alá eső dokumentációrészekműpéldányaira - értsd: eredeti példányaira - vonatkozó rendelkezési jogának gyakorlásáról van szó).
A jogosulatlan felhasználás a szóban forgó tényállás mellett az alábbi felhasználási cselekményeket foghatja át: Szjt. „17. § A mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés (18-19. §),
f) az átdolgozás (29. §)”.
Az Szjt 18. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a jogosulatlan többszörözés mind a védelem alá eső dokumentumrészek rögzítését, mind pedig lemásolását jelenti.
Az adatbázist jelentő dokumentumrészek többszörözésének (ún. kimásolás) engedélyezésére az Szjt. 84/A. § tartalmaz megfelelő utaló szabályt. Pusztán az átdolgozás engedélyezésére a szerzői jogi védelemben nem részesülő adatbázis előállítója nem rendelkezik kizárólagos joggal, ha azonban az átdolgozást megelőzte az adatbázis (annak jelentős része) kimásolása, akkor megvalósul a jogsértés.
A 17. sz. alatti engedélyezési tervdokumentáció maga hivatkozik arra, hogy a 7. sz. dokumentációt felhasználta (17. dokumentáció 01. kötet, 7. o., 3. pont, első francia bekezdés, 10. o., a talajmechanikai szakvélemény teljes terjedelmében történő felhasználására 14. o, valamint 17. dokumentáció 02. kötet, 3. pont).
Az eljáró tanács összehasonlította egyrészt a 7. és a 17. sorszámú dokumentációk szerzőijog-védelemre alkalmas részeit (teljesítményeit), valamint a „végeredményeket” is (7. dokumentáció telepítési helyszínrajz, Hejőpapi, valamint 17. dokumentáció telepítési helyszínrajz, Hejőpapi).
Az eljáró tanács megállapította, hogy sem a megvizsgált részek, sem a megvizsgált végeredmény esetében nem állapítható meg a szolgai másolás [Szjt. 17. § a) pont].
Az eljáró tanács megállapította továbbá, hogy a 17. sorszámú dokumentáció elemei, illetve „végeredménye” nem tekinthető a 7. sorszámú dokumentáció fent elemzett részeire vonatkozó átdolgozásnak. E megállapítás indoka az, hogy a 17. sorszámú dokumentáció elemei csak olyan és annyi tartalmi elemet „vettek át” a 7. sorszámú dokumentációból, amennyi a szerzői művek védelem alá nem eső tartalmának felhasználására utal. A szerzői jog ugyanis a tartalmat, itt a hulladékelhelyező létesítmény megvalósításának algoritmusát, nem részesíti védelemben. A védelem a formába öntött tartalomra terjed csak ki. Ilyenformán a felperesi „megoldás” részbeni átvétele nem nyújt elegendő alapot az átdolgozásszintű, tehát szerzői jogilag is releváns felhasználás megállapíthatóságához.
Válasz a 4. számú kérdésre:
Az eljáró tanácsnak nem volt lehetősége véleményt nyilvánítani a jelzett megvalósíthatósági tanulmány vonatkozásában, mivel azt nem küldték meg az Szerzői Jogi Szakértő Testülethez.
Filmalkotás címének és betűtípusának felhasználása más termék reklámozására
SZJSZT-26/03
A H. Ügyvédi Iroda megkeresése
A H. Ügyvédi Iroda által feltett kérdések
1. A Toma üdítőitalt hirdető reklámokban alkalmazott „A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TORONY” felirat grafikája sérti-e a New Line Productions, Inc. „THE LORD OF THE RINGS - THE TWO TOWERS”, illetőleg magyarul „A GYŰRŰK URA - A KÉT TORONY” filmcím jellegzetes grafikai kialakításához fűződő szerzői jogokat, e tekintetben jogosulatlan átdolgozásnak minősül-e, tekintettel arra, hogy a grafika alkalmazásához a New Line Poductions, Inc. nem adott engedélyt? Ha igen, akkor miért?
2. Magának a „A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TORONY” szlogennek az alkalmazása - írásmódtól függetlenül - minősül-e a szerzői jogi védelem alatt álló „A GYŰRŰK URA - A KÉT TORONY” filmcím jogosulatlan felhasználásának tekintettel arra, hogy „A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TORONY” szlogen használatához a New Line Productions, Inc. nem adott engedélyt? Ha igen, akkor miért?
3. Szerzői jogi szempontból van-e egyéb olyan körülmény, amely problematikussá teszi a Toma üdítőitalt hirdető reklámban alkalmazott „A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TORONY” jellegzetes betűtípussal írt feliratot a jelen ügyben?
Az eljáró tanács előzetes véleménye
Irányadó jogforrások: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bekezdése szerint „szerzői jogvédelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.” Az 1. § (21) bekezdésének h) pontja szerint ilyen alkotásnak minősül különösen és többek között „a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve”. Az 1. § (8) bekezdés előírja: „Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogvédelemnek.” 16. § (2):„A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.”
A szerzőijog-védelem tárgyát meghatározó nemzetközi jogforrások: Az 1886. évi Berni Uniós Egyezmény hatályos 2. cikke szerint „az irodalmi és művészeti művek megjelölések az irodalom, a tudomány és a művészet terén felölelnek minden alkotást, bármi legyen is a kifejezés módja vagy alakja ...” (a hiteles francia szövegnek megfelelő fordítás). A WIPO 1996. évi Szerzői Jogi Szerződésének 2. cikke szerint „A szerzői jogvédelem kifejezésekre, nem pedig ötletekre, eljárásokra, működési módszerekre, illetve matematikai koncepciókra mint olyanokra terjed ki.”
Az eljáró tanács válasza
Ad 1.: „A GYÜMÖLCSÖK URA - A HÁROM TORONY” felirat grafikája nem sérti a New Lines Poductions, Inc. szerzői jogát.
A „THE LORD OF THE RINGS - THE TWO TOWERS”, illetőleg magyarul „A GYŰRŰK URA - A KÉT TORONY” filmcímbetűinek grafikaimegformálása nem minősül eredeti szellemi alkotás kifejezésének. Új betűtípusok kialakításához egyrészt kevés lehetőség van az adottbetűjelek sajátosmegváltoztatására,másrészt bármely betűtípussal akárhány eredeti mű kifejezése formázható anélkül, hogy újmű keletkezne. Ezért a betűtípusokat önmagukban nem védik az európai kontinentális nemzeti szerzői vagy ipariminta-oltalmi jogok. Sajátos nemzetközi jogvédelmük bevezetésére történt ugyan kísérlet 1973-ban, a tipografált betűk védelméről és letétbe helyezéséről akkor megszövegezett Bécsi Egyezmény azonban nem került megerősítésre. Az angol jog is csupán a kiadványok tipografált elrendezését védi, szükségképpen csak „facsimile” másolásukkal szemben. A szóban forgó esetben egyébként a magyar szöveg nagyobb részt olyan betűket alkalmaz, amelyek az angol címben nem is szerepelnek.
Megjegyzendő, hogy a fenti szabályozás nem zárja ki betűformákra építő eredeti grafikai alkotás lehetőségét (pl. sajátos iniciálé formájában), adott esetben azonban nincs ilyenről szó.Anagy- és kisbetűk egymáshoz képest való elhelyezkedése (a szókezdő nagybetűknek a kiskapitálisok alá- és fölényújtása) sem tekinthető eredetinek, mivel ez a reklámgrafikában szokványos megoldás, így éppen a sérelmezett plakáton az üdítőital csomagolásán alkalmazott „Toma” jelölés esetében is.
Ad 2.: A gyümölcsipari reklámszlogen nem minősül a filmcím szerzői jogot sértő felhasználásának vagy adaptációjának.
Már az angol cím sem tekinthető a jelzett műtől függetlenül is eredeti írói alkotásnak, és annak magyar fordítása szükségképpen még kevésbé az. Egyszerű birtokos - és számnévi jelzős kapcsolatok alkalmazása valamely eredeti mű tartalmára utalás céljából igen elterjedt (pl. „A legyek ura”, „Két szomszédvár”).Aszóban forgó esetben ráadásul nem az eredeti cím átvételéről és megjelenítéséről, hanem az abban kifejezésre jutó, önmagában nem védett szövegezési fordulat új összefüggésben és eltérő tartalommal való alkalmazásáról van szó.
Ad. 3.: A szerzői jogi címvédelem lehetőségének elestével felmerülhet a kérdés, hogy a nagy sikerű filmre emlékeztető reklámszlogen alkalmazása nem ütközik-e tisztességtelen piaci magatartás tilalmába és nem sérti-e a filmszerzők és filmet forgalmazók jó hírnévhez fűződő érdekeit. Valamely mű címének bitorlása akkor is jogszabályba ütközhet, ha szerzői jogilag nem védett ugyan, de más műre vonatkozó alkalmazása valamely versenytárs vagy áruja vonatkozásában összetéveszthetőséget, a jelölt műre nézve a fogyasztók megtévesztését eredményezheti. Jelen esetben azonban a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. éviCXXXVIII. törvény (Tpvt.) sem pótolhatja a szerzőijog-védelem hiányát, sem a Tpvt. 2. §-a (generálklauzula), sem 6. §-ának különös szabálya útján. A játékfilm forgalmazói és a Toma-termékek terjesztője nem állnak versenyben, és nem is azonos termékfajtáról van szó. Noha az üdítőital-plakát szövegfordulata a fogyasztók nagy részében felidézheti a „Gyűrűk ura” című filmterméket is, egyrészt nem annak a címét veszi át, másrészt kifejezetten gyümölcstermékekre utal, és egyéb vonatkozásban sem alkalmas arra, hogy a három Toma-termék, illetőleg a közismert játékfilm fogalmazójának azonosságát sugallja, vagy hogy akár az utóbbi, akár a fogyasztók törvényes érdekeit veszélyeztethesse.
Háromdimenziós Budapest City körpanoráma képeslappal kapcsolatos bitorlás bűntette
SZJSZT-27/03
A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság megkeresése
A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság által feltett kérdések
1. Az eljárás tárgyát képező háromdimenziós budapesti körpanoráma-képeslap A. C. vádlott, avagy M. K. sértett szellemi alkotásának tekinthető-e?
2. Amennyiben az M. K. szellemi alkotása, akkor annak a Szerzői Jogvédői Hivatalhoz történő benyújtásával a vádlott okozott-e vagyoni hátrányt M. K.-nak?
3. Ha okozott, mennyiben?
Az eljáró tanács megállapításai
A bíróság által rendelkezésre bocsátott iratokból - szerzői jogi szempontból - a következő tényállás állapítható meg.
A H. Kft. 1997. április 1. napján írásban megbízást adott M. K.-nak a megbízó által hozott ötlet és minta alapján az iratokhoz csatolt háromdimenziós Budapest City körpanoráma- képeslap elkészítésére. A megbízás „kialkudott munkadíjra” utal, de ennek összegét nem határozza meg. A megbízás szerint, amely felhasználási szerződésnek tekintendő, a megbízás tárgyát képező grafikai munka teljes körű (korlátlan és kizárólagos) felhasználási joga a megbízót illeti meg. A megbízást a megbízó képviseletében A. C. ügyvezető igazgató írta alá.
Az iratokból megállapítható, hogy a levelezőlap elkészítésében az előkészítő munkálatok tekintetében (lásd: fotózás) A. C. is részt vett, de a grafikai alkotótevékenységet M. K. végezte, a mű M. K. szellemi alkotásának tekintendő.
A H. Kft. az ARTISJUS Szerzői Jogvédő Hivatalhoz 1997. május 7. napján jelentette be jogvédelmi bejegyzés céljából a háromdimenziós körpanoráma-képeslapot.Abejelentést megvizsgálva annak 2. pontja rögzíti, hogy az egyedi tervezésű grafikai kivitelezést M. K. főiskolai hallgató végezte. A bejelentés 5. pontja a kizárólagos felhasználóról szól, amely a H. Kft. vagy annak megszűnte esetén A. C. és A. Z. A vádlott e bejelentést az iratok közt fellelhető példány szerint nem is írta alá, azon csak a másodrendű, idő közben elhunyt A. Z. aláírása szerepel.
Ezt követően állította ki az ARTISJUS a tanúsítványt, amelyen szerzőként - helytelenül, nem a bejelentésnek megfelelően - A. C. és A. Z. került rögzítésre.
A korlátlan és kizárólagos felhasználás díjazásának kérdésében M. K. és a megbízó között polgári jogi vita keletkezett, ebben az ügyben a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság később jogerőssé vált ítéletet hozott, és ezzel a felek közötti jogdíjigényt rendezte.
A fentiekből az eljáró tanács számára az állapítható meg, hogy a kérdéses Budapest színes panoráma szerzője M. K., de e körülményt A. C. nem vonta kétségbe, az ARTISJUS felé történt bejelentésben név szerint feltüntette a szerzőt.A grafika szignózását a vádlott nem zárta ki, bár ő maga ennek hiányát nem pótolta, ez utóbbi körülmény M. K. személyhez fűződő jogát sérti. A képes levelezőlap korlátlan és kizárólagos felhasználási joga a megbízó H. Kft.-t illeti meg, így a „haszonszerzés” célja a jogszerűen megkötött polgárjogi szerződés keretei között valósult meg.
Az eljáró tanács válasza
Ad 1.:Az eljárás tárgyát képező háromdimenziós budapesti körpanoráma-képeslap M. K. szellemi alkotása.
Ad 2.: A. C. a képes levelezőlapnak a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz történő benyújtásával nem okozott vagyoni hátrányt M. K.-nak.
Ad 3.: A 2. kérdésre adott válasz okán e kérdés nem igényel megválaszolást.
1 - A Polgári Törvénykönyv magyarázata. KJK-Kerszöv, 2002, p. 1479.
2 - Lásd az előző lábjegyzetben megjelölt forrás, p. 1478.
3 - Ptk. 86. § "(2) Avédelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira (...) a szerzői, az iparjogvédelmi [a szabadalmi, (...) és mintaoltalmi jog (...)] határozza meg. (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. (...)." A(2) bekezdés szerinti felsorolásban értelemszer?en, a Ptk. 1977-es szövegéhez képest korszerűsítve, az azóta eltelt időben folyt szerzői jogi és iparjogvédelmi jogalkotás eredményeire figyelemmel, "mintegy előre módosítva" soroltuk fel a kutatási szerződés alapján létrehozható alkotásokat. Ebből - magától értetődően - kihagytuk az iparjogvédelem területén a vállalat- és árujelzőket (védjegy, földrajzi árujelzők), a szerzői jog területén pedig a szomszédos jogi teljesítményeket.
4 - Vö. F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem. MTA-OTH, 1987, Bp., VI. 2. pont (szerzője: Lontai Endre)
5 - Szjt. 1.§ (2) bekezdés k), l), o) pontok.
6 - Gyertyánfy Péter (szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata. KJK-Kerszöv, 2000, Bp., p. 25, 26